Napjainkban növekvő problémát jelent az élelmiszergazdálkodás: a klímaváltozást érintően például az ételpocsékolás egyre jelentősebb gondot okoz. Vajon lehetséges-e az élelmiszerpazarlás elleni harc oly módon, hogy mindeközben minőségi termékeket, kedvező áron tudjunk beszerezni? Az újonnan alapult Munch nevű magyar startup bebizonyítja, hogy igen.
A 21. században már nem csak az élelmiszerhiánnyal kell szembenéznünk, hanem a néhány évtizede megjelent, mára globálissá nőtt jelenséggel, a túltermeléssel is. A túlzott mennyiségű élelmiszer-előállítás a jóléti gazdasági berendezkedésre vezethető vissza, mivel a társadalom hozzászokott a túlfogyasztáshoz és a megsokszorozódott kínálathoz. Miközben a világ számos részén milliók életét érintő élet-halál harc folyik minden falatért, addig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, vagyis a NÉBIH, friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár rovására évi mintegy hatvanöt kilogramm élelmiszerhulladék írható.
Mivel a kínálati oldal igazodott a vásárlói igényekhez, ezért túlzott mértékben kerülnek forgalomba a termékek a fogyasztók valós szükségleteihez képest: ez a felesleg háztartási hulladék lesz. A nagyobb kínálat azonban nem is féltételez minden esetben nagyobb keresletet, így a termelőknél megmaradt termékek java is hulladékká válik. Gyakran fel sem mérjük, hogy mekkora károkat tudunk okozni a környezetünknek a túlfogyasztással és felelőtlen gazdálkodással. Az élelmiszerpazarlás egyszerre jelent veszteséget az fogyasztóknak, a kereskedőknek és a termelőknek is.
A kialakult pandémiás időszak mindezt még tovább tetőzte. A társadalmat átható bizalmatlanság és pánik végső soron azt eredményezte, hogy mindenki tömegével kezdte feltölteni polcait. Ezzel párhuzamosan a munkahelyek számottevő része is megszenvedte a vírushelyzetet, ami természetesen az élelmiszerpiacra is kihatott. Nem volt ugyanis, aki átvegye, feldolgozza a romlandó termékeket, így a gazdaságok kénytelenek voltak megsemmisíteni azokat.
Fontos lenne minél inkább arra törekedni, hogy kiegyenlítődjön a kínálat és a fogyasztás közötti egyensúly, mely redukálná az élelmiszerpazarlás mértékét.
Ennek a célnak a megvalósulása érdekében hozta létre a Munch nevű startupot a Budapesti Corvinus Egyetem néhány hallgatója.
Wettstein Albert, Zsoldos Botond, Perepelica Kirill és Zwecker Bence motivációja az volt, hogy hazánkban is megkezdődjön a kárbamenő ételek megmentése, azaz a pocsékolás elleni harc. A magyar startup ma már számos szervezettel folytat együttműködést. Többek között olyan partnereket tud magának, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület vagy a Greenstic.
A Munch eredetileg angol szó, jelentése pedig majszolás. Ez egy olyan platform, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a még meglévő, de jó minőségű ételeket a vendéglátóegységek megmenthessék a szemétbe kerüléstől. Tehát egy másodlagos piacot nyújt az értékesítéshez, ahol a fogyasztók kedvezményesen – akár hetven százalékos árengedménnyel – tudnak hozzájutni az éttermek, boltok, szállodák és pékségek termékeihez, élelmeihez.
Ma a Munch a gyakorlatban egy olyan élelmiszercsomag formájában jelenik meg, mely különböző és meglepetésszerű ételeket tartalmaz. Az egyetlen kritérium, hogy érintetlennek és minőséginek kell lenniük. Rendelésünk leadásához már a naprakész mobilalkalmazásukat is igénybe vehetjük, de a böngészőn keresztül is felkereshető az oldaluk. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezekért az ételekért a vásárlónak kell elmennie az átvevőhelyre, ráadásul a meghatározott idősávban. Jól bizonyítja a környezetbarát hozzáállást az is, hogy a legtöbb helyszínen lehetőség van arra, hogy saját ételhordóba csomagoltassuk megrendelésünket. Ettől függetlenül a Munch tervei között szerepel, hogy a jövőben forgalomba hozzon – ezáltal a szállításhoz biztosítson – egy egységes, környezettudatos csomagolóeszközt.
Ha eddig még nem tettük meg, akkor sajnos itt az ideje, hogy belássuk: napjaink egyik legmeghatározóbb globális problémájává nőtte ki magát az élelmiszerpazarlás. Az ételek átlagosan egyharmada végzi a szemétben, ami az üvegházhatású gázok körülbelül tíz százalékáért felelős.
Az élelemiszerhulladék megelőzhető része Magyarországon évente több mint háromszázezer tonnára becsülhető, ez hatszáz millió adag élelmiszert jelent,
ami legalább félmillió ember éves élelmezését fedezné – a veszteség mértéke ezesetben meghaladja a százhetvenmilliárd forintot.
Az ételpazarlás elleni harc fontosságát tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Fel kell számolnunk a természeti erőforrások túlzott kihasználását, a Föld kizsigerelését. Mindenkinek el kell ismernie, hogy a „kis” dolgokra igenis van ráhatásunk és tudunk tenni azért, hogy a világ környezetkímélőbbé váljon, például a Munch és a hozzá hasonló kezdeményezések, akciók támogatásán keresztül.
Kiemelt kép forrása: x
