Természetesen írásunk nem jóslásra épül, egyik olvasónk személyes földi sorsának végét sem tudom a tenyeréből vagy kártyavetéssel megmondani. Azonban statisztikai adatokat alapul véve valószínűsíthetjük, hogy mi okozhatja halálunkat és hogyan tudjuk ezeket a betegségeket megfelelő életmóddal elkerülni.
Magyarországon a várható élettartam a Központi Statisztikai Hivatal 2018-as adatai alapján férfiak esetében 72 és fél, míg nők esetében 79 év. Érdekesség, hogy országon belül is változó értékeket kapunk. Budapesten kicsit tovább élhetünk: a férfiak 74 évben is reménykedhetnek, a nők pedig a 80 évet is elérik. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csak 70, illetve 77 év a születéskor várható élettartam. Az Európai Unión belül ezek átlagon aluli számok, ugyanis sok uniós országban a férfiak is 80 év feletti életidőre számíthatnak.
Hazánkban évente körülbelül százharmincezer ember hal meg (2018-as évben 131.045-en, tavaly 129.600-an), ami naponta átlagosan 356 halálesetet jelent. A legtipikusabb halálokok a következők: rosszindulatú daganatok, heveny szívizomelhalás, egyéb ichaemiás szívbetegség, agyér-betegség, hörghurut, tüdőtágulat és asztma, májbetegségek, motorosjármű-balesetek, valamint a szándékos önártalom. Rákban és szív- és érrendszeri betegségben halnak meg a legtöbben, évente körülbelül 30-30 ezer ember.
Hogyan állapítják meg a halálokot?
Az Egészségügyi Világszervezet létrehozta a Betegségek Nemzetközi Osztályozása rendszerét, mely egységesíti és globálisan összehasonlíthatóvá teszi a halálokokat is. Ez alapján állapítják meg a halálozás alapokát, mely a statisztika közlésére kiválasztott halálok. Ezen kívül létezik a halál alapjául szolgáló ok, mely az a betegség vagy sérülés, amely elindította a közvetlenül halálhoz vezető kóros állapotok sorozatát, vagy annak a balesetnek vagy erőszaknak a körülményei, melyek a végzetes kimenetelű sérülést okozták.
Ezért van az, hogy Kásler Miklós miniszter a koronavírus kapcsán is azt írja, hogy „amennyiben az elhunyt kórtörténetében olyan kritikus betegség, krónikus betegség vagy állapot szerepel, amely önmagában is halálhoz vezethetett volna, akkor a halottvizsgálati bizonyítvány 25. I. pontjában az ismert krónikus betegségeket és azok akut szövődményeit kell feltüntetni. A koronavírus fertőzés tényét a 25. II. rubrikában kell feltüntetni, amely a „Kísérő betegségek vagy állapotok, amelyek az alapbetegségtől függetlenek, de hozzájárulhatnak a halálhoz” címet viselik.” Tehát a halálozás alapokának megállapítása a BNO szerint történik, a koronavírus pedig ezesetben például a halál alapjául szolgáló okként értelmezhető.
Hogyan hosszabbítsuk meg az életünket?
Ha már átvettük a várható élettartamot és a legtipikusabb halálokokat, nézzünk néhány példát arra, hogy a helyes életmóddal hogyan tudjuk megelőzni a legvalószínűbb halálokokat.
Sportolj és figyelj a táplálkozásra!
Az azóta átalakult Országos Egészségfejlesztési Intézet 2006-os tanulmánya az alábbiakat írja a szívbetegségek okairól: „A különböző szervek érrendszerének károsodását számos kockázati tényező befolyásolja, illetve idézheti elő. A magas vérnyomás főleg a koszorúereket és az agyi ereket károsítja. A zsíranyagcsere-zavar elsősorban a koszorúerek elváltozásához vezet. A cukorbetegség elsősorban a szív és a végtagok vérellátását biztosító ereket károsítja, de a szemben és a vesében is súlyos elváltozásokat okoz. Az elhízás a veseerekre és a koszorúerekre, vagyis a szívre jelent nagy veszélyt. A dohányzás a teljes érrendszert károsítja.”
A Magyarországon koronavírus fertőzéssel eddig elhunytak több mint kétharmada küzdött szív- és érrendszeri megbetegedéssel, magas vérnyomással.
Elsőre ez talán túl sok információ, de a fent idézett tanulmány a választ is megadja a megelőzésre: „Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás jelentős mértékben ellensúlyozhatja a kockázati tényezők károsító hatását. A nem megfelelő minőségű táplálkozás és a mozgásszegény életmód viszont elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és súlyosbodását.”
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ is felhívja a figyelmet arra, hogy a stroke előzménye legtöbb esetben a magas vérnyomás, de „a mozgás gyógyszer”, és ezt kell megfogadni „a magyaroknak, akik átlagosan sokat ülnek, ötven év felett pedig hat és fél órát tévéznek.”
Összefoglalva tehát az egészséges táplálkozással és sportolással is – legyen az akár napi fél óra gyors tempójú gyaloglás – hatékonyan küzdhetünk a leggyilkosabb betegségek ellen.
Ne gyújts rá!
„Magyarországon a dohányzás súlyos népegészségügyi és nemzetgazdasági probléma, a szív- és érrendszeri, daganatos és légzőszervi megbetegedések egyik fő kockázati tényezője. A dohányzás következtében több mint húszezer ember hal meg évente, éppen ezért Magyarországon a dohányzás visszaszorításáért folytatott küzdelem továbbra is egészségpolitikai prioritás.” – írja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
Egyes kutatások eredményei sokkolóak lehetnek: óránként három magyar hal meg a dohányzás miatt. A hörghurut és a tüdőtágulás, az érrendszeri panaszok és a rosszindulatú daganatok egyik fő oka is a cigaretta. Nem csak tüdőrákot kaphatnak a dohányzók, hanem a több mint kétszáz rákkeltő anyag miatt, ami a dohány tökéletlen égése során keletkezik, szájüregi, gyomor, hasnyálmirigy, vese vagy akár húgyhólyag daganat is kialakulhat. Ha tehát csökkenteni szeretnénk személyes pályafutásunk során az esélyét a fenti halálokoknak és szeretnénk tíz évvel meghosszabbítani az életünket, ne dohányozzunk.
Alkoholt csak mértékkel fogyassz!
Míg a dohánytermékeken kötelezően elrettentő figyelemfelhívások jelzik a cigaretta káros hatásait, addig az alkohol pusztításáról kevesebb szó esik. Az alkohol is legális, tompító hatású drog.
Pontos adatok természetesen nincsenek, de a becslések négyszázezer és egymillió közé teszik a magyarországi alkoholisták számát.
Alkoholistának az számít, aki minden nap iszik, mennyiségtől függetlenül.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a májzsugorodásos betegségek harmadának, a májrákos megbetegedések és az öngyilkosságok negyedének, a szájüregi rákok, a mérgezések, az epilepsziás esetek és a balesetek ötödének hátterében ez a szer áll. A KSH alapján az alkohol főként a fejlett világ problémája, ahol a betegségek több mint 9%-áért felelős.
Nem kell tovább magyaráznunk: ha nem szeretnénk májkárosodásban meghalni, gondoljuk át az alkohollal való kapcsolatunkat!
Természetesen ennek az írásnak nem célja, hogy a betegségekben szenvedőkre hárítsa kizárólagosan a betegség kialakulásának felelősségét, hiszen számos esetben megmagyarázhatatlan vagy önhibán kívüli okok vezetnek súlyos egészségromláshoz. Azonban fontos tudatosítanunk, milyen betegségek a leggyakoribbak hazánkban és hogyan tudunk megtenni mindent annak érdekében, hogy hosszú éveken keresztül megőrizzük egészségünket és csökkentsük az életmódbetegségek kialakulásának lehetőségét.
Ha szükségünk van rá, a dohányzásról való leszokáshoz kaphatunk segítséget a https://www.leteszemacigit.hu oldalon keresztül, vagy a 0680200493 telefonszámon.
Amennyiben alkoholfüggőségtől szabadulnánk, az alábbi oldalon kaphatunk támogatást: http://www.anonimalkoholistak.hu/ .
