Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltás kapujában még egyáltalán nem volt tipikus – sem elvárt –, hogy a jogászok egy, esetleg több nyugati nyelvet beszéljenek. Mára azonban a globalizációnak, a nemzetközi kapcsolatok egyre szélesebbé válásának köszönhetően ez megváltozott. Felmerül a kérdés, hogy egy jogásznak miért kell a magyaron kívül bármilyen más nyelvet ismernie, hiszen a jogszabályok magyarul vannak, az ügyfelek nagy része magyar.
Természetesen nem kell mindenkinek három nyelvet C2-es szinten beszélnie, azonban az angol alapos tudása gyakorlatilag már alapkövetelmény. Persze nem minden munkahely várja ezt el, de ha ügyvédként precíz jogi megoldásokat akarunk nyújtani ügyfeleinknek, vagy ügyészként, bíróként helyesen akarjuk alkalmazni a jogot, az Európai Unió tagjaként ismernünk kell a ránk vonatkozó összes normaanyagot, esetjogot. Sajnos az ítéletek azonban nem mindig érhetőek el magyar nyelven, sőt.
Nyilván az, hogy ilyen széles körben ismerjék, alkalmazzák az EU-s joganyagot, egyelőre csak egy utópisztikus kép, hiszen még a magyar fordítással rendelkező, legfontosabb uniós előírásokat sem követik mindig. Egy magas szintű szolgáltatást nyújtó jogász azonban nem csak a magyar szabályozással foglalkozik, hanem a nemzetközi joggyakorlatot, uniós irányelveket, ajánlásokat is szem előtt tartja, beépíti érvrendszerébe. A nyelvtudás egyelőre nem minden munkahelyen felvételi követelmény, és a nyelvoktatásnak is sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy egyszer eljuthassunk ide.
A kérdésnek az a része, hogy mi mit is profitálhatunk abból, ha több nyelven beszélünk, sokkal megfoghatóbb és érdekesebb lehet számunkra. A fentiek mellett – tehát hogy minőségibb jogi szolgáltatást tudunk nyújtani – a karrierlehetőségeink a beszélt nyelvek számával exponenciálisan nőnek. Természetesen ez a kettő összefügg, hiszen a legjobb irodák a legjobb munkaerőt szeretnék magukénak tudni.
Azokban a nagy, nemzetközi irodákban, ahol a legérdekesebb, legszerteágazóbb ügyekkel foglalkoznak, és nem mellesleg a legjobban fizetnek, tényleg alapkövetelmény az angol jogi nyelv ismerete.
Ez nem jelenti azt, hogy elsőéves jelöltként már tökéletes szaknyelvi tudást várnak el, de a nyelvismeret alapjaival rendelkezni kell. Nagyon jó, hogy több irodában is taníttatják a jelölteket, hiszen az iroda érdeke is, hogy a munkavállalók jól beszéljenek angolul. Ezek azonban már tényleg szaknyelvi órák, tehát a biztos alapnyelvtudás előfeltétel.
Fel lehet tenni a kérdést, hogy ha tökéletesen megy az angol, miért kéne mellé másik nyelv. Sokan így gondolkodnak, és valóban, a kielégítő angoltudás már elég lehet a jó elhelyezkedéshez. Ám képzeljük csak el magunkat jövőbeli munkaadóként, amint épp meghirdetünk egy állást, és az utolsó felvételi körre két hasonló képességű, angolul jól tudó jelentkező marad! Az egyikük azonban jól beszél németül is. Elég egyértelmű, hogy kit választanánk mi magunk is.
A német nyelvet nem véletlenül említem, hiszen Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, emellett Ausztria szomszédos országunk, továbbá számos hazánkban működő multinacionális nagyvállalat német tulajdonú (lásd a legtöbb autógyár), tehát német nyelvű ügyek sűrűn előfordulnak. A németek persze tudnak angolul, tehát attól, hogy valaki nem beszél németül, nem lesz feltétlenül kizárva ezekből az ügyekből, de a német joganyag jobbára németül érhető el.
Ezenfelül, ha valaki beszél még egy harmadik, negyedik stb. idegennyelvet annál jobb. Fontos azonban, hogy az angol tényleg jól menjen, nem szabad a mennyiségnek a minőség rovására mennie. Az is nagyon szerencsés kombináció lehet, ha
valaki az angol mellett egy különleges nyelvet beszél jól, hiszen azzal olyan egyedi lehetőségek nyílhatnak meg számára, amik csak keveseknek adatnak meg.
Biztosan többen láttátok, hogy nemrégiben kínaiul beszélő jogi gyakornokot kerestek egy nagy irodába –a kínálati oldalon nyilván kisebb volt a verseny, mintha angolul beszélő hallgatót akartak volna felvenni.
Látható, hogy tényleg hatványozottan növekszik az esélyünk az elhelyezkedésre, ha minél több idegennyelvet beszélünk magas szinten. Emellett pedig a látószögünk is kitágul, mivel olyan ügyekkel is foglalkozhatunk, amelyekre a másik nyelv ismerete nélkül nem lenne lehetőségünk. Azzal, hogy egy nyelv szaknyelvi részét is elsajátítjuk, a jogi ismereteink is bővülhetnek, hiszen tudjuk tanulmányozni az adott nyelv állama(i)nak jogrendszerét, jogszabályait és esetjogát.
A szaknyelvi hasznosításon túl magánemberként is élvezhetjük a nyelvtudás előnyeit akár kirándulásaink során, akár egyéb területeken az internetes vásárlásoktól a könyvolvasásig, filmnézéséig, zenehallgatásig, hiszen számos előadó produkciójának nemcsak a dallama, de a tartalma is élmény.
