2021 egyelőre nem hozta meg az áhított kilábalást a koronavírus-járványból és annak gazdasági következményeiből. A nyitás még várat magára, amihez Orbán Viktor miniszterelnök feltételként a lakosság tömeges átoltottságát jelölte meg. De vajon milyen kínálatból választhatnak a magyarok a vakcina területén, illetve egyáltalán ki dönti el, hogy melyik oltás biztonságos? Mai cikkünkben többek között ezeknek a kérdéseknek is utánajártunk.
A nyájimmunitás lényege
Ahhoz, hogy elérjük a nyájimmunitást, a lakosság körülbelül 70-75 százalékának be kell oltatnia magát az új koronavírus elleni vakcinákkal. Számos érv szól az oltások kötelezővé tétele mellett és ellen is. Nyilvánvalóan ennyire új készítmények esetében nem tanácsos gátolni az állampolgárok egészégügyi önrendelkezési jogát, azonban ezt a jogot is korlátozhatják más alapvető jogok. Ilyen például az élethez és az egészséghez való jog.
A nyájimmunitás csak úgy alakulhat ki, ha azok, akiknek lehetőségük van megkapni az oltást, be is adatják maguknak, védve ezzel azokat a csoportokat, akik nem részesülhetnek a vakcinából. Ilyenek például a súlyos immunhiányos állapotban szenvedők (daganatos betegek, akiket kemoterápiával kezelésnek ) és a terhesek, de jelenleg a gyermekeket sem oltják be a koronavírus elleni vakcinával. Ők akkor kaphatnak védettséget, ha magas az átoltottság, mert ezzel minimálissá válik annak az esélye, hogy beoltatlan, fertőzött emberrel találkozzanak.
Oltási hajlandóság, átoltottsági jóslatok
Az oltásokba vetett bizalom jelentősen növekedett november óta. Akkor mindössze a megkérdezettek 38 százaléka oltatta volna be magát, míg januárra ez a szám már majdnem 60 százalékos volt. A Bloomberg készített egy kutatást arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi oltási tempót alapul véve mennyi időbe telne a nyájimmunitás elérése egyes országokban. A legkedvezőbb eredmény Izrael esetében jött ki, ahol év végére elérhetik a kívánt státuszt. Sajnos ebből arányosan következik, hogy a többi országnak akár évekbe is telhet a védett állapot elérése.
Kanada a sereghajtó a maga közel negyvenmilliós lakosságával, ők a jelenlegi becslések alapján tíz év alatt lehetnek védettek. A magyaroknak kicsit kedvezőbb a kép, két év alatt válhatunk vírusmentessé.
Ezek a becslések azonban igencsak pontatlanok, hiszen nem számolnak a vakcinagyártás felgyorsulásával, illetve azzal sem, hogy az országok többsége a kiskorúakat nem tervezi beoltani.
Továbbra is kérdés maradt, hogy ha valóban csak évek alatt érhetjük el a nyájimmunitást, van-e értelme az egésznek, hiszen akkor már lassan kezdhetjük elölről az oltási procedúrát. Ugyanakkor ez alakulhat kedvezőbben is, mert nem tudhatjuk előre, hogy az oltás mennyi ideig biztosít védettséget. Ezt minden betegség és védőoltás tekintetében külön ki kell tapasztalnia az orvostudománynak. Például a nyolcvanas években bevezetett Hepatitisz B elleni védőoltás esetében meglepődve szembesültek azzal a kutatók, hogy huszonöt év után is elegendő mennyiségű antitest volt jelen a beoltottak szervezetében (eredetileg azzal számoltak, hogy öt évenként lesz szükség az újraoltásra).
OGYÉI kontra Európai Gyógyszerügynökség
Az átlagember számára valószínűleg egyáltalán nem világos, hogy melyik szerv jogosult dönteni a beadatható oltások köréről. Alapvetően az EU és az EGT országaiban az Európai Gyógyszerügynökség végzi a védőoltások vizsgálatát és tesztelését, ezzel együtt pedig az engedélyezési eljárást is, amennyiben közös európai vakcinabeszerzésről van szó. Az utóbbi időben pedig felröppent a hír, miszerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezte az orosz vakcina használatát, és a hetekben már meg is kaphatják az első dózisokat az érintettek. Ebben az esetben egy tagállami döntésről van szó.
A téma kapcsán Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője novemberben három kérdést nyújtott be az Európai Bizottságnak, az európai jogra való tekintettel megkérdőjelezve a magyar kormány eljárásának jogszerűségét. Rónai szerint a kormány az Európai Gyógyszerügynökség engedélye nélkül is forgalomba hozná a Szputnyik V nevű orosz vakcinát, indokolva mindezt a fennálló egészségügyi veszélyhelyzettel. A Bizottság februári válaszában kifejtette, hogy a gyógyszer-engedélyezésre irányuló klinikai kísérletek nem egyenlők annak forgalomba hozatalával, és a magyar hatóságok csupán az előbbivel kapcsolatban fejezték ki szándékukat. Ennek ellenére Magyarországon február 11-én megkezdődött az oltás az orosz vakcinával, a koronavírussal kapcsolatos központi tájékoztató oldal alapján közel 3000 adag vakcina beadását tervezik első körben.
Magyarország ezzel a lépésével – Rónai képviselő úr aggályai ellenére – nem sértett uniós jogot, hiszen a tagállamok eldönthetik az EU-tól függetlenül is, hogy melyik gyógyszergyártó céggel kívánnak szerződést kötni. Azonban ebben az esetben csak saját tagállamukban és saját felelősségre használhatják azon vakcinákat, melyeket az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezett. Az ilyen beszerzések azt eredményezik, hogy az egyes országoknak az uniótól független oltóanyagforrásuk keletkezik, ahogy ez történt Magyarország esetében is. Időközben az OGYÉI engedélyezte a Sinopharma által forgalmazott vakcinát is, mellyel a kormány körülbelül két és fél millió magyart tervez beoltani.
Vakcinakínálat
Ha hihetünk az előzetes tájékoztatásoknak, azok a polgárok, akik az oltás mellett döntenek, választhatnak, hogy melyik vakcinában bíznak meg leginkább. Korábban a kérdésben egymással ellentétes információk láttak napvilágot. Müller Cecília országos tisztifőorvosasszony decemberben még azt közölte, hogy az oltások közül nem lehet választani, és a háziorvosok döntik el egészségügyi szempontok alapján, hogy melyik oltás felel meg az adott páciensnek. Azonban ezt az információt nem sokkal később a Koronavírus Sajtóközpont megcáfolta, és később a kormány is azt kommunikálta, hogy van lehetőség a választásra, ugyanakkor ebben az esetben elképzelhető, hogy hátrébb kerülünk az oltási sorrendben.
Nem kizárt, hogy sokan ebbe a kategóriába fognak esni, figyelembe véve, hogy az oltást támogató magyarok többsége (a megkérdezettek 91százaléka) a Pfizer vakcinában bízik – ebből viszont jelenleg csupán 335 ezer főre elegendő dózis található az országban –, ezzel szemben a Szputnyik V-be vetett bizalom mindössze 35 százalék. A kínai oltás esetében még rosszabb a helyzet, a megkérdezettek csupán negyede fogadná el.
De mit is érdemes tudni az egyes vakcina fajtákról? A magyar kötődésű Pfizer-Biontech vakcina sokak szerint a leghatékonyabb fegyver a járvány elleni védekezésben, előzetes információk alapján a brit variánsra is hatásos lehet, és nem okoz jelentős mellékhatásokat. Az oltás az mRNS típusú vakcinák közé tartozik, melyek lényege, hogy a páciens szervezetébe nem a hagyományos oltásoknál alkalmazott elhalt, vagy legyengített kórokozót juttatnak be, hanem egy úgynevezett hírvivő (messenger) RNS-t, ami genetikai információkat tartalmaz a vírusról, így építve ki az immunitást.
Az oxfordi vakcinaként is emlegetett AstraZeneca oltás hasonló módszerrel dolgozik, mint a Pfizer. Ebben az esetben azonban nem információ, hanem egy módosított – sokszorozódásra nem képes – vírus kerül az emberi szervezetbe. Az előállítására vonatkozóan érdekes adat, hogy dózisonkénti becsült ára csupán két és fél euró (900 forint) körül mozog, szemben például a Pfizer húsz dolláros egységárával. Sajnálatos módon több ellenérv is szól az oxfordi vakcina ellen. Hatékonysága meg sem közelíti a Pfizer és a Moderna 95 százalék körüli eredményeit, elemzések alapján 70 százalék körüli effektivitást várhatunk az oltástól. Ráadásul mellékhatásait tekintve sem a legjobb választás, két német kórházban is leállították alkalmazását, miután több beoltott fejfájásra, émelygésre, illetve hidegrázásra panaszkodott.
A Moderna vakcinája a Pfizer vakcinánál már korábban ismertetett mRNS technológiát alkalmazza. A mellékhatásokat és a hatékonyságot tekintve is hasonló eredményeket produkál, mint a német-amerikai oltóanyag.
A Szputnyik V névre keresztelt orosz vakcina az AstraZenecához hasonlóan szintén egy módosított vírust juttat be az emberi szervezetbe. Ismert, hogy az oltóanyaggyártó cégek mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy neves szakmai lap elismerően nyilatkozzon újonnan kifejlesztett termékükről.
Ez az oroszoknak sikerült is, a brit Lancet orvosi lap hasábjain jelent meg egy, a vakcina kiváló hatékonyságát alátámasztó írás.
Ez azért is jött jól a Szputnyik V-nek, mert nyugaton korábban nagy ellenállásba ütközött amiatt, hogy csekély számú információ áll rendelkezésre vele kapcsolatban..
A Sinopharm által forgalmazott oltóanyag a hagyományos oltási módszerrel dolgozik, elölt vírusok segítségével építi ki a szervezet ellenállóképességét a betegséggel szemben. Az oroszokhoz hasonlóan a kínaiakat is rengeteget bírálták, mivel gyakorlatilag nem áll rendelkezésre adat a vakcina engedélyezésének harmadik fázisáról, a tömeges tesztelésről. Ráadásul a távol-keleti ország hatóságain kívül egy szerv sem vizsgálta hatékonyságát, így kérdéses, hihetünk-e a kínaiak által állított 79 százalékos eredménynek.
Mi tehet pontot a járványhelyzet végére?
Most már egyértelműen kimondhatjuk, hogy erre a kérdésre csak a megfelelő átoltottság jelenthet választ. Az utóbbi hónapokban az is egyértelművé vált, hogy azok sincsenek védve, akik már egyszer átestek a fertőzésen, hiszen a vírus képes többször is fertőzni, és a tapasztalatok szerint nem egy esetben a második lefolyás drasztikusabb is lehet, mint az első.
Természetesen sokan kíváncsiak arra, hogy mikor kerülhet rájuk a sor, mikor válhatnak védetté. Az interneten már fellelhetők oltási időpont kalkulátorok, melyekből egyet le is teszteltünk. Az oldal feltesz néhány, az oltási sorrend szempontjából releváns kérdést, majd kiszámol egy becsült időpontot az úgynevezett oltási terv és az eddigi tendenciák alapján. E cikk szerzője huszonegy éves, egészségügyben vagy más szempontból kritikus infrastruktúrában nem dolgozik, és nem szenved semmilyen krónikus betegségben. Az eredmény a következő: a második adag vakcinát leghamarabb jövő januárban kaphatja meg, és ez nagy valószínűséggel igaz az összes hasonló helyzetben lévő fiatalra is. Mindez azt is jelenti, hogyha minden ebben az ütemben folytatódik tovább, akkor idén még nem igazán térhetünk vissza normális életünkhöz.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16
