2020. december 6., Mikulás ünnep – végre egy dolog, ami minimálisan elterelheti az ember gondolatait a jelenleg kaotikus mindennapok terheiről. Ennek apropóján látott az online médiában napvilágot egy olyan fénykép egy kórház újszülött osztályáról, ahol a jól ismert kiságyakban piros sapkába és rugdalózóba öltöztetett babák pihentek. A cikk megosztónak bizonyult, sokan fejezték ki nemtetszésüket az ötlettel kapcsolatban. De miért is? Egervári Hilda írása.
Tovább
Rengeteg ember életének szerves részét képezi kiskedvence. Legyen szó akár kutyáról, macskáról, hörcsögről, vagy papagájról, egy közös bennük: mindegyik hatalmas szeretetet és gondoskodást igényel. De vajon melyik a jobb választás: mennyire határozza meg a velük való együttélést az, hogy honnan jönnek? Mik a legfontosabb szempontok ölebünk kiválasztásánál, és mik a szükséges lépések, annak érdekében, hogy hozzánk kerülhessen? Ebben a cikkben ezt a témát járom körül.
Tovább
Ahhoz, hogy megérthessük az ázsiai országok globális szintű jelentőségének növekedését, nem elegendő csupán azok gazdasági-politikai hátterét ismernünk, a teljes képhez (vagy legalábbis a megértéshez) szükség van a jogrendszerüket alakító kulturális hagyományok vizsgálatához is. A kelet-ázsiai jogrendszerek között tartjuk számon Kínát, Japánt, Dél- és Észak-Koreát, Tajvant, illetve Mongóliát is, melyek közül elsősorban Kínát kell kiemelni a térségre kiható, magasfokú kulturális és történeti jelentőségére tekintettel. Nem szabad azonban Japán erejét sem alábecsülni ezen szempontokból, ezért a cikksorozat második részeként a szigetország is sorra fog kerülni.
Tovább
Interjúnk második részében a válogatott labdarúgó kötelezettségeit vettük górcső alá, emellett szóba került az is, hogy a koronavírus mennyiben változtatta meg a válogatott életét, valamint az Európa Bajnokság kapcsán felmerülő feladatokról és reményekről beszélgettünk.
Tovább
2021 egyelőre nem hozta meg az áhított kilábalást a koronavírus-járványból és annak gazdasági következményeiből. A nyitás még várat magára, amihez Orbán Viktor miniszterelnök feltételként a lakosság tömeges átoltottságát jelölte meg. De vajon milyen kínálatból választhatnak a magyarok a vakcina területén, illetve egyáltalán ki dönti el, hogy melyik oltás biztonságos? Mai cikkünkben többek között ezeknek a kérdéseknek is utánajártunk.
Tovább
Az év manökene, a Balaton szépe, Jászai-díjas színész és népszerű író… Elsőre kevesen gondolnák, hogy mindannyiukban van egy közös: elvégezték a jogi egyetemet. A cikkből többek között az is kiderül, mennyien maradtak végül a jogászi hivatásnál!
Tovább
Milyen nemzetközi példák vannak az egyetemi struktúrákra vonatkozóan? Milyen pozitív és milyen negatív jóslatok övezik ezt a beszédtémát? Megannyi a kérdés, és ez a pár bekezdés nem fog mindenre választ adni, sőt nem is szeretne, és valljuk be, nem is tudna. Azonban vitathatatlan, hogy a mindenkori egyetemi kultúráról és ezen intézményeket befolyásoló tényezőkről, lehetőségekről kötelessége beszélnie a leginkább érintetteknek. Hiszen az egyetemi polgárok, hallgatók nem külső szereplők, hanem a felsőoktatás központi alanyai, akik végsősorban a mindenkori egyetemi struktúrák végtermékei és víztükrei. A cikk írója sokkal inkább gondolatokat kíván ébreszteni, mint állást foglalni a következő sorokban.
Tovább
Az újkori nyári olimpiák során Magyarország kettő kivételével mindegyik játékokon részt vett, ahol a magyar sportolók eddig összesen ötszázkettő érmet szereztek. Az olimpikonok között találunk több olyat, akik jogász végzettséggel is rendelkeznek. Az alábbiakban őket fogjuk bemutatni – a releváns olimpiai év szerinti időrendi sorrendben.
Tovább