Nagy valószínűséggel hallottad már, hogy egy jogász LL.M. fokozattal rendelkezik, de tudod, hogy mit takar pontosan a „Master of Laws” vagy „Legum Magister” cím használta? Tudod, hogy mi a különbség a gyermekjogi szakjogász és a jogi szakokleveles gyermekjogi szakember között? Ebben a diplomára épülő posztgraduális képzésekről szóló cikkben most választ kaphatsz a kérdéseidre!
Az oktatóinktól gyakran elhangzik az a tanács, hogy már az egyetemi éveink alatt fordítsunk több időt a jognak azon területeire, amelyekkel a későbbiek során foglalkozni szeretnénk, legyen szó akár a szabadon választható tárgyak felvételéről, kiválasztásáról, tudományos diákköri tevékenységről, konferenciák látogatásáról, szakkollégiumokhoz való csatlakozásról vagy gyakornoki munka vállalásáról egyetemi éveink alatt.
A diploma megszerzését követően további lehetőségünk van a specializációra, a szakterületről való alaposabb ismeretek elsajátítására. Az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében számos posztgraduális szakirányú képzés közül válogathatunk, melyeknek egy része jogi diplomára épülő szakjogászképzés, azonban más szakon szerzett oklevéllel, például orvosi diplomával is van lehetőség jogi szakokleveles szakirányú képzettséget szerezni.
A jogi diplomára épülő szakjogászképzések skálája széles és változatos, melyek között megtalálható például az adójogi szakjogász, a gazdasági büntetőjogi szakjogász, a környezetvédelmi szakjogász, a gyermekvédelmi szakjogász és a munkajogi szakjogász is. Mindezeknek a képzési ideje 3-4 félév, az adott szakterülettől függően. Így például az egészségügyi szakjogásznak három félév, melyből kettő tanulmányi, egy pedig záróvizsga félév, míg a biztosítási szakjogász képzettség megszerzéséhez négy félévet kell teljesíteni, ebből az utolsó szintén a záróvizsga sikeres letételét biztosítja.
A jogi diplomára épülő mesterfokozat megszerzését követően a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. § (6) bekezdése alapján a mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterszakon oklevelet szerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak.
Így aki elvégezte a szakirányú továbbképzés szakjogász-képzését, az jogosult az LL.M. cím használatára.
A nem jogi diplomára épülő jogi szakokleveles szakirányú végzettségek között megtalálható a jogi szakokleveles gyermekjogi szakember, a jogi szakokleveles orvos egészségügyi szakember vagy a munkajogi szakokleveles tanácsadó – ezen képzések célja, hogy többlettudást nyújtsanak az adott szakterületen szerzett diploma jogi területeiről.
A diploma megszerzését követően érdemes az érdeklődési területünknek megfelelő szakjogász-képzést elvégezni az alaposabb szaktudás elsajátításának érdekében, hiszen ezáltal sokkal felkészültebb jogászok lehetünk.
