A nyugati kultúra kinézetre vonatkozó elvárásai sokban megváltoztatták az emberek önmagukról alkotott képét. Bár más kultúra, az ázsiaiaknál sincs kevesebb elvárás, sőt, úgy tartja a közvélemény, hogy a nők legyenek minél fiatalabbak és vékonyabbak. Ennek pedig mindenki meg szeretne felelni. De honnan is lehet tudni, mi az elég?
Tovább
A hazai jogi oktatás hasonló alapokra épül a tőlünk nyugatabbra lévő és minket körülvevő országokéval, de mi a helyzet jóval keletebbre? Hogyan tanítják a jogot az ázsiai egyetemeken, elsősorban Kínában?
Tovább
Az 1940-es évekbeli Timorban egy képzett tetováló sem volt, mégis minden nőnek a testén volt egy sötét minta. Miért kényszerültek a timori nők átélni a minták okozta fájdalmakat, hogyan menekültek meg a japánoktól és mi segített nekik abban, hogy felépüljenek az átélt borzalmakból? Egy olyan történetről van szó, amelyet csak kevesen ismernek, és annál kevesebben tudják elmesélni.
Tovább
Ha Nepál egyes városaiban jársz, és szalmával, virágokkal vagy esetleg gyertyákkal látsz embereket térdelni egy olyan hatalmas trón előtt, amin ránézésre egy ötévesnek tűnő kislány ül, ne lepődj meg.
Tovább
A szigetországot megillető elismerések közül ki kell emelni azt a tényt, miszerint a kelet-ázsiai jogi kultúrák nyugati modernizációjának közvetlen katalizátorává vált. Japán a XIX. századra eljutott a felismeréshez, hogy a zárt térség politikája számos hátrányos következményt vetíthet a továbbiakban jövőjére, ezért elsőként lépett és nyitott lehetőségeihez mérten. Hatására kezdett el többek között Kína is modernizálódni, így a korban Japánt tekintették követendő példának Kelet-Ázsia térségében.
Tovább
Ahhoz, hogy megérthessük az ázsiai országok globális szintű jelentőségének növekedését, nem elegendő csupán azok gazdasági-politikai hátterét ismernünk, a teljes képhez (vagy legalábbis a megértéshez) szükség van a jogrendszerüket alakító kulturális hagyományok vizsgálatához is. A kelet-ázsiai jogrendszerek között tartjuk számon Kínát, Japánt, Dél- és Észak-Koreát, Tajvant, illetve Mongóliát is, melyek közül elsősorban Kínát kell kiemelni a térségre kiható, magasfokú kulturális és történeti jelentőségére tekintettel. Nem szabad azonban Japán erejét sem alábecsülni ezen szempontokból, ezért a cikksorozat második részeként a szigetország is sorra fog kerülni.
Tovább