Címke - egyetem

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt.” – A HÖK vállalásainak teljesülése 1. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

Ugyan nem vettünk részt minden egyetemi HÖK-eseményen és nem is lehettünk ott minden egyes belső megbeszélésen, azonban megállapításainkat a transzparencia jegyében honlapra fel nem töltött, de az elnökség által részünkre megküldött jegyzőkönyvekre, mandátumbeszámolókra, valamint saját kutatásunk eredményeire alapozzuk. A mandátumbeszámolókról meg kell említenünk, hogy a cikksorozat elkészítése előtt, azonban az első érvénytelen rendes szavazást követően egy 64 elemű vállalás felsorolást tartalmazó Excel munkafüzetet küldtünk az elnökség részére, hogy legjobb belátásuk szerint töltsék ki azt a vállalásaik megvalósításáról. Ezt végül nem tették meg, azonban a felsorolás elemeit lekövetve készítettek részünkre egy szöveges beszámolót. Azt a beszámolót, amely a HÖK közösségi média felületein is megjelent. Azt a beszámolót, amely a cikk hírének hiányában sosem készült volna el.

A cikk alcímei az elnök, valamint az alelnökök által  visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választási kampányban még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Ludchen Levente – Tanulmányi alelnök

„A tankönyvbörzét a második félévben is megtartanám”

A tanulmányi alelnök beszámolója alapján a „Tanulmányi Bizottság a tavaszi félévben szervezett Tankönyvbörze kapcsán igényfelmérést készített a hallgatók körében, amelynek eredménye szerint 80% nem látta szükségesnek az esemény megszervezését az őszi eseményen túl. Az idei, őszi Tankönyvbörzén a behozott könyvek 75% kelt el, ez összesen 188 könyvet jelent, amelynek köszönhetően 61 635 forintot tudunk átadni a Kari Könyvtár számára.”

A vállalás tehát nem valósult meg, de érdemes kitérni kettő tényre. A felmérés pontos kitöltőinek száma nem ismert, azonban egy, több, mint 3300 hallgatót számláló egyetemi karon remélhetőleg nem kb. 100-150 hallgató nemleges döntése mögé kíván bújni az alelnök. Ugyancsak említésre méltó, hogy az őszi tankönyvbörzén a kezdetleges ellenérzéseket meghazudtolva toronymagas, 75%-os készletkisöprés valósult meg. Beszédes az is, hogy a 2024. szeptemberi ügyvivő alelnöki beszámoló alapján, Fehér László a követkető tanulságokat vonta le: „az idei év tanulsága, hogy a kereslet jóval nagyobb, mint a rendelkezésre álló kínálat, így a jövő évben a beszedés népszerűsítésére kell több hangsúlyt fektetni”. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy amennyiben az őszi Tankönybörzén a legnagyobb probléma az, hogy többen szeretnének könyvhöz jutni, mint amennyi könyv a rendelkezésre áll, úgy ez az érdeklődés miért apad el a tavaszi szemeszterre. Természetesen lehet, hogy a megnövekedett kereslet kizárólag az egyetemkezdés függvénye.

Fakt/diff kérdőívek aktualizálása

A vállalás sikertelen az alelnök beszámolója alapján: „[Az] őszi félévre vonatkozó FAKT-DIFF értékelő megkésett, nyárra csúszó kommunikációja miatt kevés értékelés érkezett be a kérdőívekkel, így nem volt elegendő adat egy új táblázat elkészítéséhez.”

A tavaszi kérdőív esetében a HÖK sikeresen javított kommunikációs stratégiáján és az aktualizálás, valamint a hallgatók felé közvetítés megtörtént.

„A szakdolgozat/évfolyamdolgozat magyarázót visszahoznám”

A vállalás sikertelen és véleményünk szerint az indokolása is. Az alelnök 2023-ban még kifejezett szükségét látta egy, az alcímben megnevezett és a korábbi években elmaradt esemény ismételt megtartásának, mandátumbeszámolójában már a következőképpen nyilatkozott: „az évfolyam- és szakdolgozat-készítésről minden félévben tart a KIG TDK egy másfél-két órás kurzust. A Tanulmányi Bizottság nem érzi úgy, hogy ennél jobbat tudna nyújtani a hallgatók számára, mint, amit Nagy Marianna Professzor Asszony átad az érdeklődők számára az akadémiai írás tudnivalóiról, így azt a hallgatók irányába való hirdetéssel próbáltuk segíteni.”

Bár sajnálatos, hogy pont a ELTE jogász szakán nincs tudományos írás óra, vagy legalább a Budapesti Corvinus Egyetem megoldásához hasonló online elérhető interaktív tananyag, a KIG TDK akadémiai írás előadása így kétségtelenül hiánypótló, de az el nem végzett kötelezettség kínzó hiányát mégsem képes pótolni. Mégcsak az sem enyhíti, hogy a HÖK proaktív módon elkérné a szóban forgó előadás anyagát, és azt elérhetővé tenné.

„A kiemelt időszakokban – leginkább vizsgaidőszak – hetente tartanék online üléseket”

Ezen üléseken, amelyeken az évfolyamképviselők és a Tanulmányi Bizottság tagjai lettek volna jelen, a felmerülő – tanulmányi – problémákat beszélték volna át a résztvevők. A feltételes mód és a múlt idő is előrevetíti, hogy ez a vállalás sem teljesült. Az alelnök beszámolója alapján: „a Bizottság a vizsgaidőszak során folyamatosan egyeztetett a felmerülő problémák mentén, azonban ezek nem előre megszabott időpontokban történtek, hanem amikor probléma merült fel üzenetek formájában, vagy online hívásokban azonnal egyeztettünk ezekről.”

„Ám amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt” hangzik el a híres mondat az Avatar: Aang legendája című sorozatban és nem is lehetne az idézet relevánsabb számunkra sem. A 2024/2025 őszi félév tárgyfelvételénél, vagyis a teljes ötödik évfolyam számára tárgyaik teljesítésére utolsó esélyként kínálkozó alkalom során az egyetem részéről felmerült, hogy a tematikai egyezést mutató kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak többszöri teljesítése is csak egyszeres teljesítésnek minősül. Mindez az egyetem részéről sem korábban nem volt, és azóta sem lett jelezve a hallgatók felé. Az ötödik év évfolyamképviselője Pammer Máté ugyan írásban több alkalommal felkereste a tanulmányi alelnököt, aki az üzenetet látta, aznap mégsem reagált, mert állítása szerint Erasmuson tartózkodott.

A sürgős kríziskezelés azért lett volna elhanyagolhatatlan, mert mindez már a versenyjelentkezés utolsó napjaiban történt és egy rossz hallgatói döntés következménye legalább egy félév csúszás, valamint adott esetben az önköltséges képzés díjának megfizetése is lehetett volna.

A történet azonban nem áll meg ennyiben, hiszen Ludchen Levente és az elnökség további hibája, hogy nem gondoskodtak időben ügyvivő tanulmányi alelnökről, vagy inkább helyettesítésről tekintettel arra, hogy a félév során számos alkalommal kinevezett „ügyvivő alelnök” pozíciót egyébként nem vezeti be a HÖK Alapszabály és az elnök is csak saját ügyvivőit nevezheti ki.

Mindenesetre történt egy remélhetőleg apró elírás a 2024. szeptember 7. napján megtartott Küldöttgyűlésről készített jegyzőkönyvben. A fentebb ismertetett probléma ugyanis szeptember 12-14. napjai között zajlott le, amikor még Fehér László nem volt kijelölve ügyvivő tanulmányi alelnökké. A szeptember 7. napján szignált jegyzőkönyv alapján azonban látszólag mégis ki volt már nevezve és bár a HÖK senkit nem tájékoztatott róla, váltotta a tanulmányi alelnöki székben Ludchen Leventét. A kiküldött Küldöttgyűlési meghívó dátumozása mégsem erről árulkodik. Bízunk benne, hogy egy véletlen elírás történt, bár a transzparencia haloványan pislákoló fényén nem sokat javítana.

Tanulmányi GYIK évfolyamonkénti lebontásban létrehozva

A vállalás, ha nem is évfolyamonkénti lebontásban, de megvalósult és egy alapos, precíz munkát kaphattak a hallgatók kézhez. ITT elérhető.

„Különböző kisokosok készítését szorgalmaznám”

A vállalás ugyan többes számra szól, ezt mégis teljesítettnek vesszük. A 2024/2025. őszi félévre készült egy HÖK tanulmányi kisokos, amely elsősorban az elsőéves hallgatók számára a legfontosabb tudnivalókat és időpontokat tartalmazza.

Az írásbeli vizsgák teljesítési arányát tartalmazó, tanszékekkel közösen vezetett Excel táblázat vezetve volt

A vállalás, bár kifejezetten előremutató, mégis sikertelen. Az alelnök beszámolója alapján „volt törekvés ennek megvalósítására, azonban több tanszék nem kívánt ilyen, állandó formában vezetni táblázatot, mert felesleges többlet adminisztrációt jelentett volna”.

„Szeretnék létrehozni a csúszótábla továbbfejlesztéseként egy úgynevezett csúszósdokumentumot”

A vállalás sikertelen. Az alelnök beszámolójában a következőképp nyilatkozott: „jelenleg még nem sikerült olyan kielégítő, és megoldható koncepciót találni, amely többet tud nyújtani a hallgatók számára, mint a jelenleg elérhető ágrajzszerű megoldás”.

Egyebek

Kitértünk volna az elnökség két legnagyobb tanulmányi jellegű eredményére, a Polgári Jog 4 tárgy és a WireShark szoftverrel kapcsolatoskérdések megoldására is, azonban ahogy azt Szente Nóra Titanilla is leszögezi a 2024. szeptember 7. napján – vagy mégsem akkor – megtartott Küldöttgyűlési jegyzőkönyv szerint is „ha ilyen súlyú probléma merül fel, amúgy is nagy részben az elnök jár el.” Ezt a kérdést cikksorozatunk utolsó részében fogjuk értékelni.

Cikksorozatunk első része, amely az egyedüli HÖK elnökjelölt problematikájával foglalkozik ITT olvasható.

Hallgatók nélkül a hallgatókért?

2024. október 21. és november 10. napjai között lezajlott a ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzat elnöke megválasztásának első felvonása. A második felvonás december 2-án kezdődött, amelyre azért kerül sor, mert a hallgatók egynegyedét sem sikerült meggyőzni arról, hogy szavazatukkal valójában a kari demokráciát és saját képviseletüket támogatják.
Cikkemben körbejárom, hogy mivel magyarázható az, hogy a jelenlegi elnökségnek nem akad kihívója, valamint kitérek arra is, hogy miért problémás, ha csak egyetlen jelölt indul a HÖK-választáson.


1. Lehetséges ok:  Elégedettség
Elsőként a legoptimistább okkal kezdeném, hiszen lehetséges, hogy a hallgatók olyannyira meg vannak elégedve az elmúlt egy évben végzett munkával, hogy az elnökség leváltását még csak kockáztatni sem szeretnék azzal, hogy egy kihívót állítanak. Kézenfekvő lehet ez az értelmezés, ha belegondolunk, hogy a tavalyi választáson viszonylag kevés szavazat döntött a két versengő jelölt között, így a politikai verseny kockázatos döntés lehet. Habár az elégedettség a legoptimistább magyarázat, a legvalószínűtlenebb is, hiszen jogosan vetődik fel a kérdés, hogyha a hallgatók olyannyira meg vannak elégedve a jelenlegi elnökség munkájával, hogy egy rivális jelölt sem lép elő kihívóként, akkor vajon ez a mérhetetlenül elégedett tömeg miért nem adta le a szavazatát, és a szavazáson való részvételével miért nem fejezte ki töretlen bizalmát az elnökség felé.

2. Lehetséges ok: Füstös szobák
A kihívó nélküli választást szintén magyarázhatja az, ha az esetleges kihívókkal megegyeznek és így azok inkább lemondanak passzív választójogukról. Habár első ránézésre ez egy értékelendő gesztusnak tekinthető lenne, hiszen ki ne szeretné, hogy különböző világnézettel, ötletekkel és víziókkal rendelkezó hallgatók kompromisszumot kössenek egymással és közösen küzdjenek egy kitűzött célért, azonban a valóságban sokkal inkább motiválja az efajta politikai alkukat a pozíció- és hataloméhség, mint a közös célokért való küzdelem. Hiszen míg a regnáló elnök alternatívájaként fellépni, saját programmmal kiállni és a HÖK-ös kapcsolatrendszerből kiszakadni rendkívül nehéz feladat, amely nem feltétlenül térül meg, addig egy adott pozíció elfogadása már rövid távon is kifizetődik.

3. Lehetséges ok: A HÖK impotenciája
Racionális magyarázattal szolgálhat a politikai verseny hiányára az is, hogy a HÖK érdekképviseletébe vetett bizalom szinte elenyésző. Lehetséges, hogy a hallgatói közvéleményben kialakult egy olyan vélekedés, amely szerint a HÖK nem a hallgatókért van, hanem éppen fordítva: az önmagáért működik és az érdekképviselet csupán egy szépen csillogó hatalmi jelvény, amely főleg a választási időszakban kerül elő, akkor is leginkább jövőbeli ígéretként. Az érdekképviselet megvalósulását sokan a vizsgákon felmerülő problémák megoldásában látják, hiszen kétségtelen, hogy ezeket a HÖK valamilyen módon kezeli. Azonban maga a tény, hogy a vizsgákon folyamatosan felmerülnek problémák, önmagában bizonyítja, hogy a HÖK képtelen a probléma gyökerét megoldani. Jó példázza mindezt, hogy a magas bukási arány, az utólag megállapított belső ponthatár a hallgatók önértékelését sértő vizsgaélmények vagy a vizsgákról notóriusan elkéső oktatók máig olyan problémák, amelyek nem csupán egyszeri, „tüneti kezelést” igényelnének.

1 jelölt 0 választás
Annak, hogy csupán egy jelölt indul a HÖK-választáson, számos következménye van, a hallgatókra nézve azonban egyik sem nevezhető pozitívnak.


A szavazók semmibevétele,
Habár a monopólium közgazdaságtani alapfogalom, jól szemlélteti a politikában is, hogy miért problémás, ha egy adott területen megszűnik a verseny. Míg a monopólium a gazdaságban a termékek árának a növekedéséhez, és a minőségüknek a csökkenéséhez vezet, addig a politikában ugyanez a jelenség a szavazók elhanyagolásában, valamint az ígéretek elmaradásában mutatkozik meg. Jól szemlélteti a verseny hiányának káros hatásait ha a tavalyi HÖK elnöki választást az ideivel összevetjük. Míg tavaly Szente Nóra Titanilla az elnöki pozícióért való küzdelme során egy 32 oldalas dokumentumban foglalta össze a célkitűzéseit, addig idén ennek nyomát sem láttuk. Idén az elnök csupán egy rövid képsorozatot posztolt a HÖK Facebook oldalára, amelyben kitűzi a következő év vállalásait: „Legnagyobb célom, hogy továbbvigyük a tavalyi sikeres gyakorlatokat, és teljes mértékben kiaknázzuk a bennünk rejlő lehetőségeket.”

Habár a „folytatjuk” kampányszlogen nyilvánvalóan hangzatos, a konkrétumokról egy szót sem ejt. Tavaly a kampányidőszak miatt versenyhátrányt jelentett volna, ha valamelyik fél program nélkül vág neki a választásoknak, valamint, mivel rendkívül ritka eset, hogy egy HÖK-választáson több jelölt is indul, nem lehetett csupán a minimális 25%-os küszöböt célként kitűzni, hanem a hallgatók szélesebb körét kellett szavazásra buzdítani. Lásd a korábbi évek eredményeit.
A program  mellett elmaradtak a heti ajánlók is. A szeptember 23-án posztolt heti ajánló után a következő heti ajánlót november 24-én olvashatták Facebookon a hallgatók. Bonyolultabb matematikai számítások nélkül is látszik, hogy a két időpont között több mint egy hónap telt el. Érdekes az is, hogy abban az időszakban, amikor a HÖK-választásokon a 25%-os küszöböt nem sikerül elérni és a következő választásra való buzdítás egyre égetőbbé válik, egyből kettő heti ajánló is posztolásra kerül, az első november 24-én, a második pedig december 1-jén.
Fontos kitérni arra is, hogy habár októberben a HÖK ún. Plenárison a hallgatók kikérdezhették a HÖK-öt az elmúlt egy éves munkáról, az erről való beszámolót nem ismerhettük meg egyhamar, erre egészen november 27-ig várni kellett. A Facebook-posztban ez olvasható a Plenárissal kapcsolatban:

„Úgy gondoljuk azonban, hogy ezek a témák nemcsak az ülésen résztvevőket érintik, hanem minden hallgatót, hiszen közösségünkért végzett munkánk Rólatok szól.”

Habár a „rólatok” nagy R-rel való kiemelése rendkívül szívmelengető, fontosabb lett volna az éves beszámolót az első bukott választás előtt ismertetni, ha „ezek a témák minden hallgatót érintenek”, ez azonban elmaradt. A hallgatók bevonása, tájékoztatása, csakúgy mint a Heti ajánló és a választási kérdezz-felelek, csak azután vált fontossá, hogy az elnökség nem érte el minimális küszöböt.


Apátia a közügyekkel kapcsolatban
Alapvetően megfigyelhető az az apátia, amely az egyetemi közügyekkel kapcsolatos. Nem véletlen, hogy az érvényes és eredményes választáshoz nem többség, hanem csupán a nappali tagozatos aktív hallgatók 25%-ának szavazata is elég. Az apátiának egyik oka abban keresendő, hogy a hallgató nem érzi, hogy a szavazata értékes. Jól példázza ezt a kérdezz-felelek párbeszéde:



Jogosan vetődött fel a kérdés, hogy miért éri meg szavazni, ha csak egy jelölt indul a választásokon. A kérdésre a válasz pedig a következő: a szavazatod így is számít, hiszen a választási küszöböt el kell érni. De vajon kinek számít a szavazat? Hiszen a szavazó hallgatónak nem az az érdeke, hogy meglegyen a küszöb, hanem hogy választhasson, és belátása szerint dönthessen. Örkényi egypercesbe illő groteszk párbeszéddé válik az idézett kérdezz-felelek, ha elképzeljük, hogy egy országgyűlési képviselő azzal kampányol a pártja mellett, hogy szeretnének bekerülni a parlamentbe. A hallgatókat pont azzal lehetne motiválni az egyetemi közügyekben való aktív részvételre, ha a döntéseiknek súlya és következménye lenne. Azonban a HÖK minimum küszöbét el sem érő választásnak nincs következménye, a következő választásnál megpróbálják összegereblyézni a kellő szavazatokat, ha pedig nem sikerülne, akkor jöhet a következő választás. Tekintettel arra, hogy a hatályos ELTE ÁJK HÖK Alapszabály alapján nem lehet rendkívüli elnökválasztást kiírni, amennyiben a kiírástól számított harminc napon belül rendes elnökválasztást kell kiírni. Ebből következik, hogy elméletben a választás számtalanszor kiírható egészen a jövő évi rendes választásokig. Arra nem kapunk választ, hogy miben látja az elnökség saját felelősségét abban, hogy nem sikerült elérni a minimumot, abba sem avatják be a hallgatókat, hogy ebből milyen következtetést, tanulságot vontak le a következő kampányidőszakra nézve. Pedig ezek mind olyan kérdések, amelyek a Plenárison elhangzottakhoz hasonlóan, „nemcsak az (elnökségi és küldöttgyűlési – a szerk.) ülésen résztvevőket érintik, hanem minden hallgatót.”

Nyertesek és vesztesek
A kialakult helyzetnek tagadhatatlanul megvannak a nyertesei és a vesztesei is. Nyertesei a HÖK-elnökség tagjai, akiknek nem kell programmal előállnia, akiknek nem kell egy jelölti vitában ötleteik mellett érvelni és akiknek nem kell az eltelt egy év munkájáról beszámolót készíteni, hogy a hallgatók megalapozott döntést hozhassanak a választás során, hiszen legrosszabb esetben is jön a második forduló és egy újabb esély.
A kialakult helyzetnek pedig a hallgatók a vesztesei, hiszen nem tisztelik meg őket egy programmal, nem hallhatnak terveket a következő egy évre vonatkozóan, nem értékelhetik a HÖK munkáját egy időben posztolt éves beszámolóval és nem érezhetik, hogy szavazatukkal bármi érdemlegesről is dönthetnének (hiszen ha nem szavaznak azzal is maximum egy újabb választást „kockáztatnak” meg).

Jelen cikkben csak a politikai verseny hiányának lehetséges okait és azoknak a következményeit taglaltam, Oszlánszki Márkóval közösen írt cikksorozatunk következő részében a HÖK elnökség tagjainak ígéreteit, azoknak megvalósulását, valamint az egyéves munkájukat fogjuk értékelni.

„A legnagyobb álmom, hogy egyszer eljussak az olimpiára.” – Interjú Haddad Noával

Haddad Noa és édesanyja

Hogyan válik egy tehetséges joghallgató világszínvonalú versenyzővé, miközben saját vállalkozását is építi? Haddad Noa padelkarrierje ugyan csak néhány éve kezdődött, az eredményei mégis magukért beszélnek. Kitartása és küzdőképessége inspiráló példaként áll minden ambiciózus fiatal előtt. Interjúnkban szó esett kihívásokról, sikerekről és természetesen a tenisz legújabb kihívójáról, a padelről.

Jurátus: Mi a sporthoz kötődő első emléked?

Haddad Noa: A szüleim profi sportolók voltak egész életükben. Édesapám teniszjátékosként a világ legjobb 100 játékosa között szerepelt. Számtalan elismerése közül talán 2002-ben az Arthur Ashe Humanitarian Award volt a legkimagaslóbb. Ezt a díjat Rafael Nadal, valamint Roger Federer is elnyerték. Szinte már adta magát, hogy én is kövessem a szüleim példáját.  Éppen ezért nem is volt kérdés, hogy magam is versenysportolóvá váljak. Négyéves koromtól fogva rendszeresen jártam teniszedzésekre. Hatéves koromtól már aktívan versenyeztem Magyarországon kisebb vidéki – úgynevezett „play & stay” – versenyeken. Nagyjából kilenc-tízéves lehettem, amikor válaszúthoz érkezett karrierem. A versenysport terhe nehezen fért meg a tanulmányi kötelezettségeim mellett, ezért a szüleim úgy döntöttek – a saját élettapasztalatuk nyomán is – hogy maradjak csak a hobbisport szintjén. Azonban én ennél jóval többre vágytam és továbbra is intenzíven, legalább heti hat órában edzettem.

Jurátus: Hogyan találtál rá a padelre?

H. N.: Édesanyám példáján keresztül ismerkedtem meg a padellel. Történetesen a gyerekkori teniszes barátai hozták be Magyarországra a sportot és ő már 2018-ban megkezdte a versenyzést, illetve az edzést, én pedig gyakran lementem a pályára, nézni őt. A kezdetektől fogva szerette volna, hogy térjek át padelre, de még a teniszt preferáltam. Tizenhat éves koromban történt, hogy a padálpályán dolgoztam, mint recepciós és az egyik, akkortájt legjobbnak számító férfi versenyző megkérdezte, hogy lenne-e kedvem vele indulni az országos bajnokságon. Bár meglepett a kérdés, a válaszom az volt: „miért is ne?”. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy három hét volt mindösszesen hátra az országos bajnokság kezdetéig. Azonnal neki is láttam az edzésnek. Szerencsémre a teniszes múltam nagy előnynek számított, főleg egy ilyen kevésbé ismert sportág esetében. Ha jól emlékszem, nyolcadikak lettünk, ami nem feltétlenül kimagasló eredmény, de ahhoz képest nem rossz, hogy három hete játszottam padelt.

Jurátus: Tulajdonképpen honnan származik a padel és mik a főbb szabályai?

H. N.: A padelt 1969-ban találta fel egy mexikói férfi. A kertjében akart egy teniszpályát építeni, azonban nem volt elég hely hozzá, ráadásul a pálya egyik végét egy fal szegélyezte. Kitalálta, hogy minden alkalommal, ha az ellenfele kiüti a labdát a pályáról, akkor az visszapattan a falról és így megjátszhatják a lepattanó labdát is. Mivel jól működött az ötlet, a pálya másik végére is épített egy betonfalat. Így jött létre a padel. Napjainkban is léteznek még betonfallal körülvett pályák, de a sportfejlődés során javarészt áttértünk üvegfalakra. A hivatalos szabványok szerinti padelpálya egy tízszer húsz méteres terület, a közepén egy hálóval elválasztva és egy üvegfallal körbezárva. A játékot négyen játsszák, egy-egy pár. A tenisz szabályaira annyiban hasonlít, hogy a számolás megegyezik (15, 30, 40, game), illetve az előrehaladást szettekben mérjük. Kettő megnyert szett, az egy meccs. Ha két hatos szettet megnyersz, akkor megnyerted a meccset. Akkor bukod a pontot, hogyha a labdád hálót ér, vagy ha az ellenfél térfele helyett elsőként az üvegen pattan.

A padel ütő jóval kisebb, mint egy szokványos teniszütő. Egy tömör, lyukacsos ütőt kell elképzelni. A lyukacsok célja a légellenállás leküzdése. A labda kinézetre a megszólalásig hasonlít egy teniszlabdára, de a látszat csal, hiszen a padellabda némileg puhább, hogy könnyebb legyen ütni.

Jurátus: A teniszt gyakran éri az a vád, hogy az elit sportja. Ez az analógia a padelre mennyiben alkalmazható?

H. N.: Magyarországon mindenképpen igaz ez az állítás. Már csak azért is, mert megközelítőleg 70-80 padelpálya van csak az országban.  Azonban külföldön, például Spanyolországban egy kifejezetten populáris sportnak számít. Többen játsszák, mint a teniszt.

Jurátus: Mi volt az eddigi karriered legnagyobb kihívása, valamint sikere?

H. N.: A legnagyobb kihívást az évente kétszer – egyszer beltéren, egyszer pedig kültéren – megrendezett országos bajnokságok jelentik számomra. Ezekre a nagy presztízsű eseményekre készülök a legtöbbet. Természetesen vettem már részt számos Európa-bajnokságon. Nemrég Szardínián voltam Olaszországban, de jártam Bilbaoban is és Derbyben a világbajnokság-selejtezőn.

A 2022. évi országos bajnokságon második helyezett lettem nőiben és negyedik helyezett vegyes párosban. 2023-ban második helyezett nőiben és negyedik helyezett vegyes párosban, 2024-ben második helyezett nőiben és harmadik vegyesben. Közben sajnos volt egy-két sérülésem is, amelyek nem könnyítették meg a helyzetet, de így is számos első helyezést érek el a szövetség által rendezett versenyeken.

A külföldi versenyek sorából mindenképp kiemelném még az FIP-szövetség versenyét. Erre igencsak nehéz bekerülni, főképp a főtáblára, hiszen rengeteg játékos van, akik vért és verítéket nem kímélve igyekeznek bejutni. Nekem már négyszer sikerült a főtáblára kerülnöm, amely eredménnyel világranglista pont is járt. Ennek köszönhetően a világranglistán szerepelek immáron másfél éve. Hozzátenném még, hogy én és édesanyám voltunk első női játékosok Magyarországon, akik felkerültek a világranglistára a padel történetében.

Jurátus: A húgod is profi padeljátékosok útjára fog lépni?

H. N.:  Valójában ő régebb óta játszik padelt, mint én, hiszen négyéves korában kezdte. A családunk nagy reményeket fűz a jövőjéhez. Magam is remélem, hogy pár éven belül már tudok majd versenyezni vele. Az egyik legnagyobb álmom válna valóra, elvégre az édesanyámmal kezdtem a padel karrieremet és így a húgommal folytathatnám.

Jurátus: Mesélnél kérlek a padellel kapcsolatos saját vállalkozásodról?

H. N.: A vállalkozásomat a tizennyolcadik születésnapomra kaptam a szüleimtől. Ez az ajándék valójában egy kizárólagos jogot jelentett arra, hogy Magyarországon én forgalmazzam a Cork nevű portugál cég kézzel készített padel parafaütőit és sportruházatait. Az ütők egy különleges anyagból készülnek, prémium terméknek számítanak. A gimnázium befejezése után egy évet szenteltem az életemből a vállalkozásom felépítésére. Rengeteg munka árán ugyan, de szerencsére sikerrel jártam.

Jurátus: Édesanyád is vállalkozik a sportoló karrier mellett?

H. N.: Igen, Magyarország egyik legjobb padel klubját, a Premier Padel Klubot vezeti. A Feneketlen-tónál a XI. kerületben található. Mivel édesanyám nagy szerepet játszott a magyarországi padel felvirágoztatásában, mint kilencszeres magyar bajnok, így nemzetközi szinten is ismertnek számít.

Jurátus: Mit gondolsz, mi lesz a padel sorsa a következő öt-tíz évben?

H. N.: Az elmúlt egy-másfél évben rohamosan fejlődésnek indult a sportág mind hazai, mind nemzetközi színtéren. Rengeteg szponzort és új lehetőséget kap a szövetség. A legújabb szponzorunk például a CUPRA Magyarország. Emellett egyre több pálya épül, rohamosan nő a klubok, illetve a játékosok száma. Remélhetőleg, ha nem is 2028-ban, de 2032-ben már olimpiai sporttá válik a padel. A legnagyobb álmom, hogy egyszer eljussak az olimpiára. Ezért dolgozok nap mint nap.

Jurátus: Mi motivál téged arra, hogy egy ilyen komoly sportkarrier mellett a jogi tanulmányaidat is folytasd?

H. N.: Azért választottam a jogot, mert ez volt az a tudományterület, amely a sport mellett mindig is felkeltette az érdeklődésemet. Mindenképpen el szeretném végezni a szakot, mert elengedhetetlennek tartom, hogy a profi sport mellett a tanulmányokat se hanyagoljam el. Nem szabad elfelejteni, hogy a sportolói karrier véges és sajnos egy komolyabb sérülés elég ahhoz, hogy véget vessen az évtizedek munkáját maga mögött tudó karriernek.

Köszönjük az interjút Haddad Noának és további sikereket kívánunk számára. Reméljük, hogy egyszer az olimpián szurkolhatunk a győzelméért. 

Ártatlanul elítélve – téves ítéletek Magyarországon

Jelen írásom címe hasonló ugyan, de nem a jelenleg az Apple TV-n futó amerikai thriller, az Ártatlanságra ítélve című sorozatban lévő eseményeket dolgozza fel, (jóllehet a sorozat nem is egy téves ítéletről szól). Írásomban sokkal inkább olyan valós bűncselekményeket szeretnék röviden összefoglalni, amelyek a 2000-es évek elejétől egészen napjainkig foglalkoztatják a közbeszédet. Vannak ügyek, amely közel tizenhárom év után kerültek lezárásra- az alábbiakban elsőként ezt az ügyet mutatom be röviden.

Tovább

CapsLaw, a digitális jogászműhely – Interjú Ungváry Botond Tanár Úrral

Mindig is érdekelt az informatika és a jog? Szeretnél egy olyan versenyelőnyre szert tenni, amely kiemel téged a jogászok tömegképzéséből? Ha bármelyik kérdésre a válaszod igen, szükségtelen tovább keresned, hiszen a CapsLaw páratlan lehetőségként csak a jelentkezésedre vár. Jelen cikkünkben az egyetemünkön is oktató kamarai jogtanácsossal, Ungváry Botond tanár úrral, a CapsLaw alapítójával beszélgettünk.

Tovább

Interjú a Jogpszichológia Körrel

Töprengtél már azon, milyen egyéb elfoglaltságok vannak az ÁJK-n, amelyek megszínesíthetik mindennapjaidat? Tovább ne is gondolkozz, bemutatjuk a Jogpszichológia Kört! Kedves társaság, sok új ismeret, tanulás és családiasság övezi eme TDK-t. A diákkör két lelkes tagját, Steinmetz Laurát és Nagy Aninát kérdeztük többek között a működésről, az eseményekről és a csatlakozás feltételeiről.

Tovább