Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.
Ugyan nem vettünk részt minden egyetemi HÖK-eseményen és nem is lehettünk ott minden egyes belső megbeszélésen, azonban megállapításainkat a transzparencia jegyében honlapra fel nem töltött, de az elnökség által részünkre megküldött jegyzőkönyvekre, mandátumbeszámolókra, valamint saját kutatásunk eredményeire alapozzuk. A mandátumbeszámolókról meg kell említenünk, hogy a cikksorozat elkészítése előtt, azonban az első érvénytelen rendes szavazást követően egy 64 elemű vállalás felsorolást tartalmazó Excel munkafüzetet küldtünk az elnökség részére, hogy legjobb belátásuk szerint töltsék ki azt a vállalásaik megvalósításáról. Ezt végül nem tették meg, azonban a felsorolás elemeit lekövetve készítettek részünkre egy szöveges beszámolót. Azt a beszámolót, amely a HÖK közösségi média felületein is megjelent. Azt a beszámolót, amely a cikk hírének hiányában sosem készült volna el.
A cikk alcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választási kampányban még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.
Ludchen Levente – Tanulmányi alelnök
„A tankönyvbörzét a második félévben is megtartanám”
A tanulmányi alelnök beszámolója alapján a „Tanulmányi Bizottság a tavaszi félévben szervezett Tankönyvbörze kapcsán igényfelmérést készített a hallgatók körében, amelynek eredménye szerint 80% nem látta szükségesnek az esemény megszervezését az őszi eseményen túl. Az idei, őszi Tankönyvbörzén a behozott könyvek 75% kelt el, ez összesen 188 könyvet jelent, amelynek köszönhetően 61 635 forintot tudunk átadni a Kari Könyvtár számára.”
A vállalás tehát nem valósult meg, de érdemes kitérni kettő tényre. A felmérés pontos kitöltőinek száma nem ismert, azonban egy, több, mint 3300 hallgatót számláló egyetemi karon remélhetőleg nem kb. 100-150 hallgató nemleges döntése mögé kíván bújni az alelnök. Ugyancsak említésre méltó, hogy az őszi tankönyvbörzén a kezdetleges ellenérzéseket meghazudtolva toronymagas, 75%-os készletkisöprés valósult meg. Beszédes az is, hogy a 2024. szeptemberi ügyvivő alelnöki beszámoló alapján, Fehér László a követkető tanulságokat vonta le: „az idei év tanulsága, hogy a kereslet jóval nagyobb, mint a rendelkezésre álló kínálat, így a jövő évben a beszedés népszerűsítésére kell több hangsúlyt fektetni”. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy amennyiben az őszi Tankönybörzén a legnagyobb probléma az, hogy többen szeretnének könyvhöz jutni, mint amennyi könyv a rendelkezésre áll, úgy ez az érdeklődés miért apad el a tavaszi szemeszterre. Természetesen lehet, hogy a megnövekedett kereslet kizárólag az egyetemkezdés függvénye.
Fakt/diff kérdőívek aktualizálása
A vállalás sikertelen az alelnök beszámolója alapján: „[Az] őszi félévre vonatkozó FAKT-DIFF értékelő megkésett, nyárra csúszó kommunikációja miatt kevés értékelés érkezett be a kérdőívekkel, így nem volt elegendő adat egy új táblázat elkészítéséhez.”
A tavaszi kérdőív esetében a HÖK sikeresen javított kommunikációs stratégiáján és az aktualizálás, valamint a hallgatók felé közvetítés megtörtént.
„A szakdolgozat/évfolyamdolgozat magyarázót visszahoznám”
A vállalás sikertelen és véleményünk szerint az indokolása is. Az alelnök 2023-ban még kifejezett szükségét látta egy, az alcímben megnevezett és a korábbi években elmaradt esemény ismételt megtartásának, mandátumbeszámolójában már a következőképpen nyilatkozott: „az évfolyam- és szakdolgozat-készítésről minden félévben tart a KIG TDK egy másfél-két órás kurzust. A Tanulmányi Bizottság nem érzi úgy, hogy ennél jobbat tudna nyújtani a hallgatók számára, mint, amit Nagy Marianna Professzor Asszony átad az érdeklődők számára az akadémiai írás tudnivalóiról, így azt a hallgatók irányába való hirdetéssel próbáltuk segíteni.”
Bár sajnálatos, hogy pont a ELTE jogász szakán nincs tudományos írás óra, vagy legalább a Budapesti Corvinus Egyetem megoldásához hasonló online elérhető interaktív tananyag, a KIG TDK akadémiai írás előadása így kétségtelenül hiánypótló, de az el nem végzett kötelezettség kínzó hiányát mégsem képes pótolni. Mégcsak az sem enyhíti, hogy a HÖK proaktív módon elkérné a szóban forgó előadás anyagát, és azt elérhetővé tenné.
„A kiemelt időszakokban – leginkább vizsgaidőszak – hetente tartanék online üléseket”
Ezen üléseken, amelyeken az évfolyamképviselők és a Tanulmányi Bizottság tagjai lettek volna jelen, a felmerülő – tanulmányi – problémákat beszélték volna át a résztvevők. A feltételes mód és a múlt idő is előrevetíti, hogy ez a vállalás sem teljesült. Az alelnök beszámolója alapján: „a Bizottság a vizsgaidőszak során folyamatosan egyeztetett a felmerülő problémák mentén, azonban ezek nem előre megszabott időpontokban történtek, hanem amikor probléma merült fel üzenetek formájában, vagy online hívásokban azonnal egyeztettünk ezekről.”
„Ám amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt” hangzik el a híres mondat az Avatar: Aang legendája című sorozatban és nem is lehetne az idézet relevánsabb számunkra sem. A 2024/2025 őszi félév tárgyfelvételénél, vagyis a teljes ötödik évfolyam számára tárgyaik teljesítésére utolsó esélyként kínálkozó alkalom során az egyetem részéről felmerült, hogy a tematikai egyezést mutató kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak többszöri teljesítése is csak egyszeres teljesítésnek minősül. Mindez az egyetem részéről sem korábban nem volt, és azóta sem lett jelezve a hallgatók felé. Az ötödik év évfolyamképviselője Pammer Máté ugyan írásban több alkalommal felkereste a tanulmányi alelnököt, aki az üzenetet látta, aznap mégsem reagált, mert állítása szerint Erasmuson tartózkodott.
A sürgős kríziskezelés azért lett volna elhanyagolhatatlan, mert mindez már a versenyjelentkezés utolsó napjaiban történt és egy rossz hallgatói döntés következménye legalább egy félév csúszás, valamint adott esetben az önköltséges képzés díjának megfizetése is lehetett volna.
A történet azonban nem áll meg ennyiben, hiszen Ludchen Levente és az elnökség további hibája, hogy nem gondoskodtak időben ügyvivő tanulmányi alelnökről, vagy inkább helyettesítésről tekintettel arra, hogy a félév során számos alkalommal kinevezett „ügyvivő alelnök” pozíciót egyébként nem vezeti be a HÖK Alapszabály és az elnök is csak saját ügyvivőit nevezheti ki.
Mindenesetre történt egy remélhetőleg apró elírás a 2024. szeptember 7. napján megtartott Küldöttgyűlésről készített jegyzőkönyvben. A fentebb ismertetett probléma ugyanis szeptember 12-14. napjai között zajlott le, amikor még Fehér László nem volt kijelölve ügyvivő tanulmányi alelnökké. A szeptember 7. napján szignált jegyzőkönyv alapján azonban látszólag mégis ki volt már nevezve és bár a HÖK senkit nem tájékoztatott róla, váltotta a tanulmányi alelnöki székben Ludchen Leventét. A kiküldött Küldöttgyűlési meghívó dátumozása mégsem erről árulkodik. Bízunk benne, hogy egy véletlen elírás történt, bár a transzparencia haloványan pislákoló fényén nem sokat javítana.
Tanulmányi GYIK évfolyamonkénti lebontásban létrehozva
A vállalás, ha nem is évfolyamonkénti lebontásban, de megvalósult és egy alapos, precíz munkát kaphattak a hallgatók kézhez. ITT elérhető.
„Különböző kisokosok készítését szorgalmaznám”
A vállalás ugyan többes számra szól, ezt mégis teljesítettnek vesszük. A 2024/2025. őszi félévre készült egy HÖK tanulmányi kisokos, amely elsősorban az elsőéves hallgatók számára a legfontosabb tudnivalókat és időpontokat tartalmazza.
Az írásbeli vizsgák teljesítési arányát tartalmazó, tanszékekkel közösen vezetett Excel táblázat vezetve volt
A vállalás, bár kifejezetten előremutató, mégis sikertelen. Az alelnök beszámolója alapján „volt törekvés ennek megvalósítására, azonban több tanszék nem kívánt ilyen, állandó formában vezetni táblázatot, mert felesleges többlet adminisztrációt jelentett volna”.
„Szeretnék létrehozni a csúszótábla továbbfejlesztéseként egy úgynevezett csúszósdokumentumot”
A vállalás sikertelen. Az alelnök beszámolójában a következőképp nyilatkozott: „jelenleg még nem sikerült olyan kielégítő, és megoldható koncepciót találni, amely többet tud nyújtani a hallgatók számára, mint a jelenleg elérhető ágrajzszerű megoldás”.
Egyebek
Kitértünk volna az elnökség két legnagyobb tanulmányi jellegű eredményére, a Polgári Jog 4 tárgy és a WireShark szoftverrel kapcsolatoskérdések megoldására is, azonban ahogy azt Szente Nóra Titanilla is leszögezi a 2024. szeptember 7. napján – vagy mégsem akkor – megtartott Küldöttgyűlési jegyzőkönyv szerint is „ha ilyen súlyú probléma merül fel, amúgy is nagy részben az elnök jár el.” Ezt a kérdést cikksorozatunk utolsó részében fogjuk értékelni.
Cikksorozatunk első része, amely az egyedüli HÖK elnökjelölt problematikájával foglalkozik ITT olvasható.
