Világunkban az évezred derekára a társadalomkép olyan negatív átalakuláson ment keresztül, hogy annak következményeként sokan már saját maguktól szenvednek. A magunkra erőltetett teljesítménykényszer állandó stresszt jelent. Ugyanakkor elszoktunk a rossztól, a legkisebb fájdalmakat (legyen az szellemi vagy testi) is nehezen viseljük, káros szokások (gondoljunk itt a nem tápláló ételekre, az ülő életmódra vagy az alkoholkultúrára) rabjaivá válunk és jellemzően a kényelem oltárán áldozzuk fel az egészséget. Mindezek következtében a kép igencsak aggasztó: ennyi negatív hatással az ember idegei sem képesek megbirkózni, úgyhogy egyre inkább halmozódik az idegesség és az agresszió. Ha meg tudunk bocsátani, a fent ismertetett előbbi két – véleményem szerint kerülendő – állapot negatív hatásai alól részben feloldozást nyerhetünk.
Tovább
