2023. október 15-én megtartották Lengyelországban a parlamenti választásokat, ahol a jelenlegi miniszterelnök (Mateusz Morawiecki, Jog és Igazságosság), valamint az Európai Tanács korábbi elnöke (Donald Tusk, Polgári Koalíció) is versenybe szállt, aki nemrég a lengyel ellenzéki koalíciót is összefogta.
TovábbCímke - politika
Május 14-én, vasárnap este ért véget a török elnökválasztás, melynek során a szavazók 87%-a voksolt. A most húsz éve regnáló Recep Tayyip Erdogan az AKP (Igazság és fejlődés pártja) vezetője 49,51%-ot szerzett, míg ezzel szemben fő ellenfele Kemal Kiricdaroglu, a CHP (Köztársasági Néppárt) vezetője 44,88%-ot. Ugyanakkor egyik jelölt sem érte el az első fordulóban a szavazatok 50%-át, így a török választási rendszer szerint második fordulót kellett tartani.
TovábbNapjainkban szinte lehetetlen anélkül végiggörgetni bármilyen közösségi média felületét, hogy ne jöjjön szembe politikai hirdetés. Mennyiben mások ezek a reklámok, mint a plakátok? Miért váltak a kampányok meghatározó eszközeivé? Milyen a szabályozási háttere? Hogyan lépnek fel a gyűlöletbeszéddel szemben?
TovábbSzeptember elején tartották meg egyetemünkön az Orientációs Napok keretében a diákszervezetek szokásos éves kitelepülését, amely idén is kiváló alkalomként szolgált arra, hogy az ember gyorsan és egyszerűen ismerhesse meg a karunkon működő számtalan szervezetet. Az eseményre lapunk is kilátogatott, hogy átfogó képet alkothasson ezen szervezetekről, illetve hogy megtudja, mivel is készülnek az első Covid-mentes félévre. Ezen a héten az itt készült beszélgetéseket olvashatjátok a Jurátus hasábjain a diákszervezetek képviselőivel.
TovábbA nemrégiben alakult Kelet-Nyugati Alkotóműhely legújabb előadása családi drámaként ábrázolva tesz kísérletet a rendszerváltás óta eltelt harminc év magyar politikájának, illetve az azóta létrejött politikai rendszernek a megértésére. A darab, bár analógiái többször félrecsúsznak, látványvilágával, szórakoztató gegjeivel feledtetni tudja hibáit, és közben meglepően frappáns módon gondolkodtatja el a nézőt.
TovábbÁprilis elseje van, vagyis bolondok napja, és ilyenkor meg kell viccelni az embereket, nincs mit tenni. Fura hagyomány ez a nap, egyesek a keltáknak tulajdonítják, mások vérben forgó szemmel bizonygatják, hogy a humornak és a mókának márpedig nincs nemzetisége. Ám ez a cikk nem kívánja körüljárni a bolondok napi hagyományokat és furmányos csőbehúzásokat.
Tovább„(…) mikor az első magyar ügyvédnő, Ungár Margit letette az utolsó vizsgáját a vizsgálóbizottság elnöke azzal dicsérte meg, hogy » férfiasan beszélt«. Myra Bradwellt pedig, a világ első női ügyvédjét azzal szabotálták amikor önálló praxist szeretett volna indítani, hogy nem tud észszerűen ítélkezni – hisz, mint tudjuk, a nőket csak az érzelmeik vezérlik.” Noha több évtizede vannak jelen nők a férfiak dominálta szakmákban, még mindig sok nehézséggel kell szembenézniük a nemük miatt. Az alábbi cikkben a nők helyzetéről lesz szó a politika területén.
TovábbA Jurádió harmadik évadának első epizódjában a jogállamiság került terítékre. Mit is jelent ez a fogalom, mi számít jogállamnak, miről vitázik Magyarország és az Európai Unió? Adásunkban többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Dr. Fábián Árontól, a Jog- és Társadalomelméleti Tanszék meghívott oktatójától.
Készítették:
Műsorvezető: Jakus Barnabás
Beszélgetőtársai: Dr. Fábián Áron, Mató János
Felelős szerkesztő: Hajzer Anna
Vágó: Kurunczi József
JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
Egy évvel ezelőtt novemberben mutatkozott be oldalunkon a Mozaik Kör diákszervezet, amikor két elnökségi taggal, Vincze Mátyással és Tomka Joellel beszélgettünk a szervezet megalakulásáról. Azóta eltelt egy év, és lehetőséget kaptunk, hogy megtudhassuk, mi minden változott ez idő alatt. A Mozaik Kör két alapító tagját, Dálnoki Dorottyát, alelnököt és Faragó Brunót, média- és kommunikációért felelős elnökségi tagot kérdeztük.
TovábbA különböző konteók már sokszor felvetettek egy esetleges Polexitet. Mostanára már tényleg csak egy hajszál választja el a lengyeleket a kilépéstől. Jól érzékelhető, hogy az Európai Unió komoly erő-demonstrációba és regulázási kísérletbe kezdett a lengyel kormánnyal és alkotmánybírósággal szemben. Érdemes megvizsgálni, hogy mégis miért került Lengyelország reflektorfénybe az uniós színtéren, és meddig tudja még feszíteni a húrt.
Tovább