Pedofília és homoszexualitás, a másság népszerűsítése és a gyermekvédelem, a lecsökkent felsőoktatási hatékonyság és az egyetemek privatizálása, a „transzparencia” és a sajtószabadság. A Fidesz–KDNP koalíció gyakran ragad meg vélt vagy valós problémákat, hogy azokra egy populista látszatmegoldással reagáljon. E reakciók hiába vannak „ellenségtől védelmező” tematikával keretezve, végső soron mindig egyetlen célt szolgálnak: alapvető jogok és demokratikus értékeket korlátozását. Ugyanez a jogalkotói cél olvasható ki a Halász János által 2025. május 13-án, éjfélt éppen csak megelőzően benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvénytervezetből, amely lehetővé teszi, hogy bármely, nem állami finanszírozásból működő szerkesztőség külföldi befolyásolás vádja nyomán ellehetetlenüljön.
Joghátrányok
A tervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a normavilágosság alapvető kritériumainak, és a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt kibővített jogkörökkel ruházzák fel – azt az orosz mintára felállított, szinte politikai rendőrségként működő Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek létrehozása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben. A tervezet szerint a Hivatal javaslatára a kormány rendeletben dönt azon szervezetek jegyzékéről, amelyek közélet befolyásolására irányuló tevékenysége „veszélyezteti Magyarország szuverenitását”. A listázott szervezetek számos joghátrányt szenvednek el: vezető tisztségviselőik, a jegyzékre vétel időpontjában alapítói jogot gyakorló személyek, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, amely előírás tipikusan a közpénzeket kezelő, vagy közhatalmat gyakorló személyek, illetve politikai vezetők kötelezettsége. Továbbá külföldi támogatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) engedélyével fogadhatnak el, illetve a személyi jövedelemadó egy százalékának megfelelő támogatásban nem részesülhetnek. Utóbbi rendelkezések azért is különösen hátrányosak, mert számos hazai független médium, mint a Partizán, a 444, vagy a Telex – amely bevételének több mint kilencven százalékát hirdetések és olvasói támogatások adják – éppen ezekből a bevételi forrásokból folytatja pótolhatatlanul fontos tevékenységét. Külön adminisztrációs teher, hogy a jegyzékbe vett szervezetnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell a kérnie a támogatóitól, amelyben kijelentik, hogy a nyújtott támogatást sem közvetlenül, sem közvetve nem külföldi forrásból kapták.
Közigazgatási bírság
A listázott szervezetek bankszámláját vezető pénzintézet figyelemmel kíséri a számlákon történő pénzmozgásokat és engedélyköteles műveletek esetén értesíti a NAV-ot, amely a művelet teljesítését felfüggesztheti, jóváhagyhatja, vagy határozatával elrendelheti a támogatás visszautalását a támogató részére. Ha a jegyzékbe vett szervezetről megállapítást nyer, hogy engedély nélkül fogadott el támogatást, a NAV közigazgatási bírságot szab ki, amely összege az engedély nélkül elfogadott támogatás összegének huszonötszörösével egyezik meg, valamint ezen felül az elfogadott támogatásnak megfelelő összeget a Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: NEA) részére köteles a szervezet utalni. A vagyonnyilatkozat megtételének elmulasztása esetén ugyancsak ötszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, akár ismételten is. Aránytalan joghátrány az is, hogy a NAV határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe, így a peres eljárás ideje alatt akár fizetésképtelenné is válhat a szervezet. További probléma az is, hogy a Kúria a NAV döntését nem változtathatja meg.
Tevékenységtől eltiltás
Feltéve, hogy a jegyzékre vett szervezet a közigazgatási bírságot határidőre nem fizette meg, vagy az engedély nélkül elfogadott támogatásnak megfelelő összeget a NEA részére nem utalta át, vagy második alkalommal is engedély nélkül fogadott el külföldi támogatást, a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától eltiltható. A cégbíróság öt évre eltilthatja a gazdasági társaság ügyvezetőjét, valamint vezető tisztségviselőjét attól, hogy gazdasági társaság ügyvezetője, vagy vezető tisztségviselője legyen vagy öt éven belül gazdasági társaságot alapítson, valamint ezen személyek nem szerezhetnek gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhatnak gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehetnek cég vezető tisztségviselői sem.
Terhes visszaható hatályú jogalkotás
A törvénytervezet egyik legvitatottabb pontja az a módosító javaslat, amely alapján a jegyzék 2025. augusztus 1-jei állapota szerint a jegyzékre vett szervezetek részére juttatott a személyi jövedelemadó egy százalékának megfelelő támogatást a 2025. évi rendelkező nyilatkozatoknál a kormány visszamenőleg megvonná és a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezet részére utalná. Ez a rendelkezés súlyosan sérti a szerzett jogok és várományok védelmének alkotmányos alapelvét a listázott szervezetek részéről, valamint a tulajdonnal való rendelkezéshez való jogot a támogatók szempontjából.
Nyilatkozat
A Jurátus szerkesztősége elítéli mindazon törekvéseket, amelyek a sajtó- és médiaszabadság öncélú és indokolatlan korlátozására irányulnak. Kiemelt értéknek tartjuk a plurális demokráciát, amelynek szükséges, de korántsem elégséges feltétele, hogy a politikai színtér minden szereplőjének szava eljusson a nyilvánossághoz. Hiszünk abban, hogy ennek biztosítása a szabad sajtó joga. Éppen ezért elutasítunk minden olyan jogalkotási kezdeményezést, amely a nyilvános elszámoltathatóságot elősegítő intézményeket – különösen a független médiát és civil szférát – a demokratikus működés gátjának tekinti, nem pedig annak zálogaként.
A Jurátus szolidaritását fejezi ki mindazon szolgáltatók, egyesületek és civil szervezetek irányába, amelyek hangját az átláthatóságra való hivatkozással a törvénytervezet véglegesen elnémítani törekszik.
