Élénk és látványos grafika, finom motorikus animáció, egyedülálló és változatos értelmezéssel bíró történet, átírható cselekményszálak, lélegzetet fojtogató látványkép, mágikus vagy ismert karakterek és epikus zene: mindazok a jellemzők, amelyekkel napjainkban egy tökéletesre fejlesztett videojáték rendelkezhet. A soron következő cikkünkkel egy olyan hangverseny kerül megrendezésre, ahol a hangszerek helyett konzolra hangoljuk a megfelelő hangmagasságot annak érdekében, hogy a videojáték zene műfajára hangolódhassunk rá.
TovábbCímke - zene
Sziget, Strand, Volt fesztivál, Ördögkatlan, Művészetek Völgye, Dürer kert és megannyi más lehetőség kínálkozik manapság a zenekedvelő hallgatóság számára. Ez a mi, huszonegyedik században megnyilvánuló társadalmi dimenziónk. Ám ezen szokások természetesen nem mindig alakultak a jelenünknek megfelelően. Vajon hogyan is bontakozott ki régebben a zene társadalmi kiterjedése?
TovábbMindenkinek megvan a maga zenéje, mely köré történetet sző, mely egy életszakasz eseményeit hordozza, meséli el és melyet ennek okán többször végighallgat, úgy, mintha sohasem lehetne betelni vele. A korszakok változásaihoz a zenehallgatás és -fogyasztás is hozzásimult, kialakítva ezzel saját evolúcióját. A cikksorozat első része a fejlődéstörténet technikai előrelépéseit kívánja bemutatni.
TovábbJohn Dowland (1562/1563?-1626) angol lantművész, zeneszerző. Életéről és zenei tanulmányairól biztosat csak 1578-tól tudunk, amikor is Párizsban Sir Henry Cobham nagykövet szolgálatában élt. 1612-től egészen haláláig I. Jakab király udvarának lantjátékosa és fő komponistája. Korának egyik legünnepeltebb és leggyakrabban játszott zenésze volt.
TovábbA művet Leo Brouwer gitárművész komponálta Humberto Solás kubai származású filmrendező 1972-es, azonos című filmjéhez.
TovábbA kérdés absztrakt szintjét ezúton nem árt konkretizálnunk, hiszen sokunknak a mindennapjaink része a „norma” szó, még ha nem is használjuk a hétköznapi nyelvezetünkben állandó jelleggel. De vajon mindenkinek ugyanazt jelenti ez a néhány betű?
TovábbKultúra fogyasztási szokásaink jelentős változáson mennek át napjainkban, nemcsak a Covidnak köszönhetően. Beszélgetésünkben érintjük az online színházakat, a garázskoncerteket, és a mozikat. Igyekszünk mindezt megvilágítani előadóművészi és hallgatósági szemszögből is.
TovábbA koronavírus harmadik hulláma ellenére talán az egyetlen állandó léte a környezetünknek a természet, mely éppen mostanában kezd újjáéledni a hosszú, hideg tél után. Ezekben az időkben pedig érdemes a művészetek felé kanyarodnunk, hogy egy kicsit „friss levegőt szívjunk”, ha már a legtöbb dolog online életet él körülöttünk.
TovábbA zenehallgatásnak nemcsak élvezeti, szabadidős funkciója van. A zene adta különböző pozitív hatások segíthetnek a stressz feloldásában vagy egy betegség utáni rehabilitáció során. Ebben a cikkben ezt próbálom néhány példán keresztül bemutatni.
Tovább„Ius est ars boni et aequi”, azaz „a jog a jó és a méltányos művészete”, ebből az idézetből az következik, hogy akár a negyedik művészeti ágnak is tekinthetjük a jogtudományt. Példának okáért a „Franz Liszt” nevet hallva nemcsak a nagy romantikus zeneszerzőre, hanem jogászra is asszociálhatunk, de vajon azonos személyről van szó vagy két különböző emberről? Fazekas Barbara írása.
Tovább