Alapjogi tanulmányaink során mind találkozunk azzal a kérdéssel, melyet Ferdinand von Schirach ügyvéd és drámaíró a Terror című darabjába körbejár, hiszen a téma kiemelkedő példája az állam védelmi funkciója problematikusságának. Egy terrorista szervezet repülőgépet akar belevezetni egy teli stadionba, tehát szembe találkozunk a kérdéssel, hogy melyik ér többet, 164 vagy 70 ezer emberi élet.
Alapjogok az Alkotmányjog elődadáson túl
A döntés az állam kezében van, aki vadászgépeivel lelőheti a repülőgépet, mielőtt becsapódik a stadionba, azonban ezzel eldönti a légi jármű utasainak sorsát, viszont ha nem likvidálják a gépet, akkor több tízezer ember halála következik be. Az alapjogi konfliktust nem tudjuk feloldani, nincs megoldása, hiszen az államok feladata minden egyes polgár életének védelme, ezt az alkotmányokban (hazánk Alaptörvényében is) megtaláljuk.
A történetről
A színdarab központi figurája Lars Koch őrnagy, akinek a nézők a katonai büntető bíróság előtt zajló tárgyalásán keresztül fedezik fel a történteket. A tárgyalás megnyitásakor a bíróság elnöke ismerteti a vádat, amelyből kiderül a tényállás is. Egy terrorista eltéríti a Lufthansa Berlinből Münchenbe tartó járatát a fedélzetén 164 utassal, és a repülőgép kapitányát kényszeríti, hogy a gépet a müncheni Allianz Arenába kormányozza, ahol ez időpontban hetvenezer ember gyűlt össze a Németország–Anglia futballmérkőzésre.
A hatóságok minden eszközüket felhasználják, hogy megállítsák a légi járművet: felküldenek két vadászrepülőgépet, ám nem sikerül kényszerleszállásra bírni a terrorista által irányított gépet. Néhány perc marad a becsapódásig csupán, amikor az egyik vadászpilóta, a már említett Lars Koch a hadügyminisztertől érkezett határozott parancs ellenére úgy dönt, lelövi az utasszállítót. Tettével 164 ember életéről egyedül, felhatalmazás nélkül dönt, azonban a stadionban összegyűlt hetvenezer szurkoló életét megmenti. A kérdés egyértelmű, helyes válasz azonban nincs, nem lehet az életet az élettel szembeállítani, hiszen ez a mindenek felett álló legerősebb alapvető jogosultság, amely minden embert születésétől fogva megillet.
A színdarab érdekessége, hogy már a nézőtér és a színpad elrendezése is egy rideg, vakítóan világos tárgyaló termet idéz meg, ahol a nézők a bírói pulpitussal szemben elhelyezkedő esküdtszékként válnak a darab valódi résztvevőivé és a tárgyalás végén előre kiosztott szavazólapok segítségével ők döntenek, elítélik-e gyilkosságért és parancs megtagadásért az őrnagyot, vagy pedig felmentik a vádak alól.
Kinek ajánljuk?
A játék során magával ragadja a nézőt a történet, és a mögötte rejlő súlyos konfliktus, amely valós, az életben is bármikor felmerülő problémákat vet fel. Eszmék és világnézeti állások feszülnek egymásnak a színpadon, és a néző a megannyi behatás következtében csak a jogérzékére és etikai meggyőződésére hagyatkozhat, amikor felkapcsolják a fényeket, és fel kell emelni a szavazótáblákat.
A Terror című darabot nemcsak joghallgatóknak ajánljuk, hanem mindenkinek, hiszen olyan alapvető kérdéseket vet fel, amelyekre valahol talán mindenki keresi a választ, és lehetséges, hogy ezzel közelebb kerülhet a megfejtésükhöz.
