2026 elején dőlhet el, hogy indul e a Vona Gábor vezette Második Reformkor Párt az országgyűlési választásokon. A pártelnökkel országjárása esztergomi állomásán beszélgettünk arról, mennyire bízik a Tisza Pártban, mit jelent pontosan az egészségipar, és miért lenne jó, ha 3% lenne csupán a parlamenti bejutási küszöb.
Egymás után jelentik be az ellenzéki pártok indulási szándékaikat és konstrukcióikat a 2026-os magyar országgyűlési választások kapcsán. A Második Reformkor közössége is arra készül, hogy ringbe szállnak jövőre, a végső döntést viszont 2026 elejére hagyták. „Ha most kellene dönteni, akkor az lenne Vona Gábor véleménye, hogy most nem tud dönteni, merthogy nincsenek meg a hozzá megfelelő kompetenciák, támasztékok, tudás” – árulta el a párt elnöke.
Vona Gábor szerint ennek a kivárásnak az az oka, hogy a párt alapvetően rendszerváltást szeretne, és elfogadják, hogy abban Magyar Péternek vezető szerepe kell legyen, de garanciákat várnának a Tiszától, amit eddig nem kaptak meg.
Vona Gábor: A 2RK nem önmagáért marad versenyben, hanem a rendszerváltásért. Akárhogy is döntünk, a kampányüzemi hőmérsékletén kell tartani a szervezetet. Ez olyan, mintha egy sporteseményen valaki ráülne az eredményre, de amikor a második félidőben változik a helyzet, már nem tud úgy felpörögni. Készenlétben kell maradnunk, aztán januárban egy jó döntést hozni. És ami a legfontosabb: bármi is lesz a döntés, megyünk tovább. Mi nem ‘26-ra készülünk, hanem arra, ami utána jön.
Az országos listaállítás feltétele, hogy egy pártnak 71 egyéni választókerületben jelöltet kell állítania, de praktikus szempontból érdemes valamivel többen indulni, hogy egy jelölt esetleges kiesése ne jelentsen problémát. Kérdésemre a pártelnök elmondta, hogy céljuk ezt megpróbálni, de mivel ez a 2RK első ilyen kísérlete, nem tudja magabiztosan kijelenteni, hogy sikerülni fog listát állítani. Ha ez végül meghiúsulna vagy a távolmaradás mellett döntenek, az nem jelenti, hogy nem lesznek induló jelöltjeik azokban a körzetekben, ahol sikerül összegyűjteni az 500 ajánlást. Januárban tehát két döntést kell hozni: lista- és jelöltállításról.
A párt mostanában amúgy is elkötelezett a helyi politizálás mellett, indultak több időközi választáson is. Ez azért furcsa, mert korábban azt a döntést hozták, hogy nem indulnak önkormányzati választásokon, ezzel segítve a pártmentes önkormányzatiság kialakulását. Kérdésemre most Vona Gábor elismerte, hogy a 2024-es önkormányzati választásoktól való távolmaradás kihagyott ziccer volt.
Vona Gábor: A pártmentes önkormányzatiság továbbra is a programunk, de ezt csak kormányzati pozícióból lehet képviselni. Amikor megalakultunk, nem meggyőző többséggel, de úgy döntöttünk, ne induljunk a helyi választásokon, mert úgy vagyunk hitelesek. De később inkább az az álláspont erősödött meg, hogy maradjon ez a programunk, de mindaddig amíg nincs erre befolyásunk, addig vegyünk részt a helyi megmérettetéseken. Nem a pártmentes önkormányzat valósult meg, hanem 2RK mentes önkormányzatiság.
Egy választáshoz viszont program is dukál. A 2RK esetében annak legfontosabb eleme az egészségipar támogatása. Vona Gáborék értelmezésében az egészségiparba tartozik egészségügyi felszerelések, orvosi műszerek gyártása mellett a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, a specializált építőipar, wellness-ipar és a gyógyturizmus is.
Első intézkedések között fontosnak tartaná egy védőnői szolgálathoz hasonló, élethosszig tartó prevenciós szolgálat létrehozását, és az uniós források jelentős részének egészségipar felé csatornázását.
Vona Gábor: A legfontosabbnak viszont egy új mérőszám, a kékzóna index bevezetése lenne, amely „a politika egészséges társadalommal kapcsolatos teljesítményét mérné bizonyos mutatókon keresztül. Ez a politikai versenyt is új alapokra helyezhetné, mert nem a lejárató kampányok, hanem az egészséges társadalomért végzett munka konkrét eredményei számítanának.”
Viszont egy 1% tájára mért pártnak miért van ilyen komoly programpontja?
Vona Gábor: Azért ez a fókusza a programunknak, mert mi ezt nem csupán egy gazdaságfejlesztési lépésnek tartjuk, hanem egy országstratégiának. Ami a kormánynak jelen pillanatban az akkumulátorgyár nagyhatalom-koncepció, amire felfűzi a gazdasági, és ebből fakadóan oktatási, társadalompolitikai lépéseit, az nekünk az egészségipar. A kettő egyébként egymással nem fér meg jól, tehát vagy-vagy.
Mint korábban is elhangzott, a 2RK nem csupán a kormányváltás fontosságát hangsúlyozza, szerintük szükség lenne egyfajta rendszerváltásra is, melyhez garanciákat várnak a Tiszától. A változás egyik garanciájának egy új választási törvény elfogadását tartják, mely kapcsán számos javaslattal is éltek. Ilyen volt például az, hogy szerintük 2030-tól szükséges lenne a bejutási küszöb 3%-ra csökkentése. Vona Gábor szerint ehhez már egy kimutatható támogatottság lenne szükséges, de lenne végre érdemi lehetősége új pártoknak bejutni az Országgyűlésbe.
Az elmúlt 35 év tapasztalata alapján nem biztosított a magyar politika folyamatos megújulása. Egy csomó logó-párt van most is a parlamentben.
Vona Gábor: 2RK-nak a jövőképe egy olyan magyar politikai struktúra, ahol hat-hét párt van az Országgyűlésben, és igen, vannak koalíciós kényszerek, viták. Lehet sokan úgy érzik, hogy mindez destabilizálhatja a magyar politikát, de mi úgy látjuk, nem ez a magyar politikai igazi nagy démona, hanem pont az ellenkezője: hogy túl koncentrálttá válik. Veszély az, hogy két olyan megapárt fogja uralni a közéletet, amelyek nagyon hasonlóan, nagyon vezérelv-szerűen működnek és lényegében kizárnak mindenféle megújulási lehetőséget a belpolitikából.
Gyakori kritika a jelenlegi választási rendszer kapcsán, hogy az meglehetősen aránytalan. Vona Gábor is támogatja, hogy a rendszer a jövőben legyen minél arányosabb. Viszont felmerül a kérdés: a magyar társadalomhoz nem illik-e jobban a vegyes választási rendszer? 2024 óta például a Fővárosi Közgyűlés tagjait egy arányos listás rendszerben választhatják meg a budapestiek. Az új képviselő-testület megalakulása óta nem sikerült viszont főpolgármester-helyettest választani. Ez legutóbb november huszonhatodikán hiúsult meg, mikor a közgyűlési képviselők nem támogattak a Karácsony Gergely által javasolt Tüttő Katát.
Gyakoriak a Közgyűlésbe nem illő politikai csörték is. Vona Gábor a kialakult helyzet miatt a résztvevő pártokat okolja.
Vona Gábor: Budapestet nem az teszi tönkre, hogy arányosítva lett a választási rendszer, hanem az, hogy az országos politika széttrollkodja, legyen ez akár a Fidesz, akár az ellenzék, akár a Tisza részéről. Mindenki Budapesten az országos politikáját akarja megvalósítani, és nem pedig Budapestet szeretné segíteni, fejleszteni. Ez egyébként rávilágít a pártmentes önkormányzatiság fontosságára, az országos politikának pedig igen is szükség volna nemcsak arányosításra, de az 5 %-os küszöb 3 %-ra csökkentésére is.
Az interjút Oláh Szabolcs vendégíró készítette.
A borítókép forrása: X
