Cheerleading – már nem csak az amerikaiak sportja

cheer

Az Egyesült Államokban hatalmas népszerűségnek örvendő, ám hazánkban egyelőre kevés reflektorfényhez jutott sportág a cheerleading, mely az itthoni közhiedelemmel ellentétben sokkal többről szól, mint a futballmeccseken történő ugrabugrálásról. Ellátogattunk az ELTE BEAC Cheerleader csapat edzésére, hogy megtudjuk, miben is tér el ettől.

A cheerleading mint sport valóban szorosan kötődik az amerikai egyetemi futballmeccsekhez. Az első ilyen meccs jelentette a kezdeti lépést 1869-ben, a Princeton University és a Rutgers University között. Eleinte kizárólag férfiakból álló klubok voltak a mai cheerleading csapatok elődjeinek számító csoportok, melyek az éppen játszó focistákat buzdították. 1923-ban csatlakoztak először nők is, ám az 1940-es évekig még igen csekély számban. Az 1960-as évektől viszont már gyakorlatilag elképzelhetetlen az Államokban középiskola cheer csapat nélkül. Szövetségek alakultak, nemzeti, később nemzetközi bajnokságokat rendeztek, így a cheerleading kinőtte az eredeti funkcióját.

Mi a helyzet Magyarországon?

Itthon 2009-ben jelent meg a sportág. Ebben az évben alakult meg az ELTE Cheerleader csapata Kovácsik Rita vezetésével. A csapat életében vízválasztó volt a 2012-es év, ekkor vált külön a cheerleading és a performance cheer csapat, és kezdték meg útjukat a versenyek felé. Az ELTE csapata azóta is a legsikeresebb a hazai csapatok közül. Ezt bizonyítják eredményeik, többek között a 2016-os bécsi Európa-bajnokságon Senior Coed Elite kategóriában elért második, illetve a Senior Coed Group Stunt kategóriában elért harmadik hely, valamint a 2016-os világbajnokságon (Orlando, Florida) Senior Freestyle Pom Double kategóriában szerzett tizenötödik hely, ahol 2017-ben ugyanebben a kategóriában a tizenhatodik helyet szerezték meg. Az eredményeken kívül a kiválóságot az is bizonyítja – számomra talán még meggyőzőbben –, hogy a tagok között olyan lány is van, aki két-három helyet is kipróbált már, mielőtt megtalálta az ELTE csapatát, és őket vallja a legjobbnak. Járnak ide az ELTE diákjain kívül a Corvinusról, a SOTE-ról, a BGE-ről, illetve nem egyetemi hallgatók is.cheerleading_pompom2

Ennyi idegen kifejezés után körülbelül azt érezheti az olvasó, amit én is az edzés elején.

A cheerleading mintha egy új nyelv lenne, melyhez szükségünk van egy szótárra.

De nem kell aggódni, a kezdeti meglepettség után viszonylag gyorsan meg lehet tanulni az alapokat. Először is, a cheerleading két válfaja a performance cheer (cheer dance) és az akrobatikus cheerleading. A BEAC-on mindkettőt el lehet sajátítani. Az első klasszikus, illetve jazzbalett alapokra épül, ebben az ugrások és forgások dominálnak, míg a második az, ahol a látványos dobások, piramisok, emelések és egyéb akrobatikus elemek jutnak nagy szerephez. Én ezt próbáltam ki, de természetesen csak egy nagyon egyszerű emelést.

Bevallom, az elején kifejezetten megijesztett a gondolat, hogy milyen következményei lehetnek egy hibának, de második próbálkozásra már egész természetesnek éreztem a mozdulatokat. Egy olyan csoportban (group), ahova én is beálltam, négy személy van: egy flyer, akit emelnek, két base, akik egymással szemben állnak és emelnek vagy dobnak, és egy backspot (ez voltam én), aki általában a csapat legmagasabb embere, és hátulról biztosítja az emelést. Számomra még izgalmasabb volt nézni azonban a partner stuntokat, ahol egy fiú emel egy lányt – folyamatosan izgultam értük, miközben a levegőben voltak.

Ezeket látva azt gondoltam, biztosan sok a sérülés. Kovácsik Rita azonban elmondta, hogy pályafutása alatt komoly baleset még egy sem történt, a kisebbek is csak olyanok, melyek bármely sportnál előfordulhatnak. Szerinte ez annak is köszönhető, hogy a sportolók itt tudják, hogy valóban veszélyes mutatványokat csinálnak, és emiatt a szokásosnál is jobban odafigyelnek. Ezenkívül a sportban egyébként is vannak szabályok, melyek segítenek a balesetek minimalizálásában. Ilyen például, hogy spotterek (biztosító emberek) nélkül sohasem emelnek. Jó hír ez azoknak, akik a veszélyessége miatt nem merték még kipróbálni ezt a sportot.

A rövid nyelvlecke és megnyugtatás után most kifejezetten az urakhoz lenne néhány gondolatom. A cheerleading ugyanis – bár tipikusan a nők által dominált sportág – nem csak a nők sportja. Mint láttuk, a sport elődjét kifejezetten férfiak kezdték, és újra egyre nagyobb számban csatlakoznak. Még a táncos előképzettség sem létfontosságú, találkoztunk az edzésen olyannal is, aki korábban például ketrecharcolt.

cheerleading_tartások

Azt viszont be kell vallanom, hogy egyáltalán nem könnyű sportról van szó. Már a bemelegítés elég intenzív volt, az edzés többi részéről nem is beszélve. Ráadásul aki komolyan versenyezni szeretne, annak akár heti öt-hat alkalommal kell több órát edzenie, és ezen felül esetleg még külön nyújtania, illetve erősítenie. Én azt láttam azonban, hogy megéri a fáradságot. Ezzel az intenzitással három és fél év alatt igen magas szintre lehet eljutni.

A csapatban rendkívül jó a hangulat, erős a bizalom – ami a sport jellegéből fakadóan nélkülözhetetlen, az eredmények pedig önmagukért beszélnek. Sőt ami még vonzóbbá tette számomra a sportot: az egyéb táncos sportok versenyein általam tapasztalt, néha egészen eldurvuló rivalizálás helyett a beszámolók alapján a cheerleading versenyekre leginkább egymás támogatása és tisztelete a jellemző.

Az ELTE Cheerleading csapat a versenyeken túl számos fellépésen is részt vesz, láthattuk őket például az EFOTT fesztiválon, illetve a hoki világbajnokságon is.

Az USA-ban népszerű sport tehát itthon is szépen lassan előretör, olyannyira, hogy nemzeti szinten nemcsak válogatott coed, hanem all girl csapatot is ki tudtunk állítani, amelynek egyik edzője a 2016/17-es szezonban egyébként az ELTE csapatot is edző Nagy-Kismarci Bence. A válogatott kerettagjai között is nagy számban szerepelnek az ELTE Cheerleading csapatból is – nem véletlenül megtiszteltetés a hazai cheer világban, ha valaki az ELTE versenyző csapatának tagja lehet.

Aki esetleg olimpiai bajnok szeretne lenni, de még nem találta meg a neki való sportágat, lehet, nem kell már sokat várnia. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2016-ban ugyanis ideiglenes jelleggel olimpiai sportágként ismerte el a cheerleadinget, így a 2024-es ötkarikás játékokon akár már teljes jogú sportágként a hivatalos programban is helyet kaphat.

Az ELTE Cheer honlapon további információkat találsz a sportról és az edzésekről, és ha kedved támadt csatlakozni, nyugodtan írj az edzőknek az ott található elérhetőségen.


borítókép forrása

      

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kádár Dóra

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.