2020. december 6., Mikulás ünnep – végre egy dolog, ami minimálisan elterelheti az ember gondolatait a jelenleg kaotikus mindennapok terheiről. Ennek apropóján látott az online médiában napvilágot egy olyan fénykép egy kórház újszülött osztályáról, ahol a jól ismert kiságyakban piros sapkába és rugdalózóba öltöztetett babák pihentek. A cikk megosztónak bizonyult, sokan fejezték ki nemtetszésüket az ötlettel kapcsolatban. De miért is? Egervári Hilda írása.
TovábbArchív - február 2021
Rengeteg ember életének szerves részét képezi kiskedvence. Legyen szó akár kutyáról, macskáról, hörcsögről, vagy papagájról, egy közös bennük: mindegyik hatalmas szeretetet és gondoskodást igényel. De vajon melyik a jobb választás: mennyire határozza meg a velük való együttélést az, hogy honnan jönnek? Mik a legfontosabb szempontok ölebünk kiválasztásánál, és mik a szükséges lépések, annak érdekében, hogy hozzánk kerülhessen? Ebben a cikkben ezt a témát járom körül.
TovábbAhhoz, hogy megérthessük az ázsiai országok globális szintű jelentőségének növekedését, nem elegendő csupán azok gazdasági-politikai hátterét ismernünk, a teljes képhez (vagy legalábbis a megértéshez) szükség van a jogrendszerüket alakító kulturális hagyományok vizsgálatához is. A kelet-ázsiai jogrendszerek között tartjuk számon Kínát, Japánt, Dél- és Észak-Koreát, Tajvant, illetve Mongóliát is, melyek közül elsősorban Kínát kell kiemelni a térségre kiható, magasfokú kulturális és történeti jelentőségére tekintettel. Nem szabad azonban Japán erejét sem alábecsülni ezen szempontokból, ezért a cikksorozat második részeként a szigetország is sorra fog kerülni.
TovábbInterjúnk második részében a válogatott labdarúgó kötelezettségeit vettük górcső alá, emellett szóba került az is, hogy a koronavírus mennyiben változtatta meg a válogatott életét, valamint az Európa Bajnokság kapcsán felmerülő feladatokról és reményekről beszélgettünk.
Tovább2021 egyelőre nem hozta meg az áhított kilábalást a koronavírus-járványból és annak gazdasági következményeiből. A nyitás még várat magára, amihez Orbán Viktor miniszterelnök feltételként a lakosság tömeges átoltottságát jelölte meg. De vajon milyen kínálatból választhatnak a magyarok a vakcina területén, illetve egyáltalán ki dönti el, hogy melyik oltás biztonságos? Mai cikkünkben többek között ezeknek a kérdéseknek is utánajártunk.
TovábbAz év manökene, a Balaton szépe, Jászai-díjas színész és népszerű író… Elsőre kevesen gondolnák, hogy mindannyiukban van egy közös: elvégezték a jogi egyetemet. A cikkből többek között az is kiderül, mennyien maradtak végül a jogászi hivatásnál!
TovábbMilyen nemzetközi példák vannak az egyetemi struktúrákra vonatkozóan? Milyen pozitív és milyen negatív jóslatok övezik ezt a beszédtémát? Megannyi a kérdés, és ez a pár bekezdés nem fog mindenre választ adni, sőt nem is szeretne, és valljuk be, nem is tudna. Azonban vitathatatlan, hogy a mindenkori egyetemi kultúráról és ezen intézményeket befolyásoló tényezőkről, lehetőségekről kötelessége beszélnie a leginkább érintetteknek. Hiszen az egyetemi polgárok, hallgatók nem külső szereplők, hanem a felsőoktatás központi alanyai, akik végsősorban a mindenkori egyetemi struktúrák végtermékei és víztükrei. A cikk írója sokkal inkább gondolatokat kíván ébreszteni, mint állást foglalni a következő sorokban.
TovábbAz újkori nyári olimpiák során Magyarország kettő kivételével mindegyik játékokon részt vett, ahol a magyar sportolók eddig összesen ötszázkettő érmet szereztek. Az olimpikonok között találunk több olyat, akik jogász végzettséggel is rendelkeznek. Az alábbiakban őket fogjuk bemutatni – a releváns olimpiai év szerinti időrendi sorrendben.
Tovább