Az újkori nyári olimpiák során Magyarország kettő kivételével mindegyik játékokon részt vett, ahol a magyar sportolók eddig összesen ötszázkettő érmet szereztek. Az olimpikonok között találunk több olyat, akik jogász végzettséggel is rendelkeznek. Az alábbiakban őket fogjuk bemutatni – a releváns olimpiai év szerinti időrendi sorrendben.
1. Abay Nemes Oszkár (1913-1959)
Abay Nemes Pozsonyban született, sokgyermekes családban. Költözésük után gimnáziumba már Pécsre járt, itt kezdett versenyszerűen úszni. A gyorsúszás volt főszáma, melyben többször nyert országos bajnokságot az 1930-as években. Az 1936-os berlini olimpián bronzérmet szerzett az Európa-csúcsot úszó 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként, Gróf Ödönnel, Csík Ferenccel és Lengyel Árpáddal. Az olimpia után fejezte be jogi tanulmányait szintén Pécsett, az akkori Erzsébet Tudományegyetemen, ami a mai Pécsi Tudományegyetem jogelődjének számít. Diplomája után befejezte élsportolói pályafutását, és ügyvédi irodát nyitott a városban.
2. Csisztu Zsuzsanna (1970-)
Csisztu gyerekként kezdett tornázni, majd tíz éven át volt a tornászválogatott tagja, egészen 1992-ig. Tizennyolc évesen, 1988-ban, a szöuli olimpián a nyolcadik helyen zárt. Négy évvel később, a barcelonai olimpiára már tévés szakkommentátorként utazott ki a legendás riporter, Vitray Tamás meghívására. Azóta több csatornánál megfordult, műsorvezetőként, riporterként, szerkesztőként.
2011-ben diplomázott le az ELTE jogi karán, emellett szakjogászi képzést is végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. (Szemfülesek meg is találhatják őt az ÁJK B-épületében az egyik tablón.)
2015 óta a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnökségi tagja, ami a Magyar Olimpiai Bizottságba is delegálta őt. Ő az első női sportújságíró, aki MOB-tag lett.
3. Szabó Tünde (1974-)
A nyíregyházi születésű Szabó, miután 1991-ben világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmet nyert hátúszásban, a barcelonai olimpián – 1992-ben – a 100 méteres hátúszásban ismét a dobogó második fokára állhatott fel. Az élsport befejezése után, 2006-ban Szegeden szerzett jogi diplomát, majd később az ELTE-n és a PPKE-n szakjogászi képesítéseket. A közigazgatási mellett ügyvédi szakvizsgája is van. 2011 és 2017 között a Magyar Úszó Szövetség vezetésében dolgozott, 2015 óta a Magyar Olimpiai Bizottság tagja és sportért felelős államtitkár, 2018 óta pedig országgyűlési képviselő. Azonban minden bizonnyal jogi múltját sem feledte, mert például tavaly a Budapesti Jogászbál egyik díszvendége volt.
4. Kiss Gergely (1977-)
Kevesen tudják róla, de az egykori „Kemény-csapat” egyik tagja bizony jogász. A kétszeres Európa-bajnok (1997, 1999), világbajnok (2003) Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó: Sydneyben (2000), Athénben (2004) és Pekingben (2008) is tagja volt az aranyérmes válogatottnak. (Rajta kívül csak négyen voltak ott mindhárom aranyérmes csapatban.) 2015-ben vonult vissza a profi sporttól, azonban még előtte elvégezte a jogi egyetemet: 2005-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen, de ma sem jogászként aktív. Elmondása szerint gyerekként egyaránt gondolkodott a jogi és a sportolói pályán, de végül utóbbit választotta – sokak örömére.
5. Nagy Péter (1986-)
A Komáromban született Nagy rendelkezik az eddigi legtöbb magyar országos bajnoki címmel súlyemelőként, szám szerint tizenhattal (2005-2020). Eddig két olimpián vett részt: Londonban (2012) a tizenegyedik, Rio de Janeiroban (2016) pedig a tizedik helyen zárt. Aktív sportolói karrierje mellett elvégezte a jogi kart Szegeden, ahol 2016-ban szerzett abszolutóriumot. Jelenleg is aktív sportoló.
+1: Dánér Béla (1884-1930)
Kevesen tudják, de 1906-ban, az első újkori olimpia, az 1896-os athéni játékok tizedik évfordulója alkalmából újra rendeztek egy olimpiát a görög fővárosban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban ezt nem tekintette hivatalos olimpiának, mert nem az előző játékok után négy évvel tartották, és nem a NOB választotta ki a helyszínét. A „pánhellén olimpiáról” a magyar küldöttség két arany, öt ezüst és három bronzéremmel tért haza. Emellett hatodik helyen zárt férfi tornában a mintacsapat, melynek tagja volt Dánér Béla, aki sok minden mással is foglalkozott a sport mellett. A mai Románia területén született, az első világháborúban éveket töltött a fronton, majd dolgozott újságíróként, politikusként, a jogi diploma megszerzése után pedig ügyészként és jegyzőként is.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
