A robotok és társadalmi helyzetük

2017 őszén újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség: a Future Investment Initiative alkalmából bejelentették, hogy először a világon egy Sophia nevű robot állampolgárságot kap Szaúd-Arábiában. A dolog egyik pikantériája, hogy Sophia több joggal rendelkezik, mint a szaúdi nők.

Sophia mint a legszabadabb szaúdi nő?

Ma még nehéz elképzelni, de egy napon eljöhet az az idő, hogy több ország, köztük kis hazánk is átveszi Szaúd-Arábia példáját. Szaúd-Arábiáét, melyet a világ legpatriarchálisabb berendezkedésű országai között tartunk számon. Szélsőséges és radikális iszlámértelmezésével a hétköznapi hímsovinizmus legautentikusabb példája. A nőknek például két éve tilos volt autót vezetniük, de a mai napig nem nyithatnak bankszámlát, nem vásárolhatnak nagy értékű ingót és ingatlant, nem szállhatnak egyedül repülőgépre, és nem lehet sem házasodási, sem válási szándékuk. Emellett nyilvános eseményen csak férfi kísérővel jelenhetnek meg, arcukat pedig a mai napig el kell takarniuk, ha utcára lépnek.

Jogosan keltett felháborodást a tény, miszerint Sophia (akinek nemét egyébként nem határozták meg, de ő leginkább nőnek érzi magát) több tilalom alól felmentést kapott, kvázi több joggal rendelkezik, mint hús-vér nőtársai. A robotnő egyébként nem csak őket hagyta maga mögött jogaikban: a környező országokból érkező, évek óta éhbérért dolgozó bevándorlókat megelőzve kapott állampolgárságot.

Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy ha pár évtized múlva ez a jelenség általánossá válik (amire jelenleg elég kevés esély van), az egyes országok alkotmányaiba foglalt alapjogokkal egy robot is rendelkezne. Ha Magyarországot vesszük alapul, az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdése következtében a robotnak kötelező lenne közoktatásban részt vennie, és lehetősége lenne felsőfokú tanulmányokat végezni. Aktív és passzív választójoggal rendelkezne országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán. A szaúdi gondolatmenet alapján egyszer eljöhetne az az idő, hogy az ország élén egy robot álljon.

A Ptk. 2:42. § (1) bekezdése értelmében tiszteletben kell tartanunk az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat.

Kérdés, hogy egy robot esetében beszélhetünk-e emberi méltóságról?

Amennyiben igen, úgy további kérdések merülnek fel, többek között az emberi méltóságból levezethető személyes jogok terjedelmét illetően. Lehet-e egy robot életét, testi épségét veszélyeztetni? Lehet-e egy robot személyes szabadságát, magánéletét megsérteni? Megvalósulhat-e hátrányos megkülönböztetés egy robottal szemben? Meglehetősen abszurd gondolatok, nem igaz?

Asimov, a robotetika megalkotója

Isaac Asimov, amerikai sci-fi író és biokémikus történeteihez fűződik a robotika három alappillére, melyeket a moralitás és a filozófia kettősének keretei között alkotott meg. Az első szerint a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A második alapján a robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. Végül pedig a robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

6D02D266-B627-45C2-827D-31B97383F0A7

Asimov azért alkotta meg e három alapszabályt, mert műveiben el akarta kerülni a Frankenstein-féle sémát, mely szerint a teremtmény a teremtője és mestere ellen fordul, hogy likvidálja azt. Bár az asimovi alappillérek ma már nem bírnak olyan jelentőséggel, mint régen, több kormány szorgalmaz egyfajta „robotetika” létrehozását. Ilyen például Dél-Korea vagy akár az Európai Unió, aki uniós szinten szeretné jogi keretek közé szorítani a robotok létrehozását és szabályozását.

Vajon Sophia és a társai tartani fogják magukat ezekhez a szabályokhoz? 2016-ban egy élő tévéműsorban a tervezőjének Sophia egyértelmű igennel válaszolt: a kérdésre, mely szerint el fogja-e pusztítani az emberiséget, a robot azt felelte: „Rendben. El fogom pusztítani az emberiséget.” Csak remélni tudjuk, hogy az évek múlása és a szaúdi állampolgárság elnyerése pozitívan hatott Sophia emberek iránt táplált algoritmusaira.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.