Immáron a kilencvennyolc éves múltra visszanyúló téli olimpiának a huszonnegyedik alkalommal megrendezett sporteseményeit zártuk vasárnap Pekingben. Az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő versenysorozatban tizenhat sportágban mérhették össze a sportolók az ügyességüket. Honnan indultak és hová fejlődtek a téli játékok? Cikkemben ennek a kérdésnek járok utána.
Eredete
Történelmi tanulmányaink folyamán már megismerkedhettünk az olimpia, származásával és jelentőségével. A szó eredetét tekintve görög, az Olümposzból, vagyis a versenyek helyszíneként szolgáló város elnevezéséből származik, és – annak ellenére, hogy hivatalosan csak 1896 óta rendezik meg a nyári olimpiát – a játékok több ezer éves múltra tekintenek vissza. Az ókori görögök által rendezett megmérettetésben még csak férfiak indulhattak, a győztes díja pedig az olajfa ágából készült koszorú mellett az ezzel járó tiszteletet volt. Az olimpia azért is volt oly nagy mértékben jelentős esemény, mert a szokásokban és berendezkedésükben eltérő népeket a közös valláson és a nyelven kívül a megrendezett játékokon való részvétel hozta közelebb egymáshoz. Ennek az ókori hagyománynak lett az utóda az újkori olimpia.
Az első téli olimpiai játékok
A téli olimpia története nem nyúlik olyan messzire vissza, mint a nyári játékoké, hiszen az elsőt 1924-ben rendezték meg a Franciaországban található Chamonix-ban. Érdekesség, hogy az eseményt csak visszamenőleg tartjuk számon az első téli olimpiaként. Eleinte kilenc versenyszámban indulhattak a versenyzők: bobban, curlingben, északi összetettben, gyorskorcsolyában, jégkorongban, műkorcsolyában, a csapatsportnak számító 25 km-es sífutásból és lövészetből felépülő military patrolban, sífutásban, és síugrásban – melyen belül tizenhat versenyszámot különböztettek meg. Kiemelendő tény, hogy Magyarország is ott volt azon tizenhat nemzet között, amely versenyzőket kvalifikált az első eseményre. Összetételéről annyit mondhatunk el, hogy a kor felfogásának ,,megfelelve” a férfiak voltak túlsúlyban: 247 férfi mellett 11 nő szállt versenybe az olimpiai aranyért.
Technikai körülmények
A téli olimpiák rendezése bonyolult és igényes feladatnak ígérkezik a rendező ország részéről. Olyan időjárási körülmények szükségesek hozzá, amelyek nem teszik lehetővé, hogy bárhol megrendezzék. Kezdetben hegyvidéki kisvárosok kapták a szervezés jogát, ahol a természeti viszonyok eleve adottak voltak. Ezen tények ismeretében nem mondok újdonságot azzal, hogy csak egyszer tartották fővárosban, mégpedig 1952-ben, amikor Oslóban rendezték meg a játékokat. Azt eldönteni, hogy mely ország tudja megteremteni a feltételeket, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárólagos hatásköre.
A fent említett jeges körülmények szükségességéből adódóan, olyan területek pályáznak és kapják meg a rendezés privilégiumát, amelyeket hegységek vesznek körül. Ilyen például az Alpok vagy a Sziklás-hegység, amelynek környékén az eddigi huszonnégy olimpiából viszonylag nagy arányban rendeztek játékokat. A tudomány, valamint a technika fejlődésének köszönhetően a jövőben azonban a délen lévő, meleg éghajlatú területek is versenybe szállhatnak, ha képesek akár mesterségesen biztosítani a feltételeket.
Jelenkori játékok
Hosszan tudnék még az olimpiai játékok változásáról és alakulásáról mesélni, de ehelyett inkább helyezkedjünk el a jelenben és vegyük számba a napjainkban rendezett sportesemény körülményeit. A 2022-es olimpián kilencvenegy országból érkező sportoló Kínában – ahol most először rendeznek téli olimpiát –, tizenöt sportágban, ezen belül is százkilenc versenyszámban mérhette össze erejét egyéni és csapatversenyekben is. A tisztánlátás végett röviden bemutatom az ,,alapágakat”.
Az alpesi sí leegyszerűsítve a mindenki által ismert szabadidős tevékenység, a síelés magas fokon való űzése.
Különlegessége abban rejlik, hogy egyik fajtájában, a lesiklásban a résztvevők akár a 150 km/h-s sebességet is elérhetik.
A biatlon – vagy másik elnevezése szerint sílövészet – a sífutás és a lövészet kombinációja, az öttusa egyfajta variációjaként alakult ki. Az eredmény meghatározásában nemcsak az idő, hanem a lövészet pontossága is szerepet játszik, a két kritérium figyelembevételével hirdetik ki a győztest.
Három egymáshoz nagyon hasonló sport a bob, a szánkózás és a szkeleton. Ezekben a sportszámokban lényegében egy jégcsatornán csúsznak le a játékosok és az elért időeredményeik alapján rangsorolják őket. Lényeges különbségük – a nyilvánvalóan eltérő eszközhasználaton kívül – az elhelyezkedésben is rejlik. A szkeletonban ugyanis hason, a haladási iránnyal szemben elhelyezkedve száguldanak le nagy sebességgel – olykor a 100km/h-t is elérve –, a bobban a két vagy négy versenyző ülve suhannak, míg a szánkóban 120-160 km/h átlagsebességgel siklanak le az adott pályán.
A jégpályán öt számot rendeznek meg: a gyorskorcsolyát, a rövidpályás gyorskorcsolyát, a jégkorongot, a műkorcsolyát és a curlinget. Ezek sorából kiemelném a sokak számára ismeretlen curlinget, ami precizitást és összjátékot igénylő csapatsport. A csapatok nyolc-nyolc korongot csúsztathatnak a pályán, közülük pedig az a fél kerül ki győztesként, aki a középponthoz legközelebb helyezi el a kövét.
A sífutás, a síugrás és a kettő párosításából született északi összetett olyan versenyszámok, amelyek már az 1924-ben megrendezett játékokon is megjelentek és azóta folyamatosan megtalálhatóak a téli olimpiai játékok sorában. A snowboard és a síakrobatika csak később foglalták el helyüket a tabellán.
Magyar vonatkozások
A téli olimpiai játékok tehát lassan százéves múltra tekintenek vissza, és a legtöbb országhoz hasonlóan kis országunk sportolói is küzdelembe szállnak az olimpiai dobogós helyezésekért. Az első magyar siker páros műkorcsolyában született az 1932-es játékokon Rotter Emília és Szollás László személyében, akik 1936-ban ismét elhozták a bronzérmet. 1952-ben és 1956-ban Nagy Mariann és Nagy László párosának eredményeként az éremtáblázat további egy-egy bronzéremmel gyarapodott. Az első ezüstérmet hazánk sportolói 1948-ban szerezték meg, Kékessi Andrea és Király Ede párosának köszönhetően, majd egy hosszabb szünetet követően, 1980-ban, jégtánc területén érte el Regőczy Krisztina és Sallay András párosa a második helyezést.
Az aranyéremre egészen 2018-ig várni kellett. A Dél-Koreában rendezett olimpián rövidpályás a gyorskorcsolya versenyszámában a férfi 5000 m váltón Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor megszerezte az első helyezést.
Az idei játékok pedig Magyarország eddigi legsikeresebb téli olimpiájának tekinthető, hiszen a rövidpályás gyorskorcsolyában a vegyes 2000 m váltón (Jászapáti Petra, Kónya Zsófia, Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, és John-Henry Krueger részvételével) és a férfi 1000 méteren (Liu Shaoang által) is bronzérmet szereztek a sportolók.
A második aranyérem is bekerült az éremtáblázatba Liu Shaoangnak köszönhetően, aki rövidpályás gyorskorcsolyában férfi 500 méteren elsőként ért célba.
Ez a cikk egy rövid ízelítőként szolgált, mely áttekintő ismertetése a játékok összetettségének és a beléjük fektetett energiának. Azonban célja kedvet teremteni arra, hogy megismerjük ezen sportágak szépségeit és a jövőben is együtt szurkoljunk a magyar indulóknak. Hiszen mert mi hozhatná jobban össze a nemzetet, ha nem a sport?
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
