Ha tanulásról van szó, az ember azt gondolná, hogy csak a „mit?”, „mikor?”, „hogyan?” kérdéseknek van igazán jelentősége – ezekre a válasz a jogi karon az, hogy mindent, mindig, hatékonyan, azaz a lehető legkisebb ráfordítással a maximális eredményért – a „hol?” kérdése ezek után már irreleváns tényező. Ez azonban sajnos nem teljesen van így.
Egy ideig azzal hitegettem magamat, hogy teljesen rendben van az, ha az ágyamban tanulok. Sőt, igazából még előnyömre is válik, hiszen számos helyen olvastam arról, hogy kifejezetten hasznos lehet, ha váltogatjuk a helyeket, ahol tanulunk. Mivel mostanában a választási lehetőség nagyjából a „szobám vs. szobám”-ra szűkült le, az íróasztalom alternatívája maradt a másik alkalmasnak tűnő bútor a helyiségben: az ágy. Az aszinkron megtartott előadások pedig tökéletes levezetésként szolgálnak a nap végén – szintén az ágyból nézve, hallgatva.
Igen ám, de mint kiderült, nem minden hely rendelkezik egyenértékű idealitással. Ha őszinte akarok lenni, a személyes tapasztalataim is ezt támasztják alá.
Korábban kedvünk szerint választottuk ki a tökéletes „tanulóhelyet” a könyvtárak, csendes kávézók, egyetemi közösségi terek nyújtotta megannyi lehetőség közül. Az utóbbi, több mint egy évben azonban sokunk számára az otthonunk néhány négyzetmétere vált azzá az élettérré, amelyben az időnk túlnyomó részét töltjük. Ugyanazon az egy helyen vannak a szemináriumaink, hallgatjuk az előadásokat, tanulunk és tesszük le a vizsgáinkat. Ezentúl ugyanitt pihenünk, filmezünk, játszunk és kapcsolódunk ki egyéb módokon. Az emberi természettel ugyanakkor az egy helyben ülés teljes mértékben ellentétes, így nem csoda, hogy a könyvek felett görnyedve a szemünk sarkából látott kényelmes ágyunk hívogató szavának olykor nehéz ellenállni.
Nem csak a tanulókat érinti azonban a probléma, hiszen az utóbbi időben számos dolgozó került home office-ba. Az azonban elmondható, hogy elsősorban a fiatalabb generáció hajlamos arra, hogy az ágyában rendezze be az otthoni irodát. Pedig a szakértők szerint az ágyból tanulás, dolgozás olyasmi, amitől mindenképpen érdemes lenne tartózkodnunk a fizikális és mentális egészségünk védelme, valamint a jó életminőség megőrzése céljából. Lássuk az okokat, hogy miért.
A produktivitás kíméletlen gyilkosa
Gondoljunk csak az okokra, hogy miért is szeretjük az ágyunkat: kényelmes, puha, meleg. Azt gondolhatnánk, hogy a kényelem elősegíti a koncentrálóképességet és fókuszálást, hiszen a kényelmetlenség érzete egy erőteljes figyelemelterelő tényező. Ez valahol így is van. Az ágyunk azonban az alvás, pihenés (és a kapcsolati intimitás) helye: agyunk így ezekkel a cselekményekkel azonosítja.
Az ágyban való elhelyezkedés azt az üzenetet küldi az irányítóközpontnak, hogy eljött a relaxáció ideje, miközben amit végeznénk, az egy komoly szellemi munka, energiát igénylő tevékenység.
Könnyen belátható, hogy különösen az új információ feldolgozására és annak megtartására, későbbi visszaidézésére (amin „áll vagy bukik minden”) ez nincs a legjobb hatással, hogy eufemisztikusan fogalmazzak.
Ergonómiai rémálom
A 21. században az ergonómiai szempontok figyelembevétele, a produktív munkavégzést elősegítő környezet megteremtésének jelentősége egyre inkább előtérbe kerül. Ez elsősorban azokból a kutatási eredményekből ered, amelyek kimutatták, hogy az ergonómikusan kialakított munkahely a munkateljesítmény növekedéséhez vezet. (A munkáltatók tehát nem feltétlenül a szívük jóságából eredően helyeznek el például csocsóasztalokat az irodában, a gazdasági érdek is diktálhat végső soron hasonló megfontolásokat.)
A tágabb értelemben vett munkakörülményeken túl azonban a közvetlen munkaterünk megfelelő kialakítása is kulcsfontosságú, nem csak a hatékony, minőségi munkavégzés, hanem a saját fizikai egészségünk megőrzése céljából egyaránt.
A hagyományos irodai bútorok mellett megjelentek a piacon az álló asztalok, ergonómikus székek, fitnesszlabdák, melyek mind az ülőmunka és helytelen testtartás hosszútávú káros hatásainak elkerülésében játszanak szerepet.
De mi az, ami még az ülésnél is rosszabb lehet? Az ágyban, és különösen a fekve tanulás. Az szinte lehetetlen, hogy tanulás közben teljesen ellazulva feküdjünk az ágyon, így valamely testrészeinket szükségképpen megfeszítjük, ami ha nem is azonnal, de később nagy valószínűséggel fájdalmakhoz vezet. Ha viszont túlságosan ellazulunk, akkor nagy rá az esély, hogy egyszerűen elalszunk. (Nekem ez az egyetemi előadóban is sikerült már egyszer, bár annak az oka máshol keresendő.) Még ha nem is fekszünk az ágyon, hanem ülünk, az, ha egy fokkal talán jobb is, de szintén nem optimális, hiszen a laptopot, könyvet csak görnyedt testtartással látjuk. Továbbá a puha felület nem nyújt megfelelő támaszt a testnek, ami hosszú távon hát- és nyakfájdalomhoz, egyéb testi ártalmakhoz vezet, melyek csak nehezen visszafordíthatók.
Ront az alvásminőségen
Ha olyan helyen tanulunk, amiről az agyunk az alvásra, pihenésre asszociál, az nem csak a tanulásra van káros hatással, hanem az alvásra is.
Arra eddzük az agyunkat, hogy az ágyunk az a hely, ahol gondolkodni, fókuszálni kell, és így egy idő után az elménk nem fog tudni különbséget tenni a munka és a pihenés ideje között.
Éber marad akkor is, amikor mi már nyugovóra térnénk. Ez az egyik oka, hogy a pandémia következtében jelentősen megnövekedett az insomniával, azaz alvási nehézségekkel küzdők száma az online tanulók és a home office-ba kényszerülők körében: az alvásszakértők ezt a jelenséget el is nevezték coronasomnia-nak.
Látható, hogy ezek az okok szoros kölcsönhatásban is vannak egymással. Hiszen ki tudna úgy jól teljesíteni, hogy közben fájdalmai vannak, vagy nem alussza ki magát megfelelően?
