Napjainkban a boltokban található édességek hosszú fejlődés, kísérletezés eredményei. Sokféleségük miatt nem igazán lehet kategorikusan jótékonynak vagy egészségtelennek minősíteni őket; összetevőiket és azok fogyasztókra gyakorolt hatását egyedileg kell vizsgálni.
Az amerikai őslakosok már a Kr. e. II. évezredben használták az értékes növényt, a kakaót; neve is onnan ered, hogy fizetőeszközként funkcionált. A leletek alapján legkorábban a mai Honduras területén ismerték, később a maja és azték előkelő rétegek kedvencévé vált. Az őrölt kakaóbabot forró vízben oldva, majd ezt a keserű levet valamilyen édesítővel – például mézzel – ízesítve készítették a csokoládé ősét.
A „xocoatl” egyfajta szent ital volt: a legenda szerint Tollaskígyó istentől kapták ajándékba, különböző díszes edényekben tárolták, és az emberáldozatoknál is szerepet játszott (az előző áldozat vérével keverve itatták meg a következővel).
Európában a kakaót már a XVI. századtól forgalmazták, eleinte vágyfokozóként, majd élvezeti cikként, de a tömegek számára csak a XX. században vált elérhetővé.
Bár korábban gyógyszerként írták fel különböző betegségekre, gyengélkedésekre a kezelés részeként, ennek ellenére az 1990-es évektől az egészséges életmódot hirdetők káros hatásait is hangoztatják.
A kakaó hasznos vegyületei között találjuk a teobromint, koffeint és flavonoidokat: ezek értágító (ezáltal vérnyomáscsökkentő) és vízhajtó hatásúak. Tartalmaz továbbá sztearinsavat –egy koleszterinszintet nem befolyásoló zsírt –, dopamin-képződést serkentő aminosavat, sejtkárosodást gátló antioxidánsokat, valamint növényekből nyerhető ásványi anyagokat: magnéziumot, káliumot, kalciumot, kis mértékben vasat, sót és rezet.
Az a teória, mely szerint a csokoládé még a vizsgaidőszakban is segít – mint arról már írtunk –, igaz lehet, különösen azoknál, akik ilyenkor stressztől, idegességtől szenvednek, mivel az endorfin képes csökkenteni ezeket, boldogabb tanulást eredményezve. A teobromin ezen felül hasonló hatással van az agyra, mint a koffein. Ugyanakkor a szénhidrátéhség okozta rossz kedély semlegesítheti ezen jó tulajdonságait, ezért vigyáznunk kell, hogy ne váljunk függővé.
Veszélyt jelenthet a cukor a fogszuvasodás, elhízás, cukorbetegség és a rák kockázata miatt is, valamint az allergén anyagok (például glutén, mogyoró, laktóz, szója, mandula, dió) azokra nézve, akiknek szervezete intoleráns ezekre. Ezeken kívül sok más összetevőt is tartalmaz a csokoládé, nagy részüket azonban jelentéktelen mennyiségben, és inkább más forrásból jutunk hozzájuk.
Önmagában a kakaó – akárcsak a legtöbb növény – jó hatással van ránk, főleg ha sok kalóriára van szükségünk, de vele együtt túl sok cukrot és mesterséges anyagot eszünk, így érdemes csökkenteni csokoládéfogyasztásunkat, annál is inkább mivel pozitív összetevőiből más ételekben is rengeteg van.
Tartsuk észben, hogy a napi ajánlott cukormennyiséget (maximum 50 gramm, ami 12 teáskanálnyi adagnak felel meg) ne lépjük túl, transzzsírt tartalmazó desszerteket ne vegyünk, és még véletlenül se adjunk belőle háziállatainknak!
Bár az elmondottak alapján fontolóra vehetnénk, hogy fel is hagyunk a csokoládéval, mégse tegyük, hiszen a hírek szerint nagy hiány lesz belőle a jövőben. A népességrobbanás évtizedeken belül világméretű édességrohamot okozhat, ráadásul a globális felmelegedés következtében a kakaóültetvényeket is pusztulás fenyegeti. Ha ez megtörténik, jobb, ha addigra már megkóstoltunk minden finom csokoládétípust.
Forrás: X X X X X X X X X X X X X X X X X X
