Közel három hete tart az orosz invázió Ukrajna ellen. Napi szinten zúdulnak ránk a háborúval kapcsolatos hírek, tudósítások. A Jurátus most megpróbálja Nektek összefoglalni az eddigi legfontosabb történéseket: a jelentősebb katonai eseményeket, az Oroszország ellen bevezetett szankciókat és azt is, hogyan viszonyulnak a nagyhatalmak, no meg szerény kis országunk a konfliktushoz.
„Ez a háború Ukrajnában Európa 9/11-e” – nyilatkozta Alexander de Croo belga miniszterelnök, utalva az Egyesült Államokat és az egész világot megrázó 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra. Mindenkit megrendített a hír, miszerint Oroszország 2022. február 24-én széles körű offenzívát indított Ukrajna ellen. A hajnali órákban robbanásokról számoltak be Kijevben és több nagyvárosban, ahol katonai létesítményeket és repülőtereket ért a légi támadás, továbbá orosz katonai csapatok keltek át a határon Oroszország, Fehéroroszország és az elcsatolt Krím félsziget felől is. Ukrajnában kihirdették a hadiállapotot és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az invázió ellen, emiatt megtiltották a 18 és 60 év közötti férfiak számára az ország elhagyását, valamint lehetővé tették az országban tartózkodó civileknek, külföldi állampolgároknak és a hontalanoknak a kézifegyver használatát az orosz katonákkal szemben.
A háború jelenlegi állása
A háború első napja óta legfőképpen Ukrajna észak- és délkeleti félkörében kerültek határmenti területek orosz ellenőrzése alá, egyebek mellett a Zaporizzsjában található, Európa egyik legnagyobb teljesítményű atomerőművének irányítását is átvették az orosz katonai csapatok. Rendkívül heves harcok folynak a körbekerített Harkivban, Ukrajna második legnépesebb városában és környékén. Ostrom alatt áll Mariupol kikötőváros és folyamatosan bombázzák az orosz határ közelében lévő Csernyihivet és Szumit. Katasztrofális humanitárius állapotokról számolnak be a blokád alatt álló városokban: a rakétatámadások során sok civil veszti életét, lakónegyedek dőlnek romba, nincs gáz- és fűtésellátás, valamint komoly élelmiszerhiányban szenved a lakosság. A Nemzetközi Vöröskereszt beszámolója alapján egyes területeken annyira súlyos a helyzet, hogy az emberek egymásra támadnak az ételért. Továbbá egyre szorosabbá vált az ostromgyűrű Kijev körül is. Brit védelmi források szerint az orosz szárazföldi erők nagy része az ukrán főváros központjától mintegy 25 kilométerre állomásozik. Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt nyilatkozta, hogy a lakosok fele elhagyta a közel hárommilliós népességű fővárost, és ez a szám folyamatosan növekszik. Szombat hajnalán már megkezdődött a tüzérségi támadás a székváros ellen. Az ellenséges csapatok mozgása alapján a következő célpont a stratégiailag rendkívül fontos Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros, Odessza lehet, amely az ország egyik legjelentősebb kereskedelmi központja és az ukrán haditengerészet fő támaszpontja. A helyi csapatok mindent megtesznek a város és az odavezető utak biztosítása érdekében. A brit védelmi minisztérium arról számolt be jelentésében, hogy az ukrán fegyveres erők komoly ellenállást tanúsítanak szerte az országban, az orosz veszteségek pedig valószínűleg jelentősek és a vártnál jóval nagyobbak lehetnek.
Tárgyalások: követelések és eredmények
A harcban álló államok vezetői már három ízben folytattak béketárgyalásokat, eddig sajnos csekély sikerrel. Orosz követelések szerint a béke eléréséhez Ukrajnának el kell ismernie a Krím félszigetet orosz területnek, Donyecket és Luhanszkot pedig független államnak, valamint az alkotmányába kell foglalnia, hogy nem lesz katonai szervezet, azaz a NATO tagja. A Kreml szóvivője úgy nyilatkozott, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor Oroszország befejezi Ukrajna „demilitarizálását”, és leállítja a katonai akciókat. Az ukrán delegáció legfontosabb napirendi pontjai között szerepel az azonnali tűzszünet, a fegyverszünet és a humanitárius folyosók létrehozása. A béketárgyalások eredményeképpen a felek megegyeztek több humanitárius folyosó létrehozásában és ideiglenes tűzszünetekben az ostromlott városok lakosainak kimenekítése céljából. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azonban elfogadhatatlannak nevezte az oroszok által javasolt humanitárius folyosók nagy részét, mivel az evakuációs útvonalak nagy része közvetlenül Oroszországba vagy az orosz szövetséges Belarussziába vezetne.
Nemzetközi megítélés
Miközben Ukrajnában a harcok látszólag nem csillapodnak, a világ többi részén az államok szinte kivétel nélkül ítélik el Oroszország invázióját és folyamatos tanácskozás zajlik arról, hogyan fejezzék ki nemtetszésüket a gyakorlatban. Az Európai Unió határozottan elítélte Putyin azon döntését, hogy elismerte Donyeck és Luhanszk nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit és megtámadta Ukrajnát. Helytelenítette továbbá Fehéroroszország részvételét a katonai agresszióban. „Oroszország nemcsak Ukrajna ellen intézett támadást, hanem a nemzetközi jog, a szabályokon alapuló nemzetközi rend, a demokrácia és az emberi méltóság ellen is. Mindez nem más, mint színtiszta geopolitikai terrorizmus.” – nyilatkozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Az EU és tagállamai összehangolt politikai, pénzügyi, anyagi és humanitárius támogatás nyújtását ígérték a menekültek és az őket befogadó országok részére. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentése szerint több mint kétmillió ember hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta. A világszervezet azzal számol, hogy ez az arány akár a négymilliót is elérheti, amely a XXI. század legnagyobb európai menekültválságát eredményezheti.
Szankciók Oroszországgal szemben
Az EU több intézkedéscsomagban számos szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, melyek során többek között betiltották az Russia Today és a Szputnyik orosz állami médiumok sugárzását az Európai Unió területén, több orosz bankot kizártak a nemzetközi pénzátutalásokhoz használt kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből, minden ügyletet megtiltottak az Orosz Központi Bankkal, továbbá légtérhasználati tilalmat rendeltek el minden orosz üzemeltetésű légi járműre vonatkozóan.
Az Egyesült Államok a G7-országokkal és az EU27-ekkel konzultálva szintén számos szankciót vetett ki az „agresszorral” szemben.
Ezen retorziók korlátozzák Oroszország képességét arra, hogy dollárban, fontban, euróban vagy jenben üzleteljen, valamint orosz bankok amerikai vagyonát fagyasztották be, köztük a VTB-ét, a Sberbankét és a Gazprombankét is.
Hasonlóképpen járt el Nagy-Britannia is, ahol szintén számos orosz bank vagyona került befagyasztásra, és az orosz légitársaságok járművei nem szállhatnak le az Egyesült Királyság területén, továbbá szigorú kereskedelmi korlátozások és exportellenőrzéseket vezettek be.
Közben sorra vonulnak ki az óriáscégek Oroszországból és szakítják meg kereskedelmi kapcsolataikat az országgal az ukrajnai invázió elleni tiltakozásukat kifejezve. A BP brit olajipari óriás bejelentette, hogy kiveszi 19,75 százalékos tulajdonosi részesedését a Rosznyefty orosz állami olajvállalatból, amelynek költsége akár a 25 milliárd dollárt is elérheti, a lépés nyomán pedig harmadával csökkenhet a BP termelése. Felfüggesztette működését ezenfelül a Shell is, leállította oroszországi befektetéseit az OMV, megszünteti orosz műsorok streamingjét a Netflix, valamint IKEA, Apple, Nike vagy Coca-Cola termékek sem vásárolhatóak már az országban. Szintén leállította kereskedelmét az Amazon, és a FedEx sem teljesít már kiszállításokat Oroszországba, valaminta PayPal is blokkolta a kimenő fizetéseket. Az autóiparban a Ford, az Audi, a BMW, a Volkswagen, a Jaguar, a Land Rover, a Volvo és más vállalatok is bejelentették a szállításaik leállítását vagy az oroszországi termelésük felfüggesztését. A Facebook, az Instagram és a TikTok is blokkolja az orosz tömegtájékoztatási profilokat. A bojkottba beálló nagyvállalatok listája percről percre növekszik, néhány nap alatt a nyugati cégek több évtizednyi, dollármilliárdokat érintő befektetései tűntek el Oroszországból.
Putyin az ellene kivetett szankciókat a Nyugat Oroszország elleni hadüzenetének nevezte. Habár Ukrajna kérése ellenére a NATO és a nyugat egésze határozottan elzárkózott a közvetlen katonai beavatkozástól, az EU és számos ország, köztük az USA, Németország és Lengyelország is fegyverszállítmánnyal segíti az ukrán hadsereget. Az Institute of International Finance (IIF) elemzése szerintOroszország gazdasága 2022-ben mintegy 15 %-kal kal zsugorodik az ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciók következtében. Ez kétszer akkora gazdasági visszaesést jelent, mint amit a globális pénzügyi válság időszakában megtapasztaltak. Ráadásul a szankciók még nem is értek véget, a legfejlettebb ipari országok, a G7-ek vezetői várhatóan további vámok és kvóták kiszabását tervezik az orosz importra. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mellett több ország is bevezette az orosz energiaimport tilalmát, ami azonban Európa számára nemigen lehet opció, hiszen a kontinens földgázfogyasztásának 40 és kőolajának 30 %-a orosz forrásból biztosított. Az orosz elnök egyelőre megnyugtató nyilatkozatott tett a témában: „Oroszország teljesíti minden kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit”.
A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, Li Ko-csiang egy sajtótájékoztatón nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és a tűzszüneti tárgyalások folytatását szorgalmazta. Arra a kérdésre azonban kitérő választ adott, hogy Kína elítéli-e az Ukrajna elleni orosz agressziót, és abban a témában sem kívánt nyilatkozni, hogy hajlandó-e gazdasági és pénzügyi segítséget nyújtani Oroszországnak, amely enyhítené a Moszkvára nehezedő szankciós nyomást. Azt azonban hangoztatta, hogy nem ért egyet az oroszok elleni szankciókkal. Kína ugyan nem ítélte el az Ukrajna elleni támadást, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén tartózkodott attól, hogy az orosz narratívát támogassa. Erről egy korábbi cikkünkben olvashattok részletesebben.
Hazai álláspont
Természetesen hazánk is állást foglalt a konfliktus kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak, kijelentette, hogy EU-s szinten nem lesznek az olaj és gáz területére kiterjedő szankciók Oroszország ellen, így a magyarok energiaellátása biztosított. Hazánk továbbá határozottan elzárkózik bármiféle katonai segítségnyújtástól, a miniszterelnök nyilatkozata szerint „a magyar emberek érdeke, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból, ezért Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonákat a háborús övezetbe”. Ezenfelül Magyarország nem engedélyezi a területén keresztül semmilyen halált okozó eszköz szállítását, ugyanakkor szomszédos országként a kormány humanitárius segítséget biztosít;
folyamatosan érkeznek magyar segélyszállítmányok Ukrajnába, valamint az onnan érkező menekülők ellátásáról is igyekszik országunk gondoskodni.
Ukrajnai becslések szerint eddig 2000 civil áldozata van a Kreml által „különleges hadműveletként” emlegetett konfliktusnak. Ezzel szemben az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának március 11-ei adatai szerint 548 civil halt meg és 957-en sebesültek meg súlyosan. Azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
