Hogyan írjunk a jog nyelvén? – beszámoló Karen Sneddon professzor asszony előadásáról az ELTE Jogi Karán

coffee-1246511_1920

Október 9-én előadást tartott egyetemünkön Karen Sneddon, a Mercer University School of Law professzora. Ahogy fogalmazott, a jogászok tulajdonképpen írók: szinte nem telik el úgy nap, hogy ne kellene valamilyen jogi szöveget gyártanunk, legyen az egy e-mail, egy szerződés vagy egy keresetlevél.

Amikor jogi szövegek írására kerül a sor van néhány szempont, amit mindenképpen figyelembe kell vennünk az írás létrehozása során. Elsősorban azt, hogy a mű célravezető legyen: végig kell gondolnunk, hogy mi az az eredmény, amit el szeretnénk érni az irományunkkal. A szövegünknek pontosnak kell lennie, ezért érdemes utánajárni minden részletnek, hiszen a téves információk miatt megkérdőjelezhetővé válik hitelessége. Ahhoz, hogy a kívánt hatást elérjük, világos írást kell kiadnunk a kezünk közül, minden esetben kerülnünk kell a kétértelműséget. Mindenképpen hivatkozzunk jogszabályokra, esetleg jogtudósok munkáira, ez is bizonyítani fogja, hogy nem légből kapott az, amit átadni szándékozunk.

desk-3139127_1920

Másrészt, a jogi szövegek sikeréhez nagyban hozzájárul a megfelelő felépítés. Ez az a tényező, ami leginkább eldönti, hogy elérjük-e a kívánt hatást. Először is mindig készítsünk egy vázlatot. Az írásunkat úgy formáljuk meg, hogy legyen bevezetése, tárgyalása és befejezése. A paragrafusok sorrendjét is érdemes többször átgondolni, és azt a tényt észben tartani, hogy az emberek többsége a lapok alján, illetve tetején található információkra emlékszik.

A jogi írást nagyjából 5 fázisra bonthatjuk fel. Ha betartjuk ezeket a lépéseket, meggyőződhetünk róla, hogy amit leírunk, kellően átgondolt és célratörő lesz.

1. Fázis: Ötletelés

Ebben a szakaszban az a lényeg, hogy valamilyen formában papírra vessük a terveinket. Ez a folyamat segít majd a gondolatok rendszerezésében, illetve nem felejtődnek el az ötletek. Ennek a fázisnak a része a jogszabályi háttér felderítése is.

2. Fázis: Írás

Ezután következik az írás valódi folyamata, melynek során leírjuk a konkrét jogi szöveget. Ennek során két kérdést kell szem előtt tartanunk: ki a közönség, akinek írunk, illetve mi a célunk a szöveggel.

3. Fázis: Ismétlés, újraírás

Ekkor következik a formázás. Ebben a szakaszban hozzáadhatunk, illetve elvehetünk információkat, valamint itt kerül sor arra, hogy a szöveget bekezdésekre osztjuk és logikailag tagoljuk. Igyekezzünk mindig erőteljesebb szavakat használni, ezáltal szövegünk hatásosabb lesz.

4. Fázis: Szerkesztés, korrektúra

Ebben a szakaszban már nem kerülhet új információ az írásunkba. Fontos, hogy mi is átolvassuk az írásunkat újra, de ne ugyanazon a napon, amikor írtuk. Mindenképpen kérjünk meg mást is, hogy olvassa át, mert egy idő után az agyunk már automatikusan kijavítja a hibákat.

5. Fázis: Közreadás

Az utolsó szakasz, amikor az írás célba ér. Az írás során folyamatosan tekintettel kell lennünk arra, hogy az írásunkat tényleg el fogják olvasni.

Érdekességként megemlíteném, hogy sokak szerint az általunk gyakran használt betűtípus a Times New Roman mára már elavult és kevéssé olvasható. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság például már évek óta a CenturySchoolbook nevű betűtípust használja, amely olvasásra sokkal alkalmasabbnak bizonyult.

Ha szeretnél a témában jobban elmélyülni, ajánljuk számodra Susan Reid: Legal Writing for International Students című művét.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Horváth Lili

Hajzer Anna

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.