„Az ötös vizsgának három feltétele van. Első a szerencse. Második a fenék, és csak harmadik a fej.” – egy híres professzor.
A legnehezebb kötelező tárgyak rangsorolása nem egyszerű feladat. Sok-sok év tanulmányi eredményeinek statisztikája mellett számos tényezőt, így az átlagosan befektetett energiamennyiséget, a tételek visszaadásának valószínűségét, a felkészülési idő mértékét, illetve a hallgatói és oktatói észrevételeket kellene figyelembe venni ahhoz, hogy korrekt képet alkothassunk. Mi azonban ezekkel nem törődve, szubjektív módon, személyes tapasztalat alapján fogunk rangsort állítani. Lássuk tehát az ELTE ÁJK jogászképzésének hét legnehezebb tantárgyát!
7. Alkotmányjog 2. – Egy nyugtalan este
Bár e tanszék viseli a „második legkevésbé hallgatóbarát” címet, azonban mivel a pontlevonásos rendszer már a múlté, és az írásbelin szinte bármilyen segédeszközt lehet használni, a hetedik helynél előrébb az AJ nem juthatott. A vizsgának inkább a teszt jellegű első fele nehezebb, ennek ellenére az esszéfeladat kap több kritikát: a bonyolult jogeseteket rövid idő alatt, szinte összecsapva kell megoldani, miközben egyetlen rossz gondolatmenet akár negyedóra munkáját döntheti romba, ráadásul a pontozást is gyakran éri a szubjektivitás vádja. Igaz azonban annak az oktatónak a meglátása, aki szerint a szorgalmasan tanuló diáknak a vizsgaidőszakban már szinte alig kell készülnie.
6. Közigazgatási jog 3. – Kardió Edzés Táblázatokkal
A füzetre emlékeztető dolgozatból élesen kitűnik, hogy az egyik legprofibb tanszékkel állunk szemben. Egyesek elsőre furcsának találnák, hogy ez a hivatalosan négyórás, izzasztó munka az alkotmányjog elé került, ám elég csak a több dimenziós felelet-választós kérdésekre gondolni, melyek még a legjobbakat is könnyen elbizonytalanítják! Az esszéfeladatok szintén nem könnyebbek, mint AJ-n, a szóbelire kényszerülők pedig keresztet vethetnek magukra, hiszen év közben nyilvánvalóan nem tételeket dolgoztak ki, hanem inkább feladatokat gyakoroltak. Ehhez kapcsolódik a legendás 7/7-es UV-nap is.
5. Európai közjog és politika 1-2. – EuroJackpot
E könyörtelen tárgy az utóbbi évek vizsgáival olyan szintre küzdötte fel magát, hogy talán még ezzel a helyezéssel is vitatkozna. A gyors javításra tervezett tesztsor korántsem az átfogó tudást méri fel: gyakran fél mondat jelenti a különbséget jó és rossz megoldás között. Előfordul, hogy egyetlen tankönyvi felsorolás vagy táblázat alkot öt-tíz pontot érő feladatokat, ez esetben több áldozatot szed, mint a legnehezebb szigorlatok Az abszolválásra két módszer létezik: az elképesztő szerencse vagy a rengeteg tanulás
4. Pénzügyi jog 2. – Halj meg máskor
A tananyag óriási mennyisége, változékonysága nyilvánvalóvá teszi, miért soroljuk ezt a legnehezebbek közé. Itt viszont a Tanszék, egyedülálló módon, kidolgozott tételeket ír hallgatóinak, és maga a vizsga sem rossz hangulatú. Így annak ellenére, hogy majdnem döntős lett „a legkevésbé hallgatóbarátabb tárgyak” versenyében, és valóban heteket kell készülni rá; a Pénzügyi jog szigorlatnál még így is akadnak gyilkosabb ellenfelek.
3. Polgári perjog 2. – Ablak-Zsiráf
Olyan szintre érkeztünk, ahol tételek kidolgozására nincs is igazán szükség, elég lenne „csak” szóról-szóra megtanulni a törvényt annak felsorolásaival és millió számú határidejével együtt. Sokan nem is a Pp., hanem a tételsor jelentős részét képező egyéb törvények miatt vallanak kudarcot. A precíz számonkérés mellett egyébként más okból is érdemes a készülésbe komoly energiát fektetni: felfedezhető egyfajta logika a törvényben, amely segítséget nyújt a közigazgatási- és büntető eljárásjog kihívásaival szemben is.
2. A Római jog 2. – Gyümölcsmegjelölések
Legfőbb szempont, hogy a Római jog tankönyv félkövér definitiok-ból és többlépcsős felsorolásokból álló, több, mint hétszáz oldalas monstrum, amely esélyt sem ad a rövidített jegyzeteknek. Rendkívül időigényes tehát: felsőbbévesek azt tanácsolták nekünk, hogy év közben mással ne is nagyon foglalkozzunk. Mindehhez egy nehéz vizsga társul. A Római jog szigorlat annak idején egy kétrészes horror volt. A kilenc órakor kezdődő írásbelin a Reichskammergerichtsordnung végzett sokakkal, ezután pedig idegölő várakozást követően egy különösen feszült hangulatú szóbelit kellett túlélnünk. A vizsga délután kettő körül ért véget.
1. Polgári jog 7. – A humor, mint elhárító mechanizmus
A GT tulajdonképpen egy következetlenül nehezített kötelmi jogi kollokvium, ahol jelenleg 60-ból 8 pont veszteség, tehát nagyjából másfél feladatnyi hiba adott esetben bukást jelent. A szőnyegbombázóként kiszórt egyeseket gyakran követi kétségbeesés, felháborodás.. A buktatási szándékot jól mutatja az is, hogy a betekintésen lényegében csak pontozási (tehát matematikai) hibát lehet észrevételezni a jobb jegy érdekében. A GT ugyanakkor rendkívül jó meme alapanyag.
Sok sikert kívánunk a vizsgaidőszakhoz!
Forrás: ÁJK Memes
Kiemelt kép forrása: ELTE ÁJK weboldala