Te is a régi magyar filmek rajongója vagy? Ha szívesen néznéd közösen a hazai filmtörténet ikonikus alkotásait olyanokkal, akik szintén így éreznek, akkor dr. Rácz Anna vezetésével téged is vár kéthetente szerda este az ELTE Filmklub. A vetítések után ráadásul rendezőkkel, színészekkel és szakértőkkel is beszélgethetsz a látottakról.
A Nemzeti Filmintézet kezdeményezésével országszerte elindultak az egyetemi filmklubok, melyhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem házigazdájaként az ELTE ÁJK is csatlakozott. A magyar filmtörténet kiemelkedő alkotásait így egy jó hangulatú társaság részeként élvezheti mindenki, aki ellátogat a jogi kar épületébe. A filmet követően mindemellett garantált egy nagyszerű beszélgetés is.
Az ELTE hallgatóin túl ugyanis dr. Rácz Annának, a Filmklub vezetőjének szervezésében minden alkalomra érkezik egy különleges vendég, aki a vetítést követő beszélgetés során segít eligazodni a filmes világ útvesztőjében.
Szerda este hat, a nap már lemenőben jár, az egyetem aulájából jobbra kanyarodva felnyitom másodmagammal az A/1-es terem ajtaját: odabent már mindenki izgatottan várja, hogy elkezdődjön a film. A tizedes meg a többiek című alkotást nézzük, amiről ugyan hiába hallottam immáron annyiszor, még sosem láttam, ezért én is türelmetlenül várom, hogy nekikezdjünk.
A film előtt azonban még kapunk egy gyors eligazítást Hirsch Tibor filmtörténésztől, hogy mire érdemes odafigyelni Keleti Márton partizánkomédiájának nézése során. A szocializmus megoldóember ideálja, Sinkovits Imre legjellemzőbb filmes karaktere így a szemünk előtt kristályosodik ki, miközben nézzük a vígjátékot. A páratlan humorral tűzdelt filmmel közösen jutunk el a kádári konszolidációba, és ismerjük meg a kor javaslatát az életre.
Az alkotás ugyanis szakít a korábbi partizánromantikával, és a háborút követő kilenc év hallgatás után egy bohózattal nyitja meg a partizánfilmek világát. Keleti Márton filmje az átlagembert küldi a második világháború frontvonalába, elindítva egy teljesen új korszakot a magyar rendezői szemléletben. De nemcsak a magyar ember karakterére ad új mintázatot a komédia, a korra jellemző idealizált, sebesült szovjet katona és a „hülye német” is először tűnik fel a hazai filmvásznon.
A majd kétórás nevetést követően a tér átalakul, a tíz-tizenöt fős társaság egy kis körbe rendeződik: indulhat a beszélgetés.
És habár most nem röpködnek úgy a kérdések és válaszok, mint legutóbb, az idő mégis repül velünk, hiszen Hirsch Tibor, Balázs Béla-díjas filmkritikus előadásával máris 1965-ben találhatjuk magunkat, a magyar film kellős közepén.
A filmtudományi tanszék oktatója elkalauzol minket a Kádár-kori hősideálok világába, ahol megismerhetjük az érára jellemző szemléletmódot, a hiánygazdaság által kitermelt megoldófigurát. A tizedes meg a többiek mellett ráadásul olyan klasszikus magyar filmek is szóba kerülnek, mint a Butaságom története, illetve Keleti Márton munkásságába is mélyebb betekintést nyerhettünk.
A filmklubnak mára vége, de én még maradok. A program végeztével ugyanis alkalmam nyílt röviden beszélgetni a kezdeményezés ELTE-s vezetőjével, karunk Dékáni Hivatalának helyettes vezetőjével, a Mentorprogram korábbi társelnökével, dr. Rácz Annával. A művelődésszervező diplomával is rendelkező, ráadásul kulturális írással is foglalkozó újságíró a program koordinálásával ugyanis igen komoly szerepet vállal a kezdeményezés lebonyolításában.
„A Nemzeti Filmintézet nagyon komoly energiákat fektet abba, hogy azok a személyek, akik ezt a programot elviszik a különböző felsőoktatási intézményekbe, erre a feladatra ténylegesen fel legyenek készítve” – mesélt dr. Rácz Anna a programot megelőző előkészületekről.
„Úgyhogy voltunk egy két napos felkészítő tréningen a Ludwig Múzeumban, ahol filmtörténeti előadásokat hallgattunk, valamint filmklub vetítést is modelleztünk” – tette hozzá. A filmklub vezetőknek mindemellett egy külön csoport is rendelkezésére áll, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat.
Az ELTE Filmklubjának vezetője azt is elárulta, szeptember elején még kérdéses volt, hogy meg tudják-e személyes jelenléttel tartani a programot: „Ugyanis az is egy fontos célkitűzés, hogy ez egy jelenléttel zajlódó esemény legyen, hiszen a filmeket követő beszélgetések jellemzően olyan témákat is érinthetnek, amiket személyes jellegük miatt egyszerűbb így megbeszélni, mint az online térben. A beszélgetések végén ráadásul mindig ajánlunk majd a filmhez kapcsolódó olvasnivalót is a résztvevőknek.”
Dr. Rácz Anna emellett arról is beszélt, hogy a filmklubot egy hosszú távú projektként képzeli el az egyetemen, melybe fokozatosan az ÁJK oktatóit is bevonná, hogy a filmeket ne csak művészeti, hanem társadalmi vagy akár jogi vonatkozásukban is megtárgyalhassák a résztvevők. „Nem sokára megkapjuk azt a listát is, amiből a tavaszi félévre válogathatunk alkotásokat” – mesélt a jövőbeli tervekről.
A szocializmus ikonikus magyar filmjeinek sora tehát A tizedes meg a többiek című partizánkomédiával korántsem ért véget, a filmklub nagy szeretettel várja az érdeklődőket következő alkalmára, ahol a Szindbád című 1971-es romantikus filmdrámát vetítik majd.
A félév programja a következőképp alakul:
Szeptember 29.: Eldorádó
Október 13.: A tizedes meg a többiek
November 10.: Szindbád
November 17.: Apa
November 24.: Szerelem
December 8.: Macskafogó
A fényképeket Habulin Hanna Katinka készítette.
A borítókép forrása: X
Források: x
