Magyarországon körülbelül minden ezredik ember siket, mégis kevésszer találkozunk a témával, idegennek érezzük azt. A cikk betekintést enged a helyzetükbe, hogy közelebb érezhessük magunkat a kultúrához.
A siket kultúra fogalmát elsőként Carol Padden definiálta, szerinte „a siket kultúra a siket közösségre jellemző saját nyelv, élmények, értékek és érintkezési formák összessége.” Nem lehet a jelenséget egy merev fogalomnak tekinteni, sokkal inkább egy folyamat, melyet az egyén a közösség által megél. Ebbe többnyire beletartoznak halló emberek is, akik valamilyen oknál fogva érintettek, esetleg családtag vagy ismerős vonja be őket a jelelésbe, ezáltal a közösségbe.
Siketek és nagyothallók
A nagyothalló emberek nagy része időskorában tapasztalja az érzékszervi romlást, viszont kialakulhat gyermekkorban is, és így egy életen át elkísérheti az érintett személyt. Ők az átlagos értéknél 30–90 decibellel hallanak kevesebbet. Hallásmaradványuk által is érthetik a beszédet, de hallókészülék segítségével szinte nem is okoz gondot. Mivel hallóként születtek, a magyar nyelv az anyanyelvük. Ezzel szemben a siketek jelentősen rosszabbul, vagy egyáltalán nem hallanak. A hallókészülék nem nyújt számukra segítséget, főként szájról olvasnak, beszédük nehezen érthető. Igaz a hangokat nem, de a rezgéseket ők is észlelik, így például egy szórakozóhelyen érzik a zene dübörgését.
Jelnyelv
A siketek kultúrájának legfőbb pontja a jelnyelv elsajátítása. Fontos elsőként leszögezni, hogy a siketek nem mutogatnak, hanem jelelnek. Egy siket gyermeket fontos kiskorától kezdve oktatni, így hamarabb részese lehet a kultúrának, közelebb érezheti magát társaihoz. Mivel a jelnyelv vizuális, így az azt anyanyelvként használó siketek gondolkodásmódja is vizuális, amire erős képi érzékletesség jellemző. A jelnyelv lehetőséget teremt az érzékek teljes kihasználásához. Nem csak a kézjelek kerülnek előtérbe, de a mimika és a testmozgás is nagyon fontos szerepet játszik.
Igen nagy hátrány a siketek számára, hogy a jelnyelv ismerői csak egy ezrelékét adják a társadalomnak, így egy szűk közösségbe zárja használóit. Ez sokszor családon belül is problémát okozhat, ha halló családba születik egy siket gyermek, nem tudják kiskorától kezdve megfelelően fejleszteni, hiszen speciális oktatást igényelnek.
A siketek helyzete Magyarországon
A jelnyelv nem egyetemes, országonként (de akár országon belül is) változik. Magyarországon belül is hét jelnyelvjárást különböztetünk meg, de a budapesti az általánosan elfogadott. Ennek oka, hogy Magyarországon nyolc iskola specializálódott a hallássérültek nevelésére, hét városban: Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Sopronban, Szegeden és Vácon. A váci iskola volt az első az országban, 1802-ben nyitotta meg kapuit. Sok siket gyermek az iskolában találkozik először más siketekkel, így itt fejlődik ki igazán nyelvi és kulturális identitásuk. A jelnyelvi oktatás helyett sok esetben beszédnevelés zajlik, annak érdekében, hogy a diákok megtanuljanak beszéddel kommunikálni és szájról olvasni. Sajnos a magyar nyelv megtanulására fordított idő az anyanyelvük elsajátításának kárára válhat. Magyarországon a jelnyelvet a 2009. évi CXXV. törvény tette hivatalos nyelvvé. A magyar siketek kultúrája igazodik a hallók többségéhez, a világ más tájairól átvett siket kultúra elemeivel vegyítve.
Külföldi kitekintés
Több országban jelentősen nagyobb hangsúlyt fektetnek a siket kultúra fejlődésére. A Gallaudet Egyetemet 1864-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban, de már előtte is üzemelt az intézmény középiskolaként. Az egyetem névadója, Thomas Hopkins Gallaudet egy amerikai jogász volt, aki arra tette fel életét, hogy segítse a siketek és vakok oktatásának fejlődését. Az iskola egy biztonságos közeget alakított ki a siket tanulóknak az általános iskolától a doktori szintig. A diákok csupán 5%-a halló, de természetesen ők is jelnyelven kommunikálnak, ahogyan az egyetemen mindenki.
Michael A. Chatoff volt az első siket ügyvéd, aki az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt képviselhette egy 10 éves siket lány ügyét. Beszélni tudott, így csak a kérdéseket kellett leírni számára. Ezen felül ez volt az első alkalom, hogy a bíróság speciális elektronikus eszköz használatát engedélyezte a tárgyalóteremben. Az ügyről a New York Times 1982. március 24-i lapja számolt be, „First Deaf Lawyer Goes Before Supreme Court” főcímmel.
Ha valaki kedvet érez a jelnyelv elsajátításához, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara az őszi félévekben hirdeti meg az Alapismeretek a jelnyelvről 1. kurzust, melyet a karon kívüli hallgatók is teljesíthetnek.
Előzetes tudást nem igényel, az oktatás kezdő A1 szintről indul. A tematika főbb pontjai a bemutatkozás, alap jelek gyakorlása, család és egyéb személyek leírása. Az órák remek hangulatban telnek a Hallatlan Alapítvány jóvoltából, az oktatók felkészültek és segítőkészek. Az első féléves kurzust követi egy második rész a tavaszi félévben, ami által teljesebb képet kaphatunk a jelnyelvről és a siketek kultúrájáról.