Címke - alapjogok

A történelem sötét oldala — Ahogy száz év után látjuk az örmény népirtást

27DFCFFB00000578-3052102-image-a-64_1429862331726

Idén tavasszal az Oscar-díjas Terry George rendezésében bemutatásra került Az Ígéret című film a mozikban újra napirendre hozva ezzel az örmény népirtás vitatott kérdését. A történet egy szerelmi háromszöget mutat be az Ottomán Birodalom végén, amikor az I. világháború alatt, 1915-1917 között több százezer, egyesek szerint másfél millió örményt öltek meg a törökök.

Tovább

Pro bono: tapasztalatszerzés a civil szférában

nonprofit-ngo

A civil szervezetek általában olyan alulról jövő kezdeményezésekből, mozgalmakból alakulnak ki, amelyek a civil társadalom érdekeit képviselik. A civil szervezetek, NGO-k jelenléte a társadalomban ezért a jogállam fontos bástyája. Ezek a szervezetek gyakran foglalkoznak pro bono jogvédelemmel, vagyis ingyenes jogi segítségnyújtással. Ha civil szervezetnél vállalunk önkéntes munkát vagy gyakornokságot akár jogász, akár politológia szakos hallgatóként, sokat fejlődhetünk, emellett bepillanthatunk a civil szervezetek működésébe.

Tovább

Bennmaradás az egyetemen I. — Fiatal oktatók motivációi testközelből

bennmaradás

Sokszor felmerül a kérdés, hogy néhány hallgató miért láncolja magát még jó néhány évre az ÁJK-hoz a diplomája megszerzése után.

Új cikksorozatunkban fiatal oktatókat interjúvolunk meg szakmai érdeklődésükkel, motivációikkal, illetve a tanárként tapasztalható kihívásokkal kapcsolatban.

Az Alkotmányjogi Tanszéktől Vissy Beatrixot és Milánkovich Andrást kérdeztük.


Tovább

Beteljesült Orwell rémálma? – A Snowden ügy tudományos megközelítése

snowden-trump-cia

Magánélethez való jog, információs önrendelkezési szabadság, információszabadság, személyes adatok védelme. Néhány alapjog, amelyek földrajzi egységenként nagymértékben eltérő védelmet élveznek. Míg a posztszovjet államokban az átlátható állam-átláthatatlan egyén alaptézist követi a jogalkotó, a világ más részein – Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország – a történelmi hagyományok folytán nem alakult ki ez a fajta tendencia, sőt, teljesen fordított a helyzet e tekintetben. Felmerül a kérdés, hol húzza meg a jogállamiság eszméje a határokat, illetve mi történik akkor, ha egy ország szervei túllépve joghatóságukon más nemzetek állampolgárainak alapjogait sértik meg – az ő jogrendszerük szerint legitim – joggyakorlattal.

Tovább