Gólyaként az egyetemi élet hajnalán némi félelemmel vegyes izgalom járhatja át az embert. Minden új és merőben más, mint korábban, és csak elképzeléseink lehetnek arról, hogy mi vár ránk az elkövetkező évek során. Ezért összegyűjtöttünk néhány gondolatot arról, amit az évek során tapasztaltunk, de jó lett volna, ha korábban tudatosulnak bennünk.
Tovább
Szeretnél egyetemi keretek között tanulmányokat publikálni? Szívesen kutatnál, de még nem tudod, hogy a kutatásod eredményeit hogyan közölhetnéd szakmai folyóiratokon keresztül, ahol a magas fokú lektorálás révén a színvonal is garantált? Cikkünkből megtudhatod, hogy milyen publikációs lehetőségeket rejt magában az ELTE ÁJK!
Tovább
Tíz éves korában rajzolt bárki is napköziben paragrafus jelet a füzetébe a házi feladat helyett? 2021-ben az összesen 101 878 jelentkezőből 5397-en szeretnének osztatlan jogász mesterképzésen továbbtanulni, ami az Eduline következtetése alapján kilenc éves rekordot döntött meg. De nézzünk is a dolgok mélyére, miért is ilyen magas ez a szám?!
Tovább
Milyen nemzetközi példák vannak az egyetemi struktúrákra vonatkozóan? Milyen pozitív és milyen negatív jóslatok övezik ezt a beszédtémát? Megannyi a kérdés, és ez a pár bekezdés nem fog mindenre választ adni, sőt nem is szeretne, és valljuk be, nem is tudna. Azonban vitathatatlan, hogy a mindenkori egyetemi kultúráról és ezen intézményeket befolyásoló tényezőkről, lehetőségekről kötelessége beszélnie a leginkább érintetteknek. Hiszen az egyetemi polgárok, hallgatók nem külső szereplők, hanem a felsőoktatás központi alanyai, akik végsősorban a mindenkori egyetemi struktúrák végtermékei és víztükrei. A cikk írója sokkal inkább gondolatokat kíván ébreszteni, mint állást foglalni a következő sorokban.
Tovább
Közeledik a vizsgaidőszak. A kényelmes félév eleji tanulási tempó nyomai már sehol sincsenek. Az oktatók által feladott tananyag-mennyiségek az egekig tornyosulnak. A veszélyhelyzettel újra visszatért a bizonytalanság, és még sorolhatnám. Sokszor úgy érezhetjük, hogy nehéz választanunk kötelesség és kikapcsolódás között, de kérdezem: hogyan is tudnánk megfelelően teljesíteni, ha nem hagyunk magunknak megfelelő időt a feltöltődésre?
Tovább
Többször eszembe jutott már, hogy leírjam véleményemet, meglátásaimat, mint „régi” tanterves joghallgató. Őszinte leszek, nem olvasom túl gyakran a Jurátus cikkeit, azonban most úgy éreztem, hogy eljött az ideje gondolataim kifejtésének. Úgy véltem, hozzájuk fordulva tudnám a legszélesebb közönséghez eljuttatni mindezt. Előre bocsátom, nem a hallgatókat kívánom minősíteni, inkább egy tükröt szeretnék mutatni mindenkinek, akit érdekel: „Mi is a baj a jogi oktatással?” – mindezt a tanítás módszerének vizsgálata nélkül. Borbély Deborah írása.
Tovább
Mindenki fellélegzik, amikor megkapja az SMS-t, hogy elérte az államilag támogatott képzés ponthatárát. Ezek után nem kell aggódni, hogy mikor és mennyi diákhitelre lesz szükség, és azt hogyan kell majd visszafizetni. Azonban ez a támogatás sincs ingyen. Most végignézzük, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteni annak a végzett hallgatónak, aki állami ösztöndíjban részesült.
Karunkon már-már mítosz a szabadidő és a rugalmas órarend fogalma, ezért elsőre talán ijesztőnek tűnhet a segítés gondolata. Ugyanakkor ezt nem csak egyféleképpen lehet megtenni, és sokszor már a legkisebb időráfordítás is óriási különbséget jelenthet mások számára.
Minden év júliusának vége országunk fiataljainak jelentős részét nagy izgatottsággal tölti el, mivel kiderül, hogy hová is sikerült a felvételi, és ezáltal miképpen alakulnak a továbbtanulási lehetőségek. Karunkra és az ország egyetemeinek további hét jogi karára idén is felvételt nyertek új hallgatók, az ő ponthatárukból, kvázi felsőoktatásba való belépőjükből pedig országos szinten is érdekes és érdemleges következtetések vonhatók le a jogászképzés egészét illetően.
Az innovációs és technológiai miniszter április 7-i sajtótájékoztatóján elhangzottak közül külön figyelmet érdemel a nyelvvizsga-követelményt érintő intézkedés.
