Tíz éves korában rajzolt bárki is napköziben paragrafus jelet a füzetébe a házi feladat helyett? 2021-ben az összesen 101 878 jelentkezőből 5397-en szeretnének osztatlan jogász mesterképzésen továbbtanulni, ami az Eduline következtetése alapján kilenc éves rekordot döntött meg. De nézzünk is a dolgok mélyére, miért is ilyen magas ez a szám?!
Tovább
Milyen nemzetközi példák vannak az egyetemi struktúrákra vonatkozóan? Milyen pozitív és milyen negatív jóslatok övezik ezt a beszédtémát? Megannyi a kérdés, és ez a pár bekezdés nem fog mindenre választ adni, sőt nem is szeretne, és valljuk be, nem is tudna. Azonban vitathatatlan, hogy a mindenkori egyetemi kultúráról és ezen intézményeket befolyásoló tényezőkről, lehetőségekről kötelessége beszélnie a leginkább érintetteknek. Hiszen az egyetemi polgárok, hallgatók nem külső szereplők, hanem a felsőoktatás központi alanyai, akik végsősorban a mindenkori egyetemi struktúrák végtermékei és víztükrei. A cikk írója sokkal inkább gondolatokat kíván ébreszteni, mint állást foglalni a következő sorokban.
Tovább
Közeledik a vizsgaidőszak. A kényelmes félév eleji tanulási tempó nyomai már sehol sincsenek. Az oktatók által feladott tananyag-mennyiségek az egekig tornyosulnak. A veszélyhelyzettel újra visszatért a bizonytalanság, és még sorolhatnám. Sokszor úgy érezhetjük, hogy nehéz választanunk kötelesség és kikapcsolódás között, de kérdezem: hogyan is tudnánk megfelelően teljesíteni, ha nem hagyunk magunknak megfelelő időt a feltöltődésre?
Tovább
Többször eszembe jutott már, hogy leírjam véleményemet, meglátásaimat, mint „régi” tanterves joghallgató. Őszinte leszek, nem olvasom túl gyakran a Jurátus cikkeit, azonban most úgy éreztem, hogy eljött az ideje gondolataim kifejtésének. Úgy véltem, hozzájuk fordulva tudnám a legszélesebb közönséghez eljuttatni mindezt. Előre bocsátom, nem a hallgatókat kívánom minősíteni, inkább egy tükröt szeretnék mutatni mindenkinek, akit érdekel: „Mi is a baj a jogi oktatással?” – mindezt a tanítás módszerének vizsgálata nélkül. Borbély Deborah írása.
Tovább
Mindenki fellélegzik, amikor megkapja az SMS-t, hogy elérte az államilag támogatott képzés ponthatárát. Ezek után nem kell aggódni, hogy mikor és mennyi diákhitelre lesz szükség, és azt hogyan kell majd visszafizetni. Azonban ez a támogatás sincs ingyen. Most végignézzük, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteni annak a végzett hallgatónak, aki állami ösztöndíjban részesült.
Karunkon már-már mítosz a szabadidő és a rugalmas órarend fogalma, ezért elsőre talán ijesztőnek tűnhet a segítés gondolata. Ugyanakkor ezt nem csak egyféleképpen lehet megtenni, és sokszor már a legkisebb időráfordítás is óriási különbséget jelenthet mások számára.
Minden év júliusának vége országunk fiataljainak jelentős részét nagy izgatottsággal tölti el, mivel kiderül, hogy hová is sikerült a felvételi, és ezáltal miképpen alakulnak a továbbtanulási lehetőségek. Karunkra és az ország egyetemeinek további hét jogi karára idén is felvételt nyertek új hallgatók, az ő ponthatárukból, kvázi felsőoktatásba való belépőjükből pedig országos szinten is érdekes és érdemleges következtetések vonhatók le a jogászképzés egészét illetően.
Az innovációs és technológiai miniszter április 7-i sajtótájékoztatóján elhangzottak közül külön figyelmet érdemel a nyelvvizsga-követelményt érintő intézkedés.
Jogot és bölcsészettudományt is hallgatott és végzett, valamint világhírű fizikus lett. Mindig fontos volt neki a tudományos kutatás mellett a magyar tudományos közélet, annak öregbítése és egyfajta szellemi vezetése. A Nobel-díjon kívül minden releváns elismerést megkapott a fizikában végzett tevékenységéért, mégis nem csupán ezen a szakterületen vált ismertté, és lett példa az utókor számára.
Ahogy az egyetemeken általában, úgy az ELTE-n, és azon belül a jogi karon is kialakultak különböző viselkedési szokások, melyeket többnyire betartunk. Vannak azonban olyan, mondhatni kötelező formái az illemnek, melyekkel kifejezzük a tiszteletünket az egyetemi közösség minden tagja felé.
