Címke - ELTE ÁJK

Ártatlanul elítélve – téves ítéletek Magyarországon

Jelen írásom címe hasonló ugyan, de nem a jelenleg az Apple TV-n futó amerikai thriller, az Ártatlanságra ítélve című sorozatban lévő eseményeket dolgozza fel, (jóllehet a sorozat nem is egy téves ítéletről szól). Írásomban sokkal inkább olyan valós bűncselekményeket szeretnék röviden összefoglalni, amelyek a 2000-es évek elejétől egészen napjainkig foglalkoztatják a közbeszédet. Vannak ügyek, amely közel tizenhárom év után kerültek lezárásra- az alábbiakban elsőként ezt az ügyet mutatom be röviden.

Tovább

Kritika a Bibó felvételi eljárásáról

A magyar jogászképzés egyik legkiemelkedőbb tehetséggondozó intézménye a Bibó István Szakkollégium, amely évről évre több tucat gólyát és másodéves hallgatót győz meg a jelentkezési lap beadásáról. De vajon mire számíthat az, aki megpróbálkozik a felvételi eljárás megpróbáltatásaival, és a felvételi eljárás milyen betekintést ad a szakkollégium működésébe?

Tovább

10+1 érdekesség az 1789-es francia forradalomról – amit a gimiben nem tanítanak

A történelem a nagy események mellett rengeteg érdekességgel tud szolgálni. Én most az 1789-es francia forradalomhoz kapcsolható történeteket hoztam el nektek. A rendelkezésre álló források száma végtelen: találunk közöttük nevetséges, különleges, hihetetlen, hátborzongató, sőt, még úttörő jelentőséggel bíró történéseket is.

Tovább

Pilvax – a kávéház, ahol forradalom született

Több száz éve a társadalmi élet nélkülözhetetlen színterei a kávéházak, legyen szó egy meghitt baráti beszélgetésről vagy egy nemzet életét érintő sorsfordító találkozásokról. A Pilvax, bár a közfelfogásban élénken él, valójában aligha lehet már szerencsénk akárcsak találkozni is olyan személlyel, aki ülhetett azon asztalok egyikénél, ahol 1848. március 15-én kezdetét vették a forradalmi események, a kávéház ugyanis több mint 110 éve bezárt.

Tovább

Szárnycsapásból tornádó – A multiplikátor-hatás

Edward Lorenz a káoszelmélet egyik megalkotója 1972-ben a következő kérdést szegezte a hallgatóságnak: „ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Brazíliában, gerjeszthet tornádót ezáltal Texasban?” Első hallásra abszurd kérdésével a pillangóhatást vázolta fel, amelynek alapján a kezdeti feltételek apró változásai akár beláthatatlan és jelentős következményeket vonnak maguk után a rendszerben. Hasonló mondható el a multiplikátor-hatásról is.

Tovább