A „trauma” kifejezés olyannyira a köznapi szóhasználatunk részévé vált, hogy félő: súlya lassan elvész. Az élet mindenkit kellemetlen szituációk sora elé állít. Ki ne találkozott volna végtelen mennyiségű iskolai teendővel, esetleg negatív munkahelyi légkörrel? A hétköznapi életben megélt stresszt a traumától az alapján lehet megkülönböztetni, hogy az előbbit kiváltó helyzet hátrahagyásával ez a felfokozott állapot elmúlik, viszont az utóbbi lezárultával nem ér véget: testünk, elménk óhatatlanul újra át fogja élni a történteket, ha nem teszünk ellene. A következőkben önfejlesztés, traumafeldolgozás céljából szeretnék ajánlani két művet Dr. Edith Eva Eger magyar származású pszichológustól.
Tovább
