Érvényesen és eredményesen lezajlott a HÖK választás – olvashatjuk az Ellenőrző Bizottság határozatát az ELTE ÁJK HÖK honlapján. Azonban a mandátumok többsége nem került kiosztásra, volt olyan választókerület, ahol a választásra jogosultak 25%-a sem szavazott, évfolyamok maradtak képviselő nélkül.
Október 13-án tartják az önkormányzati választásokat, melynek keretében a budapestiek a főpolgármesterre is voksolhatnak. Nem volt ez mindig így, eleinte a király, majd a kormányzó jelölte ki a tisztség betöltőit, majd jött a tanácsi rendszer, az első közvetlen választásra pedig 1994-ig kellett várni. Nézzük, hogyan alakult e különleges pozíció története az elmúlt közel százötven évben!
November 30-án véget ért a szavazás, a HÖK választások hivatalos eredménye pedig felkerült a HÖK honlapjára.
Az idei Hallgatói Önkormányzati választáson négy jelölt is versenybe száll a HÖK elnöki pozíciójáért. Mind a négyen részletesen kidolgozott programot készítettek a hallgatók számára, amely segítségével négy különböző víziót ismerhetünk meg, ezáltal négy különböző jövőképből választhatunk. Tovább
Az amerikai időközi választásról sokat hallhattunk az elmúlt hetekben, azonban arról kevés szó esett, hogy mi is ez igazából. Donald Trump már majdnem két éve áll az Egyesült Államok élén, mégis sokak szerint ez az első igazi megmérettetése. Miért is volt ekkora jelentősége ennek a választásnak? Tovább
November 14-én, kedden este a ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzata Szabó Tamás elnök vezetésével alakuló küldöttgyűlést tartott.
Tovább
Franciaország az Európai Unió és az ENSZ alapítótagja. Az EU második legnépesebb, területileg pedig legnagyobb tagállama. A kontinens legtöbb atomerőművel rendelkező állama, egyben a világ negyedik legjelentősebb fegyverexportőre. Turisztikai szempontból a világ legkeresettebb országa. Az EU politikai, gazdasági, illetve biztonságpolitikai vérkeringésének kardinális csomópontja, ennél fogva vezetőjének döntései és személyisége 66 millió fős lakosságánál sokkal több ember életét befolyásolja. Eme hatalmasság legmeghatározóbb személyéről döntenek idén tavasszal a franciák. Tovább
Az elmúlt héten tovább folytatódtak az események a HÖK átadásával kapcsolatban. Kedd este kirívóan ellenséges hangulatban, de számszerűsíthető eredményét tekintve sikeresen zajlott az alakuló küldöttgyűlés: megválasztották Czabán Samut a HÖK elnökének, és számos más pozíció is betöltésre került. Az eseményen heves vita alakult ki, amely a Közéleti Körben folytatódott, és az elnökség szerdai lemondásához vezetett.
A küldöttgyűlés megalakítása az évfolyamképviselők legelső hivatalos feladata: ezután felelősségük teljes tudatában kell szavazniuk a hallgatóság sorsát döntően befolyásoló kérdésekről, és megbízatásuk ideje alatt meg kell valósítaniuk kampányígéreteiket, ha a következő választáson is mandátumot akarnak szerezni.
A leköszönő HÖK elnök, Giró-Szász Áron Sujtó Attilát, az EHÖK kommunikációs alelnökét kérte fel az ülés levezető elnökének, és mind az Új HÖK Mozgalom, mind a Szövetség a Hallgatókért számára elfogadható személyként Ottóffy Zsófiát bízta meg a jegyzőkönyv vezetésével. A Választási Bizottságot Kiss Botond képviselte, aki megállapította, hogy a küldöttgyűlés határozatképes – a mandátummal rendelkező jelenlévők száma az esemény folyamán 22 és 29 fő között ingadozott, ez Karunkon kiemelkedően magas részvételi arány, mivel a teljes létszám 30 fő.
Áron elnöki évértékelőjében nem részletezte az elmúlt év konkrét eredményeit, ezek megtekinthetőek a HÖK honlapján. Megköszönte az elnökség kemény munkáját, és kifejezte afelőli reményét, hogy az ÚHM megtartja azokat az intézményeket, melyek vitán felül jól működnek.
A HÖK elnöki pozíciójára csak Czabán Samu, az ÚHM elnökjelöltje nyújtott be pályázatot. A jelenlévők hagyományosan keresztkérdéseket tehetnek fel a jelölteknek, a küldöttgyűlés ezen szakasza azonban indokolatlanul elhúzódott: a személyeskedő vita olyan mélységeket ért el, hogy a Közéleti Körben felbukkanó posztok és kommentek ahhoz képest belső meggyőződésből fakadó udvariasságról tanúskodnak.
Samu ígéretet tett a politológus hallgatóknak, hogy a HÖK semmiképpen sem fogja másodrendű polgárokként kezelni őket, illetve a kriminológusokat is biztosította, hogy támogatni fogja a mesterképzés mihamarabbi akkreditációját. Végül a küldöttgyűlés 24 igen és 2 nem szavazattal megválasztotta őt a HÖK elnökének.
A Jurátus főszerkesztői pozíciójára Máté Csilla adta be pályázatát: a küldöttgyűlés egyhangúan megválasztotta, a tanév végéig azonban Ottóffy Zsófia marad hivatalban.
Csilla beszédében hangsúlyozta, hogy szeretné megerősíteni a Jurátus függetlenségét, így elsődleges célja a főszerkesztő választásának megreformálása olyan módon, hogy a szerkesztőségnek is legyen szava a kérdésben.
Az évfolyamképviselők az EHÖK küldöttgyűlés rendes tagjának választották Hegedűs Arnót, Nagy Teodórát és Ványa Bertalant, póttagnak pedig Nagy Zsoltot, Vágvölgyi Gergelyt, Simon Andrást és Kovács Norbertet szavazták meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjait, Király Martint, Jádi Olivért és Gregs Gábort vita nélkül választották meg.
Áron elnöksége szerda éjjel lemondott tisztségéről: az ehhez vezető vita az alakuló küldöttgyűlésen indult el, a Közéleti Körben már csak a háború utolsó csatája olvasható.
A küldöttgyűlésen az elnökség számos jogos és a teljes hallgatói közösséget érintő kérdést felvetett, azonban ezek modortalan megfogalmazása és az általános felhördülésben manifesztálódó reakció következtében érdemi eszmecserére alig volt lehetőség.
Sárhegyi István kérdésére Samu az elnökség díjazásával kapcsolatban elmondta, hogy a tisztségviselők csak ebben a ciklusban nem kapnak fizetést: amint elérték a teljes transzparenciát, csökkentett mértékben, de vissza fogják állítani az elnökségi juttatásokat. A HÖK pályázatokon való részvételét érintő kérdésre azonban nem adott érdemi választ (hogyan tud a HÖK pályázni, ha nem állítják vissza az alapítványi rendszert).
Oravecz Zsófia afelől érdeklődött, hogy van-e valóságtartalma a pletykának, miszerint Urbán Kristóf lesz a szervezetekért és integrációért felelős alelnök, vagyis a mentorprogram diákvezetője is – Zsófia álláspontja szerint ez elfogadhatatlan lenne, mivel Kristóf korábban az ÁJK-s botrányokkal összefüggésben feloszlatott Instruktori Kör elnöke volt, ráadásul pozíciójához egy minősíthetetlen tartalmú pályázattal jutott.
Samu tájékoztatta a küldöttgyűlést, hogy a kérdéses IK elnöki pályázatot nem ismeri, de feltett szándéka az alelnöki pozíciókra jelentkezőket jelenlegi pályázatuk alapján megítélni, és nem is ő egy személyben fogja kinevezni az alelnököket.
A vita ezen része a küldöttgyűlés végeztével a Közéleti Körben folytatódott: az elnökség ultimátumot adott Samunak, miszerint ha nem zárkózik el Kristóf kinevezésétől, lemondanak tisztségükről. Mivel az új elnök Kristóf pályázatainak fényében erre nem volt hajlandó, az alelnökök szerda éjjel bejelentették tényleges lemondásukat.
Jelenleg az ÚHM tájékoztatása szerint az elnökségi hatáskörbe tartozó problémákkal az évfolyamképviselőket lehet keresni, és egy ügyvezető bizottság fog választ adni a felmerülő kérdésekre. Az új alelnökök választására jövő hét csütörtökön kerül sor.
A küldöttgyűlés megalakításával és az elnökválasztással az évfolyamképviselők elkezdhetik érdemi munkájukat, azonban sok adminisztratív teendő még hátravan.
Mivel Áron elnöksége beváltotta a fenyegetését, és idő előtt visszalépett, Samu átmenetileg magára maradt a HÖK-vezetésben. Az elnökség taktikája erősen megkérdőjelezhető, ugyanakkor ha lemondás alatt azt értjük, hogy munkájukat egyáltalán nem hajlandóak átadni az utódaiknak – mivel amúgy is csak pár napig lettek volna még hivatalban, másképpen nincs súlya a lemondásnak –, komoly gondot is okozhatnak a következő generációnak.
Felmerül a kérdés, hogy ezt a drasztikus lépést az új elnökség vagy a hallgatóság fogja jobban megszenvedni, de az biztos, hogy a SzaH népszerűségi indexén nem javított a döntés. A hallgatóság mostanra egyértelműen belefáradt a közéleti cirkuszba, ez azonban a műsor aktív résztvevőit a jelek szerint egyáltalán nem zavarja, ahogy Gosztonyi tanár úr közbeavatkozása sem gyakorolt tartós hatást az eseményekre.
A fejlemények fényében különösen nehéz feladat elé néz a HÖK: nemcsak jelentős választási ígéreteiket kell megvalósítaniuk, hanem a dolgok jelen állása szerint egyedül vagy minimális segítséggel kell eligazodniuk az egyetemi közéletben. Ahogy Áron mondta, az ÚHM ereje a lelkesedésében rejlik: ez segítette a szervezetet a választás megnyeréséhez, és ennek kell kitartania a teljes ciklus alatt, hogy sikerre vigye a programját.
Bármelyik oldalon álljunk is a vitában, meggyőződésem szerint a vizsgaidőszak közeledtére való tekintettel közös érdekünk a viszályok legalább olyan mértékű félretétele, hogy azok ne akadályozzák a mindennapi félévzárási problémák orvoslását.
Hétfőn a Nagy Ernő auditórium adott otthont Karunk első HÖK elnökjelölti vitájának, amely valószínűleg meghatározó jelentőséggel bír majd nemcsak az idei választások, hanem az egyetemi közélet fejlődésének szempontjából is. Az érdeklődő hallgatók jóval kezdés előtt elfoglalták a terem közel hatszáz férőhelyét, és hibái ellenére közel kétszázan nézték a közvetítést Ustreamen.
A küldöttgyűlési választások március 7-ei kiírása után érezhetően felpezsdült a közélet a Karon. A Szövetség a Hallgatókért évfolyamképviselő-jelöltjeivel szemben idén a független indulókon kívül egy friss hallgatói csoport, az Új HÖK Mozgalom tagjai is versenybe szállnak a szavazatokért. Továbbá a Facebookon elszabaduló indulatokra reflektálva a hónap közepére megalakult a programja szerint nyíltan korrupt Belus Szövetség is, melynek fő célja az Elsőpolgár (Beluscsák Dávid) hatalomra juttatása.
Az évfolyamképviselői mandátumok megszerezéséért folytatott küzdelem tétje az elnöki szék, mivel jelenleg a hallgatók közvetetten, a küldöttgyűlésen keresztül választják az elnököt. Ez, illetve a HÖK szervezett kihívóinak hiánya indokolhatja, hogy miért csak az idei tanévben jelentkezett az igény az elnökjelölti vitára. Az est páratlan lehetőséget biztosított az indulók koncepciójának és személyének megismerésére.
Már a vitát megelőzően bebizonyosodott, hogy sem Oravecz Zsófia (Szövetség a Hallgatókért), sem Czabán Samu (Új HÖK Mozgalom) nem szűkölködik rettenthetetlen támogatókban, akik a Facebook bármely felületén és feltehetőleg személyesen is sokra képesek, hogy megvédjék szervezetüket és vezetőjüket. A vitán azonban egyértelművé vált, hogy bár az elnökjelöltek sem mennek a szomszédba némi személyeskedésért, mindketten képesek kiállni a nézeteikért, és megválasztásuk esetén komolyan, felelősségteljesen fogják megvalósítani a programjukat.
A Belus Szövetséget képviselő Rituper Roland Elnökpolgár vitán való szereplését sok kétség övezte, mivel a szervezet viccpárt-jellege miatt még azok számára is csak az Elnökpolgár első felszólalását követően vált világossá, hogy pontosan mire számíthatnak a Belus Szövetségtől, akik támogatták Roland részvételét a megmérettetésen.
A vita moderátorának szerepét Orbán András vállalta, ő azon kevesek közé tartozik, akiknek a korrektségét egyik jelölt sem vonja kétségbe. András 2014-ben a HÖK, majd 2015-ben az EHÖK Ellenőrző Bizottságának elnöke volt, a vitán szigorú időméréssel, illetve a felszólalások sorrendjének kialakításával biztosította a jelölteknek az egyenlő feltételeket.
Az est a felek nyitóbeszédével kezdődött, melynek során mindannyian bemutatkoztak, és kiemelték elnöki programjuk sarkpontjait. Samu meglátása szerint három fő területen van szükség változtatásra: az integrációban, a tanulmányi rendszerben és a HÖK-kultúrában – a vitában később ezek a témák központi szerephez jutottak. Zsófia elmondta, hogy elsősorban személyekről, nem szervezetekről szólnak az évfolyamképviselő-választások, és hangsúlyozta: a HÖK-kel szembeni sértettség miatt eddigi eredményei ellenére is nehéz helyzetből indul.
Roland a Belus Szövetség korruptív ideológiájának alapjait vázolta fel, ami a csoport Facebook oldalán is megtalálható, ezt azonban későbbi felszólalásai során nem tudta érdemben kiegészíteni, így a vita előrehaladtával a közönség egyre kisebb érdeklődést mutatott iránta, és a szakpolitikai blokk közepétől már csak egyfajta ütközőként szolgált Zsófia és Samu között.
A szakpolitikák kapcsán számos megosztó téma felmerült, azonban néhány olyan kérdés is akadt, amiben az Új HÖK Mozgalom és a Szövetség a Hallgatókért jelöltje egyetértett. Mindketten nagyra értékelték a Külügyi Bizottság munkáját, és ezen a területen az Erasmus miatti csúszások elkerülését tartották a legnagyobb kihívásnak. A Tudományos és Kulturális Bizottság tevékenységét attól függetlenül kiemelkedőnek ismerték el, hogy a fejlődés irányát másképpen határozták meg.
A vita egészén végighúzódott a HÖK gazdasági átláthatóságának kérdése.
Míg Zsófia váltig állította, hogy a HÖK aktuális gazdasági beszámolói elérhetőek a HÖK honlapján, mivel az elmúlt fél évben semmit sem költöttek, Samu a régi elszámolások minőségét is kifogásolta, és minden pénzügyekkel kapcsolatos területnél hangsúlyozta, hogy a tökéletes transzparencia elérése a prioritásai között szerepel. Zsófia elismerte, hogy jogos igény van a jelenleginél részletesebb tájékoztatásra a HÖK gazdasági működésével kapcsolatban, és ezt alátámasztandó utalt arra, hogy a gazdasági élőfolyam koncepcióját már a találkozót megelőző hétvégén megosztotta az évfolyamcsoportokban.
Az est másik neuralgikus pontját a tantervi reformok képezték. A jelöltek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi mintatanterveken változtatni kell, mivel a csúszók aránya túl nagy, azonban ennek megvalósítását eltérően képzelték el.
Zsófia már a nyitóbeszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a HÖK április 7-én hallgatói fórumot tart a mintatanterv megvitatására, Samu javaslata szerint pedig külön bizottságot kellene létrehozni a tanrendi reformok hatékony kidolgozására. Kétszakos hallgatóként Zsófia hangsúlyozta, hogy a politológusok a jogászokkal egyenlő odafigyelést érdemelnek, ezért az ő mintatantervükkel kapcsolatban már tartottak egy fórumot, illetve megkezdték az együttműködést a Politikatudományi Intézettel. Samu elismerte, hogy a politológus ügyekre nincs kellő rálátása, azonban javasolta a politológus ügyekért felelős alelnök szerepének erősítését és egy politológus dékánhelyettes pozíció létrehozását.
A tanulmányi reformokhoz szorosan kapcsolódó kérdés a hallgatói visszajelzések kezelése és a Neptun-probléma megoldása. Samu indítványozta a jogsérelmi referens létrehozását, akihez a hallgatók szabadon fordulhatnának, és határozott fellépést javasolt a diszfunkcionális tanszékekkel szemben. Hozzátette, hogy az OMHV eredményeinek közzététele a hallgatók alapvető érdeke, és ha a HÖK ezt nem tudja elérni, akkor saját minősítési rendszert kell kidolgoznia.
Zsófia elmondta, hogy az OMHV nem kari kompetencia, ettől függetlenül a jelenlegi HÖK is ambicionálja az értékelések nyilvánosságra hozatalát, és ennek érdekében már hosszas tárgyalásokat folytattak az illetékesekkel. Azonban az erőfeszítéseik eredménytelennek bizonyultak, ezért egy új, független értékelési rendszert létrehozása mellett döntöttek. Ezen felül kiemelte, hogy bár a Neptun jelenlegi működése nem ideális, ez a magyar felsőoktatásban uralkodó rendszer, emiatt a lecserélésére sajnos nincs lehetőség. Azonban a vizsgafelvétel két turnusra bontását reális megoldásnak látja a Neptun gyakori összeomlására.
A felek egyetértettek, hogy a rangsorolásos tárgyfelvétel nem kielégítő: a probléma forrását a csúszók, illetve a mintatanterv szerint haladók érdekellentétében látták. Mivel az igények összeegyeztetését még nem sikerült megoldani, mindketten célul tűzték ki egy élhetőbb rendszer kialakítását, konkrét javaslattal azonban egyikük sem állt elő.
A HÖK szerepfelfogása körüli vita végre kilépett szokásos medréből, az elitizmus kritizálásából, és a szakpolitikák kapcsán mindenki számára megválaszolandó kérdésekké alakult.
Felmerült, hogy mekkora és milyen részt vállaljon a HÖK az integrációban, különösen az Instruktori Kör megszüntetését követően, hogyan támogassa a tőle független szervezeteket, illetve miként segítse elő a tudományos élet fejlődését és a hallgatók kapcsolatépítését.
A mintatanterv szerint haladó, illetve tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatók érdekképviselete a vita tanulsága szerint egyik elnökjelölt prioritásai között sem szerepel, ugyanakkor a szavazók tömegeit érintő kompenzációs ösztöndíj elbírálási rendszerével, bővítési lehetőségeivel és a csúszások elkerülésével kimerítően foglalkoztak.
Ennek kapcsán Samu kifejtette, hogy szerinte kizárólag tanulmányi alapon kellene odaítélni a kompenzációs ösztöndíjat, mivel az a koncepció, hogy a jól teljesítő önköltséges hallgatók eredményeit is honorálja a rendszer. Zsófia azonban rámutatott, hogy a HÖK nem hozhat létre csak tanulmányi alapú ösztöndíjat, így szükségszerű, hogy más elbírálási szempont is szerepeljen.
Záróbeszédében Zsófia kiemelte, hogy kész szerepet vállalni a pozitívabb egyetemi légkör kialakításában, és csak mert a Szövetség a Hallgatókért színeiben indul, nem kerékkötője a konstruktív változtatásoknak. Egyúttal felvetette, hogy az új jelöltek közül vajon hányan viselik a szívükön a hallgatók sorsát, és kik azok, akik csak a jelenlegi HÖK megbuktatását tartják szem előtt.
Samu zárásként elmondta, hogy a HÖK-kel szemben megfogalmazott éles kritikája nem öncélú, mivel ha legitimálni akarja az Új HÖK Mozgalom megalapítását, ki kell fejtenie, hogy miért elégedetlen a fennálló rendszerrel. Kifejezte abbéli reményét, hogy a Karon létező párhuzamos valóságok közötti szakadék a vérfrissítéssel áthidalhatóvá válik, és hangsúlyozta, hogy a választások eredményétől függetlenül hatalmas előrelépésnek tartja a közélet felélénkülését.
Az elnökjelölti vita végeztével a hetek óta tartó kommentháború zavartalanul folytatódott, ugyanakkor az est megerősítette, hogy Karunk életében történelmi jelentőségű változások indultak el.
Míg a küldöttgyűlési választásokon rendszerint alacsony a részvétel, idén több százan úgy vélték, érdemes feláldozni a hétfő estéjüket a vitáért, sőt maguk is kérdéseket tettek fel a jelölteknek.
Bárhogy is alakuljon a küldöttgyűlés összetétele, a következő elnök mindenképpen kilóg majd a sorból.
Amennyiben az Új HÖK Mozgalom és Czabán Samu nyer, olyan elnököt köszönthetünk, aki megszervezett egy, a jelenlegi HÖK-től teljesen független, kritikus csoportot, és nagyon rövid időn belül sikerre is vitte azt.
Ha Oravecz Zsófia és a Szövetség a Hallgatókért bizonyul eredményesebbnek, emberemlékezet óta az első nőnemű és alapvetően politológia szakos elnökkel lesz dolgunk, akinek HÖK-ös színekben induló, évfolyamképviselői tapasztalattal rendelkező hallgatóként szokatlanul keményen kellett megküzdenie a pozícióért.
