Az elmúlt években világszerte felerősödött az oltásellenesség hangja a közösségi média felületein, amelyen a koronavírus kirobbanása csak tovább rontott. Mára már csak az nem hallott az 5G tornyok halálos hullámairól, vagy éppen a koronavírus elleni védőoltásokban lévő tömegmanipuláló mikrochipekről, aki szándékosan folytatott puritán életmódot az elmúlt hónapokban. De hogyan is indult az oltásellenesség és mi köze a vallásszabadsághoz? Jelen írásunkban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Az oltásellenesség eredete
Bár az oltásellenesség nem a kétezres évek „találmánya”, az új hullám kiindulópontja mégis Andrew Wakefield 1999-es, hírhedt tanulmányához köthető, ami szignifikáns kapcsolatot vélt felfedezni az autizmus kialakulása és az MMR-vakcina között.
Habár a cikket azóta már számos tudományos folyóiratban megcáfolták, Wakefield engedélyét pedig csalás miatt közben bevonták, a kár már megtörtént: a mai napig több ezren hivatkoznak az említett tanulmányra.
A szaktudományi elemzések szerint az is rontja a helyzetet, hogy a modern társadalmakban az emberek egy része már nem hisz az oltásokkal kezelt betegségekben, mivel tapasztalataik alapján azok nem is léteznek. Ennek eredménye, hogy számos fejlett országban a közelmúltban újra kitörtek a már legyőzöttnek hitt járványok. Az USA-ban évek óta küzdenek robbanásszerű kanyarójárványokkal, de szigorítani kellett a rendelkezéseket Németországban és Romániában is.
Mi ezzel a gond?
Jól mutatja a probléma súlyát, hogy 2019-ben a WHO kénytelen volt felvenni az oltásellenességet a világot fenyegető tíz legnagyobb egészségügyi kockázat közé. A világszervezet kiemelte, hogy az oltásellenesség növeli a megelőzhető megbetegedések, illetve halálozások számát. A prevenció leghatékonyabb és legolcsóbb módja a védőoltás, ami évente körülbelül három millió ember életét menti meg közvetlenül világszerte. Ahhoz viszont, hogy a populációs védettség kialakuljon, illetve fennmaradjon, az oltási aránynak legtöbb esetben 95% körülinek kellene lennie egy társadalomban.
A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete is felhívta nemrég a figyelmet arra, hogy az oltásokat ellenző szülők nem csupán magukat és gyermekeiket veszélyeztetik, hanem az egész társadalmat. Az egyik legveszélyeztetettebb réteg ugyanis a kisgyermekeké, akiknél a sikeres megelőzéshez az egész család védettségére lenne szükség. Németországban például idén március óta kötelezően beoltják a nevelési és egészségügyi intézményekben a gyermekek mellett dolgozókat. Az Egyesült Államokban pedig 2019-ben huszonhatezer gyermek nem is kezdhette meg az iskolát a védőoltások hiánya miatt. New York államban pedig már törvényt kellett módosítani annak érdekében, hogy a kötelező védőoltásokat vallási indokokra hivatkozva ne lehessen megkerülni.
A vallásszabadság mint alapjog
A lelkiismereti és vallásszabadság az első generációs alapjogok egyike, melyre a nemzetközi emberi jogi egyezmények is kiemelt figyelmet fordítanak. Az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében deklarált jog az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint magában foglalja a meggyőződés, a vallásgyakorlás, illetve a gyülekezés és egyesülés szabadságának jogát is. Ezek közül is kiemelkedő jelentősége van a vallásgyakorlás biztosításának, azaz másnéven a kultuszszabadságnak. A strasbourgi esetjog szerint azonban a vallásgyakorlásra vonatkozó védelem nem terjed ki automatikusan minden vallási indíttatású cselekményre.
A lelkiismereti és vallásszabadság a jogtudományi álláspont szerint jellegéből fakadóan úgynevezett kommunikációs alapjog, ami szorosan kapcsolódik az emberi minőséghez, a személyiség integritásához. Ebből következően sokszor elválaszthatatlan anyajogától: a véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogtól. Az Alaptörvény rendelkezéseiből fakad az állam vallási semlegességének követelménye is, amely mind a negatív, mind a pozitív vallásszabadságra kiterjed. Az állami védelmet egyrészt egyéni, másrészt intézményi szinten is biztosítania kell a jogalkotónak.
Mit mond erről az Alkotmánybíróság?
Az alapjog és a kötelező védőoltások kapcsolatát az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) már több ízben vizsgálta. Az ítélkezési gyakorlatot egy 2007-es határozata alapozta meg, amelynek az alapjául szolgáló ügyben a szülők vallási elveikre hivatkozva tagadták meg a kötelező védőoltást. Szerintük a gyakorlat ugyanis alapjogsérelmet valósít meg, mivel véleményük szerint gyermekeiknek ezzel egészségkárosodást, és visszafordíthatatlan, végleges változásokat okozhatnak. Emellett mivel vallási meggyőződésük ellenezte az idegen anyag vérbe juttatását, a kötelező védőoltás alól erre hivatkozva felmentést szerettek volna kapni. Indítványukat külföldi szakirodalmakkal próbálták alátámasztani.
Az AB elvégezve az alapjogi tesztet arra jutott, hogy „az államnak akár a szülőkkel szemben is védelmeznie kell a gyermekek önálló érdekeit”. A védőoltások a társadalom mellett az érintett személyt is védik, ezért a gyermek érdeke, hogy időben megkapja azt. Elismerte, hogy bár ez valóban sérti a szülők lelkiismereti és vallási szabadságát, ugyanakkor elengedhetetlen a társadalmi immunitás elérése érdekében, így nem fogadta el a szülők indoklását. Az AB kimondta, hogy a járványügyi közérdek megfelelő alkotmányos cél a kötelező védőoltások bevezetése vonatkozásában.
2015-ben az AB elutasította egy olyan szülő alkotmányjogi panaszát is, aki vallási és erkölcsi alapon elfogadhatatlannak tartotta, hogy az MMR-oltás előállításához elhajtott emberi magzat sejtjeit használják fel, ezért megtagadta gyermeke beoltását. A férfi alternatív – állati eredetű – vakcinát kívánt beszerezni. Bár a vakcina beszerzésére megkapta az OGYÉI engedélyét, a behozatal mégis több évig húzódott, ezért a hatóságok határozatban kötelezték a védőoltás beadására. A szülő a lelkiismereti és vallási szabadsághoz fűződő jogának megsértése miatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Az AB azonban nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, és első ízben fejtette ki, hogy habár az Alaptörvényt a Nemzeti Hitvallással együtt kell értelmezni, ez azonban nem jelenti az állam vallásos semlegességének feloldását, és elutasította az alkotmányjogi panaszt.
Tavaly egy hasonló eset során a szülők teljesen kivonták újszülöttjüket a védőnői szolgálat – és így a védőoltások beadása – alól, homeopátiás kezelést alkalmazva helyette. Az ügy komolyságát mutatja, hogy egy gyámhatósági eljárás keretében elrendelték a gyermek védelembe vételét is, arra hivatkozva, hogy veszélyeztették a gyermek testi, lelki egészséghez való jogát. A szülők szerint az ekkor már kúriai ítélet a védőoltások káros hatásaiban hívő szülők üldöztetését segíti elő, a gyermek védelembe vétele pedig szükségtelen volt. Az Alkotmánybíróság ellenben megerősítette, hogy nem kérdőjelezhető meg a védőoltások szükségszerűsége és hatékonysága természettudományos alapon. Elsősorban a szülők kötelessége a védelem biztosítása, ennek elmaradása esetén viszont az állam lesz a kötelezett. A gyermek védelembe vétele szükséges és arányos volt, így valóban korlátozni lehetett a szülők neveléshez való jogát.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
Az oltásellenesség már 2019-ben is súlyos problémákat okozott világszerte, az elmúlt időben pedig a koronavírus elleni vakcina kérdéskörében lángoltak fel a kedélyek újra. Egy amerikai kutatás szerint például a republikánus pártot támogatók több mint negyven százaléka véli úgy, hogy Bill Gates nyomkövető chipeket akar elhelyezni a jelenleg fejlesztett koronavírus elleni vakcinában. Ennek amúgy egészen nagy internetes kultusza van, jelenleg az egyik top „conspiracy theory” világszerte. Az elemzések alapján idén áprilisban majdnem egymillióan lájkoltak és kommenteltek erről a Facebookon, de több milliós megtekintései vannak az erről szóló YouTube-videóknak is.
A probléma hazánkban sem újkeletű, az elmúlt hónapokban több médiakampány és tüntetés is volt a koronavírus kapcsán. A Magyar Orvosi Kamarának pedig már több ízben kellett közleményt kiadnia arról is, hogy elhatárolódik azoktól az orvosoktól, akik tagadják vagy torzítják a koronavírus jelenségét, illetve aktívan fellépnek az oltások ellen. Erre pedig nem véletlenül volt szükség. Egy idei kutatás hazánkban optimizmusra adhat okot: a magyarok többsége szerint már akár egy éven belül elérhető lehet a védőoltás, és ezt a megkérdezettek ötvenöt százaléka be is adatná magának. Most még nehéz lenne megmondani pontosan, mit hoz a jövő, de az egészségügyi szervezetek szerint a megfelelő tájékoztatás elősegítheti az előrelépést.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
4/1993. (II. 12.) AB határozat
39/2007. (VI. 20.) AB határozat
3236/2015. (XII. 8.) AB határozat
3080/2019. (IV. 17) AB határozat
