Címke - tudomány

Híres magyar írók és költők a büntetőbíróság előtt – 1. rész- A vád: istenkáromlás

Amennyiben híres írókat és költőket irodalmi vagy közéleti munkásságuk nyomán bűncselekményekkel vádolnak, az mindig komoly visszhangot kelt. Így a magyar „irodalmi pereket” – amelyek közül a legfontosabbak a két világháború között zajlottak – az alkotók szemszögéből már sokan feldolgozták. Cikksorozatomban azonban arra koncentrálok, hogy a bíróság számára milyen jogalkalmazási kérdések merültek fel, továbbá milyen döntések születtek a büntetéskiszabás szempontjából.

Ezeken keresztül olyan bűncselekményi alakzatokkal lehet megismerkedni, amelyek már régóta a jogtörténet részei, azonban a hatályos jogunkban már nem találhatóak meg. Feltárulnak egyúttal a jogalkalmazói dilemmák azzal kapcsolatban, hogy hol ér véget a szólásszabadság, amelynek történelmi korszakokon átívelően mindig van büntetőjogi vetülete. Az első részben négy szerző istenkáromlási ügyeibe nyerhet betekintést az olvasó.

Tovább

Interjú a Szájensz Szeánszal

Az egyetemen kívüli elfoglaltságok közül nehéz bizony olyat találni, amely egyaránt szolgálja a lazítást és a kikapcsolódást, a művelődést és a tudománnyal való foglalkozást. Manapság ugyanis egyre kevesebben mélyednek el egy adott kérdéskörben, továbbá az ilyen érdemi témákról szóló beszélgetés pedig haldoklik az ifjúság körében. Viszont van egy éles fénysugár az alagút végén, amely ennek a megállítását, valamint a gondolkodásra és beszélgetésre ösztönzést tűzte ki célájul: ez pedig a Szájensz Szeánsz. Eme mindenki által látogatható, sorozatosan megrendezésre kerülő beszélgetőesteken ingyenesen lehet részt venni, a programokat pedig a Facebook oldalukon lehet megtalálni. Interjút készítettünk Milbacher Dániellel, a Szájensz Szeánsz egyik vezető tagjával.

Tovább

Mikor Beszélj?

A szakma, a család, a barátok, a párunk, a környezetünkből bárki, egyszóval a földi élet, követeli, hogy beszéljünk. Ám ennek mindenképpen eleget kell tenni? Ki tanítja meg nekünk, mikor kell beszélni, illetve, hogy mikor kell hallgatni? Napjainkban ha valaki a “becsület szavát adja”, szinte semmire sem számítunk. Hiba volna felülvizsgálat nélkül hagyni a cselekedeteinket, – így akár a beszédszokásainkat – hiszen ösztönösségük okán gyakran hatnak vissza negatívan ránk. Ugyancsak hiba volna azt hinnünk, hogy a korunk oly egyedi, hogy semmilyen más időszakból ránk maradt tudás nem veheti fel vele a versenyt. Azonban nem maradtunk tanács nélkül: íme az útmutató olyanoktól, akiket bölcsnek nevezünk:

Tovább

A megbocsátásról

Világunkban az évezred derekára a társadalomkép olyan negatív átalakuláson ment keresztül, hogy annak következményeként sokan már saját maguktól szenvednek. A magunkra erőltetett teljesítménykényszer állandó stresszt jelent. Ugyanakkor elszoktunk a rossztól, a legkisebb fájdalmakat (legyen az szellemi vagy testi) is nehezen viseljük, káros szokások (gondoljunk itt a nem tápláló ételekre, az ülő életmódra vagy az alkoholkultúrára) rabjaivá válunk és jellemzően a kényelem oltárán áldozzuk fel az egészséget. Mindezek következtében a kép igencsak aggasztó: ennyi negatív hatással az ember idegei sem képesek megbirkózni, úgyhogy egyre inkább halmozódik az idegesség és az agresszió. Ha meg tudunk bocsátani, a fent ismertetett előbbi  két – véleményem szerint kerülendő – állapot negatív hatásai alól részben feloldozást nyerhetünk.

Tovább

Mennyire vagyunk szabadok?

Hiba volna azt hinnünk, amit látunk, hallunk vagy tapasztalunk az feltétlenül helyes vagy igaz. Ugyancsak hiba volna elkönyvelnünk minden minket ért tanítást vagy információt abszolútnak, érkezzen az másoktól vagy a világtól. Miért? Mert a világ örök körforgásban van. Minden pusztul és épül, percről-percre változik. Aki azt hiszi, hogy ezen változással csak úgy sodródnia kell az embernek, nem feltétlenül tűnik tökéletesen tájékozottnak. Biztosan ennyi lenne az emberi élet? Születés és pusztulás, élvezet és fájdalom, öröm és bánat, siker és kudarc váltakozása? Ennyi lenne maga az ember, avagy többek vagyunk annál, mint ezen változások, melyeket főleg testünkkel fogunk fel? Továbbmenve, nem lehetséges-e, hogy pont az tesz minket emberré, ha valami ezeken túlit produkálunk?

Zsombor barátomat egyszerre tartom kiváló gondolkodónak és művésznek, aki képes arra, hogy olyan útra kalauzolja az olvasót, amelyen talán nagyobb tudatosságra tehet szert. Jelen értekezésében rámutat arra, hogy a szabadság, melyhez az ember oly mód ragaszkodik, felénk talán egy hamis arcát mutatja, amelyből ennek okán előbújhatnak csalóka szavak is. Kívánok hozzá kellemes olvasást!

Tovább

Ahány Halál, Annyi Tanulság

Embertársaink milliói haltak meg előttünk. Ha a lélekvándorlásban nem is hiszünk, úgy vélem, ennek ellenére azt a kijelentést bátorkodhatok megtenni, miszerint az elhunytak hibáiból tanulhatunk. A holtak ugyan nem beszélnek, de hátrahagynak valami mást, ami beszél helyettük: a tanulságot. Engedje meg a kedves Olvasó, hogy most úgy tekintsem, ezen hátrahagyott bölcseletek, maguk a közmondásaink. Ennek szellemében következzen 8 közmondás – ezermilliók halálából tanulva -, amivel az ember talán jobban értheti az életet és annak célját.

Tovább