Az előző hónap végén került sor Németországban az országos választásokra. Angela Merkel távozása hatalmas űrt hagyott a német politikában, így a kérdés nemcsak az, hogy ki fogja vajon követni őt, hanem az is, hogy az alakuló kormány milyen hatást fog gyakorolni a választók életére. A cikkem főként a választási rendszer megértésére és az eredmények bemutatására fókuszál.
Ahhoz, hogy átlássuk a német választásokat, első körben szót ejtenék arról, hogy hogyan is működik a választási rendszer Németországban: ki szavazhat, miért is van egy állampolgárnak két szavazata, mi a Bundestag, milyen pártok versengenek a politikai hatalomért. Fontos kiemelni továbbá, hogy a német modell az egyik legnehezebb választási rendszerek közé tartozik.
Németországban az Alaptörvény 20. cikke kimondja, hogy „minden erő az emberektől származik”, ez adja a német demokrácia elsődleges építőkövét. Az alapvetés miatt az emberek képviselők útján tudják érdekeiket érvényesíteni, ebből következik, hogy az országban képviseleti demokráciáról beszélhetünk. Szavazásra jogosult minden 18. életévét betöltött állampolgár, amelyet a választást szabályozó törvény fogalmaz meg.
Miért is van két szavazatuk a választóknak?
Németországban általános, egyenlő, közvetlen választás működik egy arányos választási rendszerben. Az arányos képviselet alapján minden állampolgár két szavazatot ad le. Az első szavazat (Erstimme) dönt arról, hogy a választó kit is szeretne a parlamentben látni a saját választókerületéből. E politikusok adják a Bundestag, azaz a Parlament mandátumainak felét; míg a másik felét, a második szavazat (Zweistimme) alapján a pártok által állított jelöltek adják. Tehát pártlistáról is bekerülhet valaki a parlamentbe.
Mi a Bundestag?
A berlini székhelyű Bundestag a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje, ahová a képviselőket négy évre választják. Érdekesség, hogy ez az egyetlen olyan hatalmi szerv, amelyet az ország állampolgárai közvetlenül választanak. Hasonlóan más politikai rendszerekhez, a német parlament esetében is a törvényhozás az elsődleges feladat, így alkotmányt módosít, elfogadja a költségvetést, és itt kerül sor a kancellár megválasztására is. Ezek mellett ellenőrzi a Bundesregierungot, ami Szövetségi Kormányt jelenti. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a Bundestagba, elengedhetetlen, hogy minimum 5%-ot érjen el a második szavazáson.
Jelenleg 736 képviselőt számlál a német parlament, ami a hazai számokhoz képest kifejezetten magas.
Az induló pártok és ideológiájuk:
CDU/CSU: Christlich Demokratische Union – keresztény demokrácia
SPD: Sozialdemokratische Partai Deutschlands – szociáldemokrácia
AfD: Alternative für Deutschland – nacionalizmus és konzervativizmus
FDP: Freie Demokratische Partei – liberalizmus
Linke: Die Linke – demokratikus szocializmus
Grüne: Die Grünes – zöldpolitika
Választói magatartás
Az alábbi kép szemlélteti a második szavazatok (Zweistimme) eredményeit. Ez alapján látható, hogy az egyes pártok választópolgári ugyanazokból az országrészekből kerülnek ki, így a déli országrészt a CDU/CSU dominálja, míg az ország szinte teljes északkeleti és középső részén, valamint a nyugati országrészén az SPD szerzett többséget. Néhány helyen megfigyelhető a Grüne is, és az AfD is lefedi az ország keleti részének egy adott százalékát.
Ezek alapján összesen 736 képviselő jutott be a parlamentbe. A választásokat az SPD nyerte meg, így ők összesen 206 képviselővel tölthetik meg a parlamentet. A CDU/CSU 197, a Grüne pedig 118 mandátumot tudott szerezni magának.
A választás elemzésekor érdemes megnézni, hogy a különböző korosztályok hogyan is szavaztak. Az alábbi ábra megmutatja, hogy az SPD jóval népszerűbb volt a hetvenéves és annál idősebb korosztály számára, mint a huszonötéven aluliak körében. Ugyanez elmondható a CDU/CSU-ról is. Míg a CDU/CSU a hetvenéves kor felettiek 38%-ának támogatottságát elérte, addig a huszonötév alattiaknak csupán a 10%-át sikerült meggyőzni arról, hogy megfelelőek lennének az ország vezetésére. Az SPD esetében viszont már a fiatal szavazók 15%-át sikerült a pártnak megnyernie. A Grüne viszont a fiatalok körében sokkal népszerűbb, mint az idősebb korosztályéban. Az iskolai végzettség alapján azt lehet mondani, hogy az alacsonyabban képzettek közül többen szavaztak az SPD-re és a CDU/CSU-ra, mint azok, akik magasabb fokú oktatásban részesültek. A Grüne jóval több szavazatot kapott azoktól a választóktól, akik jobban képzettek. Nem figyelhető meg kifejezetten eltérés a választók neme alapján, így attól függetlenül, hogy a választópolgár nő vagy férfi a szavazatok nem mutatnak kilengést egyik részről sem.
Ki lesz az új kancellár?
Annak ellenére, hogy a választások ugyan véget értek, még mindig nem lehet tudni, hogy vajon ki lesz a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Angela Merkel távozása hatalmas szavazati veszteséget jelentett a CDU-nak, de a pártnak még így is lehetősége van arra, hogy közülük kerüljön ki az új kancellár. Jelenleg két fő riválisról beszélhetünk: az SPD részéről Olaf Scholz, a CDU oldaláról Armin Laschet. A kancellár megválasztása közvetett módon történik, így hasonlóan a magyarországi rendszerhez, a kormányfőt a parlament választja meg. Ugyanakkor a döntés arról, hogy ki is lesz a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja valószínűleg még váratni fog magára. Jelenleg Olaf Scholz-ot tartják esélyesebbnek a pozíció megszerzésére, aki egyébként 2018 óta az ország alkancellárja. A következő hetek bizonyára magukban hordozzák majd az új kancellár nevének megszületését, de addig is csak találgatni lehet, hogy ki lesz végül az ország kormányfője.
