Minden egyetemista számára hatalmas küzdelmet jelent a vizsgaidőszak. A sok jegyzet, tankönyvi kiemelések között szinte elveszünk. Nem mondok sokat vagy nagyot azzal, hogy sikerünk legfőbb titka a hatékony tanulás, így e cikkben néhány, ezzel kapcsolatos hasznos tippet, tanácsot, technikát olvashattok.
A vizsgaidőszak rohamos közeledtével mi, egyetemisták egyre jobban kiborulunk és sokadjára is feltesszük magunknak a megunhatatlan kérdést: hogyan tanuljam meg az egész tananyagot? Az utolsó pillanatban elkezdett tanulás egy megszokott hibának számít, mégis minden évben, újra és újra elkövetjük. A visszamenőlegesen felhalmozódó tanulnivalók csak felesleges, heteken átívelő stresszben tartanak minket. De mégis, hogyan, mely technikákat alkalmazva kerülhetjük el ezt, hogy némi nyugalmat találjunk magunknak a vizsgaidőszak alatt?
A legelterjedtebb tanulási technikák
Szinte lehetetlen teljesen higgadtan leülni a gép elé a vizsga kezdete előtt, mégis könnyíthet rajtunk a tudat, ha biztosak vagyunk abban, hogy jó módszerrel készültünk a megpróbáltatásra. Szóval az elsődleges feladat a leghatékonyabb tanulási technika megtalálása. Ez a legproblémásabb lépés is egyben, tekintve, hogy minden diák másféle módon tudja megragadni a lényeget, illetve másfajta elvárásokkal veti magát bele a küzdelembe. Egyeseknek elegendő, ha részt vesznek és figyelnek az órákon. Másoknak az otthon nyugalmában, éjszakákat rááldozva kell magukba szívni a több száz oldalnyi anyag tudását a jobb érdemjegy reményében. Számukra felsorolunk pár, jól bevált, tudósok által is elismert módszer, amely segíthet.
Cornell- jegyzetelés
Ennek a tanulási technikának a lényege, hogy egy fontosabb tudnivalót egy oldalra próbálunk úgy leírni, hogy magát a lapot három nagyobb részre osztjuk. A jobb oldali keskeny oszlopba a kulcsszavak, a megválaszolandó kérdések és/vagy az alcímek kerülnek. A mellette lévő jóval szélesebb oszlopban az órai jegyzet, illetve annak kiegészítése kap helyet. A szélesebb oszlopot letakarva a tanulás végeztével a magunknak előadott „feleletünket” a keskenyebb oszlopban feltüntetett szavak (vagy kérdések) koordinálják. A lap alján, a harmadik részben pedig egy pár sort kihagyva néhány mondatban érdemes összefoglalnunk az adott anyagrész lényegét a későbbi ismétlések megkönnyítése céljából. Ez a módszer elsősorban az órán való figyelésen és az otthoni utómunkán alapszik. Segítségével a jegyzeteket összevetve, könnyen egésszé és ezáltal megtanulhatóvá válnak a bonyolultabb anyagrészek is. Ennek a jegyzetelési technikának további előnye, hogy, papíron és internetes felületen egyaránt alkalmazható.
PQRST
A PQRST egy amerikai tanulási módszer, mely alapvetően öt szakaszra oszlik: áttekintésre (preview), kérdésre (question), olvasásra (read), felmondásra (self-recitation) és végül, az ellenőrzésre (test). Ezek közül az áttekintés és az ellenőrzés vonatkozik a tananyagrész egészére, míg a másik három kisebb alegységekre osztja a szöveget. Az áttekintés során a szöveg egészéről kapunk egy átfogó képet, mellyel az anyag vázlatpontjait rögzítjük magunkban. Az áttekintés után fontos, hogy próbáljunk meg saját kérdéseket megfogalmazni a téma kapcsán, illetve ha a fejezethez tartoznak előre strukturált kérdések, akkor azokat se hagyjuk ki. Ezek a kérdések ugyanis orientálnak, megmutatják, hogy mire kell helyeznünk a hangsúlyt a tanulásnál. Az olvasás alatt értelmező olvasást kell érteni, melynek során próbáljuk megválaszolni az általunk feltett, vagy a feladathoz tartozó irányított kérdéseket. A tananyag memorizálása a felolvasás részben történik. Itt kiemelendő, hogy lehetőleg hangosan olvassuk fel az adott szöveget, mert hangosan kimondva további értelmet nyerhetnek az egyes mondatok. Végül pedig az utolsó szakasz az, ahol ellenőrizheted tudásodat. Ezt megteheted kvízekkel, kérdésekkel vagy felmondhatod, amit tudsz a családtagodnak, barátodnak.
Pomodor technika
Végül, de nem utolsó sorban az a tanulási technika következik, amely számomra a leghasznosabb volt. Ehhez a módszerhez nincs semmi másra szükséged, mint egy időzítőre és a teljes koncentrációdra. Alapvetően az a lényege, hogy húsz-huszonöt percig nem foglalkozol mással csak a kijelölt leckével. Majd következik egy öt-tíz perces szünet. Ezt addig ismétled, amíg nem végzel az általad célul kitűzött tananyagrésszel. Nagyon fontos, hogy ebben a nagyjából húsz perces időintervallumban a gondolataid ne terelődjenek el másfelé. Éppen ezért fontos a gyakori, ám rövid időtartamú pihenők beiktatása. Egyébként a tudósok által is bizonyított, hogy az emberi agy eddig képes egyfolytában az maximális fokú odafigyelésre. Természetesen az időintervallumok a tűrőképességre tekintettel egyénre szabhatóak, de kezdetben mindenképp az eredeti időbeosztás szerinti haladási tempót javasolják.
Plusz tippek a még jobb agyműködéshez
Ezek a technikák valóban nagyon hasznosak lehetnek, mégis van pár olyan nélkülözhetetlen elem a tanulási folyamat során, melyre a hatékonyság növelése érdekében érdemes még odafigyelni.
Olyan környezetet válassz a tanulás helyszínének, ahol nem zavar meg semmilyen külső inger, mellyel csak elterelődne a figyelmed. A megfelelő terv és időbeosztás is lényeges. Ezek nélkül a munkád szétszórt lesz, sok felesleges elemmel tarkítva, és akár a fontosabb dolgok is kifelejtődhetnek. Pár percet rááldozva gyorsan fel lehet firkantani a nekünk tetsző haladási irányt. A tervbeosztás szerkesztésekor ne feledkezz meg arról, hogy ha lehetőséged van rá, akkor egy bizonyos ideig csak egy tananyaggal foglalkozz. Ne próbálj egyszerre több tárgyat párhuzamosan tanulni, ha nem muszáj, mert csak nagy kavalkád lesz a vége.
Az egyik, talán klisésebb mondatról sem szabad megfeledkezned: ép testben ép lélek. Ne hagyd ki az ebédedet, a napi edzést, a relaxációt.
Az egészség az első, arról nem is beszélve, hogy kiegyensúlyozottabban jobban tudsz koncentrálni. Nem azon a plusz egy óra tanuláson fog múlni, hogy sikeres lesz a vizsgád, vagy sem, sőt kimondottan nagyobb hatékonysággal tudsz majd visszatérni a tanultakhoz egy-egy felüdítő szünet után.
A legfőbb viszont, amit megtapasztaltam, hogy a rástresszelés és a pánikolás nem segít az előrehaladásban vagy a koncentrálásban. Ilyenkor alváshiánnyal, figyelemhiánnyal küszködünk, nem vagyunk képesek befogadni a megfelelő mennyiségű tételt, tankönyvi oldalt. A fontos ilyenkor, hogy ne feledjük el: ez csak egy vizsga. Engedjük el a kétségeinket és vágjunk bele józan ésszel.
Végső jó tanács
Ezekkel a tanulási tippekkel nagyban megnövelhetjük esélyeinket a sikeres vizsgázásra. Tudom, sokatok számára nem könnyű leküzdeni a félelmeket és megtanulni a hatalmas mennyiséget, vagy az elvárások, vagy az időszűke, esetleg mindkettő miatt. Mégis jó, ha tudjátok, ezekkel a gondokkal nem vagytok egyedül és nyugodtan kérjetek segítséget olyanoktól (barátoktól, csoporttársaktól) akik előrébb tartanak, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek vagy esetleg nálatok korábban teljesítették azt az adott vizsgát. Kérdezzetek tőlük, mert nem létezik rossz kérdés, csak fel nem tett. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy mielőtt belevágunk fontos, hogy feltuningoljuk magunkat kellő akaraterővel és kitartással. Jelöljük ki céljainkat, és apránként, de biztosan haladva valósítsuk meg őket a stabil tudás érdekében.
