2020 az az év, amikor az emberiségnek meg kellett tanulnia alkalmazkodni, ugyanis az eddig hétköznapinak számító dolgok régi kereteik között elképzelhetetlenné váltak. De mik is azok a területek, ahol a legnagyobb változásokra kényszerültünk? Mit tanított a karantén, hogyan kerekedett felül az emberi találékonyság a kényszerszabadságon?
1. A home office és a távoktatás csodája
A kiürült irodaházak látványa mostantól nemcsak a középkategóriás sci-fik világa, hanem mindennapjaink valósága. Aki csak tehette, az utóbbi hónapokban home office-ba vonult, a diákoknak pedig otthonról kell végezni tanulmányaikat. De hogyan oldja meg egy nagyobb család, hogy a szülők művelni tudják foglalkozásukat, és a kicsik se maradjanak ki a suliból? Sajnos, a válasz sokszor az, hogy sehogyan. Jelenleg Magyarországon több mint harmincezer diákot nem ér el a távoktatás, ami csak fokozza az egyébként is jelentős különbséget az elitiskolák és a szegényebb oktatási intézmények között.
A szerencsésebb helyzetben lévő családokban az anyukák ügyvezető igazgatókat megszégyenítő menedzselési képességekről tesznek tanúságot, olajozott gépezetként irányítva a háztartás működését: minden munka elvégezve, minden határidő betartva. Rengeteg tanácsot találhatunk az interneten arról, hogyan tudjuk a lehető leghatékonyabban végezni munkánkat home office idején is. Talán a legfontosabb az, hogy kialakítsunk magunknak egy elkülönült helyet, ahol csak a feladatainkkal foglalkozunk (ez lehetőleg ne az ágyunk legyen).
Kicsit szokatlan, de annál hasznosabb javaslat, hogy öltözzünk fel otthonunkban is úgy, mintha munkahelyünkre mennénk.
Ez az egyszerű rutin képes tudatosítani az agyunkban, hogy itt az ideje produktívnak lenni. Ezenkívül nem árt, ha folyamatos kapcsolatban vagyunk munkatársainkkal. Ez a munkaadók számára is fontos lehet, hiszen így figyelemmel tudják kísérni, hogy az alkalmazott elvégezte-e munkáját, és nem a hónap végén szembesülnek azzal, hogy megálltak a projektek.
2. Venni vagy nem venni?
A járványhelyzet kapcsán egyes árucikkek iránti kereslet megnőtt, míg másoké drasztikusan csökkent. Jóval az első diagnosztizált esetek megjelenése előtt hiány volt például kézfertőtlenítőből, és nem kellett sokat várni arra sem, hogy elkezdődjön a drasztikus WC-papír-, liszt- és élesztő-felvásárlások kora. Szakértők szerint az indokolatlan mennyiségű termékbeszerzésnek semmi értelme. Az élelmiszerellátás zavartalan, az ennek ellenére létező üres polcok pedig annak az eredményei, hogy a pánikvásárlók által elvitt árucikkeket logisztikailag nem lehet kellő ütemben pótolni a beszállító cégek korlátozott kapacitása miatt. Ráadásul a tartós élelmiszerek esetében is fennállhat a megromlás veszélye, főleg nagyobb mennyiség felhalmozása esetén. A legnagyobb amerikai üzletekben ma jellemző probléma, hogy nem fogynak a nadrágok és a szoknyák. Sokan úgy gondolják, hogy egy ing és egy mackónadrág megfelelő összeállítás még a főnökükkel való videokonferenciára is. Az érintkezéseket elkerülendő, sokan online szerzik be a legfontosabb dolgokat, mások igyekeznek okosan vásárolni az üzletekben, hogy heti egy-két alkalomnál többször ne kelljen elhagyni otthonaikat.
3. Maradj mozgásban!
Ez az időszak megmutatja, hogy mik a valódi okaink arra, hogy ne mozogjunk. Az az indok, hogy „semmi időm nincsen” most sokaknál nem játszik. Bár az edzőtermek bezártak, aki akar, mégis bőven talál sportolási lehetőséget. Az online edzésektől kezdve a videó tréningeken át az egészen sajátos megoldásokig (például szatyrokkal pótolni az edzőtermi súlyokat) sokan a legkülönfélébb módokon igyekeznek fenn tartani fittségi szintjüket. De talán a legkreatívabbak azok, akik ilyenkor sem adják fel kedvenc sportjukat, még akkor sem, ha az történetesen a hegymászás.
Két brit férfi otthonában mászta meg a Himaláját, vagyis összesen 8848 métert mentek lépcsőjükön, ami 23 órát vett igénybe mindössze negyedóra pihenővel.
Nem kevésbé őrült vállalást tett egy francia férfi Toulouse-ban: mindössze 7 méter hosszú erkélyén tervezett lefutni egy maratont. Célja sikerült, bár ez 6 óra 48 percébe és 6000 megtett hosszba került számára.
4. Az, aki szép, reggel is szép
Bár a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet nem tiltja szépségipari szolgáltatások igénybevételét, mégis sok fodrász, illetve manikűrös inkább bezárta szalonját. Ugyanakkor, világszerte számos vállalkozó döntött úgy, hogy nyitva tart és kreatív módon igyekszik megfelelni a szabályozásoknak. Kínában a fodrászok akként oldották meg a kötelező másfél méteres távolság betartását, hogy egy hosszú rúd segítségével mossák, vágják és szárítják klienseik haját. Ez az innovatív ötlet világszerte többeket is megihletett, és alkalmazni kezdték a technikát. Azt nem tudjuk, hogy a frizura hogyan fog kinézni a folyamat végén, de jár az elismerés azért, hogy a vírus átadásának veszélyét sikerült minimálisra csökkenteni.
5. Karanténkultúra
Sokaknak a karantén lehetőséget adott arra, hogy hobbijukat napi szinten űzhessék, vagy esetleg belevágjanak egy újba. Vannak, akik a filmek vagy műalkotások iránti tiszteletüket igencsak sajátos módon fejezik ki. Egy pécsi pár például ikonikus filmek jeleneteit játssza újra a karantén körülményei között. Az „alkotások” között megtalálhatjuk a Terminátor, a Star Wars, vagy akár a Men in Black képkockáit is. Sokan kezdtek festmények életre keltésébe: ezek az újragondolt alkotások, ha nem is művészeti értékükben, de kreativitásukban megközelítik az eredeti műveket. Akinek esetleg ez sem lenne elég kulturális felüdülés, annak számos galéria kínál online tárlatvezetést. Munkácsy képeiben gyönyörködhetünk a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából, de a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum is kínál lehetőségeket. A nemzetközi vizekre vágyóknak pedig ajánljuk figyelmébe például az amszterdami Van Gogh Múzeum tárlatát, de akár a British Múzeum kincseit is felfedezhetik az érdeklődők.
+1 Kezdő konyhatündérek
Az utóbbi hónapokban világossá vált, hogy egyáltalán nem hátrány, ha valaki jól bánik az alapanyagokkal. Bár az ételkiszállítással foglalkozó cégek folyamatosan bővítik kínálatukat, mindig akadhatnak olyanok, akik nem találnak kedvükre valót. Ezenkívül a vidéki vagy Budapest külsőbb kerületeiben élők számára igencsak korlátozott a szolgáltatás, ráadásul nem is a legolcsóbb alternatíva, figyelembe véve a szállítási költséget és magának az ételnek az árát. Sokan ezért úgy döntöttek: kezükbe veszik a fakanalat és megtanulnak főzni. Futótűzként terjedt az a trend, ami otthoni kenyérsütésre bíztatta a bezárt lakosságot. Ez nem csak azért hasznos, mert a családi asztalokon reggelente friss kenyér várja a családtagokat anélkül, hogy ki kellett volna menni az utcára, de végre a felhalmozott lisztkészletek is felhasználásra kerültek.
Nem tudni még, hogy mennyit tartunk meg újonnan felvett szokásainkból a járványhelyzetet követően, de az biztos, hogy történelmi korszakban élünk. Ezt bizonyítja az is, hogy három budapesti múzeum is gyűjti a lakosságtól a vírusról szóló emlékeit.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
