Athénba utazni nemcsak azért páratlan élmény, mert saját szemünkkel láthatjuk a helyet, mely Európa bölcsőjének számít, és mely annyit adott a világnak, hanem azért is, mert a görög életérzést megtapasztalni mindenkinek csak javára és testi, lelki épülésére válhat.
Bár mi az év legszelesebb napján érkeztünk Görögország fővárosába, szerencsére elmondható, hogy a tavaszi úti célnak kiváló metropoliszban már márciustól kellemes idő van. Ilyenkor ajánlott igazán Athénba utazni, és a nyár folyamán inkább a kevésbé urbanizált szigeteket látogatni, a parton kihúzva a gyorsan rekkenőre váltó hőséget.
A még kissé csípős magyar tavaszból a narancs- és epertermő görög kikeletre való váltás több mint kellemes, és kiváló alkalom arra, hogy ha lehetőség adódik, egy valamivel távolibb, külvárosi helyen egy autentikus, árusok kiabálásától hangos piacot is megcsodáljunk.
Tipp: ha elég ideig fotózkodunk a narancs és olívahalmokkal, akár még ajándék kóstolót is kaphatunk.
Ha múzeumokra és más belépőjegyes helyekre vagyunk a legkíváncsibbak, érdemes még április elseje előtt ellátogatni Athénbe, mivel bár március végén már ragyogó az idő, még a téli belépőjegyárak érvényesek, amit ha diákigazolvánnyal kombinálunk, a költséghatékonyságot is magas szintre emelhetjük. Természetesen az antik kultúra eme bölcsője számos kiváló múzeummal rendelkezik, amelyek közül érdeklődésünk, időnk és pénztárcánk szerint választhatunk.
Ha szűkösebb keretből szeretnénk attikai látogatásunkat kihozni, nem kell aggódnunk, nekünk számos kedvenc, ingyenes elfoglaltságunk lett az ott töltött pár nap alatt.
A Parthenón alatt, az Akropolisz oldalában körbesétálva csodálhatjuk meg az Anafiotika negyed kék és fehér házacskáit, kacskaringós, fehérre meszelt ösvényeit és dzsungelre emlékeztető növényzetét. A hely különlegességét az adja, hogy nem véletlen a házak szigetekre emlékeztető stílusa, mely a fővárosban szokatlan látványt nyújt, és úgy érezzük, az egyik sarkon befordulva véletlen kerültünk a görög vidékre.
A pár utcás negyedet a XIX. században Anafi szigetéről a király által palotája felújítására odatelepített munkások építették, innen a tradicionális kinézet. Ha ezen a környéken, vagyis a Plakában, Athén történelmi részén továbbsétálgatunk, lépten nyomon lélegzetelállító kilátásra akadhatunk, felmászhatunk az Areioszpagosz csúszósra koptatott szikláira, és estefelé ötven macska etetését csodálhatjuk meg, akiknek népes táboráról civil szervezetek gondoskodnak.
Ha csak úgy dúl bennünk a harci kedv, másszunk fel a szintén a belvárosban, a Szüntagma tértől nem messze kezdődő Lükabéttosz-hegyre, ami bár meredek, és mászás közben sokszor megkérdőjelezzük majd döntésünket, a tetején levő kis kápolna mellől nyíló kilátás miatt megéri. A csúcsról láthatjuk a tengerpartot és a teljesen eltörpülő Akropoliszt is.
Ha a partot nem csak a Lükabéttosz tetejéről szeretnénk megnézni, ajánlott a belvárosban az A2-es vagy B2-es járatra szállva, nagyjából negyven perc alatt elbuszoznunk Kalamakiba, ahol az Alimosz jachtkikötőből páratlan a hegyek, a naplemente és a luxusjachtok látványa. A part menti kávézókban alkalom nyílik délután ötkor budapesti klubokat megszégyenítő bulizenét hallgatni, és a helyi jeges, habos, frappe névre hallgató, török kávéból készülő népszerű italt is megkóstolhatjuk.
Ha vasárnap délelőtt tizenegykor is a városban vagyunk, nagyon érdemes beillesztenünk az őrségváltást a programunkba. Mi túravezetőnknek hála éppen kifogtuk a Szüntagma tértől induló, tradicionális egyenruhában zajló zenés menetelést, ami lenyűgöző látvány, és a görögség olyan sarkos pontja, hogy kár lenne kihagyni. Ha egy fiút katonai szolgálata idején a díszőrség tagjává választanak, az akkora dicsőség, hogy családja feltétlenül megcsodálja a menetet, és gyakran a büszke könnyek sem maradnak el.
A profi tipp, amit házigazdánktól hallottunk, nem más, mint hogy a Szüntagma térről ingyenes különjáratok viszik az érdeklődőket a Stavros Niarchos Alapítvány Kulturális Központba. Ez a komplexum leginkább a MÜPA-ra hasonlít, számos kiállításnak és egy hatalmas könyvtárnak is otthont ad, valamint építészetileg is érdekes. A központ és az azt körülvevő modern park csupán negyedórára van a főtértől. Ha szeretnénk a csónakázótavat, a kiállításokat vagy a tengerparti sétányt élvezni, pattanjunk fel valamelyik félóránként közlekedő színes kisbuszra.
Utolsó javaslatom tulajdonképpen minden városra vonatkozik, ahova ellátogatunk.
A freetour.com oldalon a világ bármely nagyvárosába foglalhatunk valóban ingyenes, helyi és hozzáértő vezető által kalauzolt gyalogtúrát, ami Athénban is kiváló tippeket hozott.
Eleni, aki Amerikában felnőtt görögként mindkét világ javát egyesítette túránk során, nemcsak a Bazinagy görög lagziban elhangzó minden vicces sztereotípia igazságára hívta fel figyelmünket, hanem bármilyen kérdésre is hasznos tippekkel válaszolt, hogy mi biztosan a túra után is jól szórakozzunk. Mi minden utazás során igyekszünk kihasználni a lehetőséget, és eddig még nem ért csalódás sehol. Mivel a túravezetők általában szabadúszók, fiatalok és tényleg ebből élnek, érdemes jószívű borravalóval meghálálni munkájukat.
Athénban a közlekedés elsőre lehetetlennek tűnhet, de gyalog a legtöbb helyre eljuthatunk a belvárosban, ha pedig messzebb mennénk, érdemes buszra vagy villamosra szállni. Diákként a félárú tízes gyűjtőjegy éri meg a legjobban.
Tipp: a reptér és a belváros között a 95-ös busz közlekedik, ne szálljatok fel semmi másra, bármit mutat a Google Maps, mert hajnalban fogtok Athén külvárosában az autópályán kikötni, mint mi.
Ha már egyébként is a mediterrán életérzés rajongói vagytok, vagy most szeretnétek szerelembe esni, a szépséges Athén kiváló választás, akár turistáskodni szeretnétek, akár a tömegesen látogatott helyeket elkerülve inkább a hétköznapi életet tapasztalnátok meg.
