Címke - ELTE ÁJK

Jogi gyakornok kisokos- Ennek tudatában tárgyalj a munkáltatóval

A jogi szféra munkavállalói (elsősorban gyakornokok, ügyvédjelöltek) felé fennálló bemeneti követelmények a munkaerőpiacon egyre csak bővülnek. Manapság számos munkáltató a kiválasztás során alapvetésként kezeli az Erasmus tanulmányi utat, a több éves, akár egybefüggő és releváns jogi gyakornoki munkát, legalább kettő, de inkább három idegen nyelv magas szintű ismeretét, vagy éppen az egyetemi évek alatt végzett aktív akadémiai, szakkollégiumi munkásságot és elért eredményeket. Az ezen elvárásoknak való megfelelés, bár fáradságos munkát és magas fokú elkötelezettséget igényel, korántsem lehetetlen. A valódi kérdés az, hogy megéri-e a befektetés? 

Tovább

Mivel töltsük az év utolsó hónapját? – Téli programok decemberben, Budapesten

Néhány nap múlva beköszönt a sokak által várt adventi időszak az otthonunkból kilépve akarva-akaratlanul  „megcsap” a karácsony szele. A színes díszkivilágítás és a karácsonyi programokat hirdető táblák arra csábítanak, hogy bekapcsolódjunk a közelgő ünnepi időszak forgatagába. Nem könnyű választanunk a programok közül, hiszen a kínálat rendkívül gazdag és az sem mindegy, hogy milyen mélyen kell a zsebünkbe nyúlnunk ezekért a lehetőségekért. Ha csinálnál valami kellemeset idén decemberben, de még nem tudod, mi tetszene, ez a kalauz segítségedre lehet!

Tovább

CapsLaw, a digitális jogászműhely – Interjú Ungváry Botond Tanár Úrral

Mindig is érdekelt az informatika és a jog? Szeretnél egy olyan versenyelőnyre szert tenni, amely kiemel téged a jogászok tömegképzéséből? Ha bármelyik kérdésre a válaszod igen, szükségtelen tovább keresned, hiszen a CapsLaw páratlan lehetőségként csak a jelentkezésedre vár. Jelen cikkünkben az egyetemünkön is oktató kamarai jogtanácsossal, Ungváry Botond tanár úrral, a CapsLaw alapítójával beszélgettünk.

Tovább

Híres magyar írók és költők a büntetőbíróság előtt – 1. rész- A vád: istenkáromlás

Amennyiben híres írókat és költőket irodalmi vagy közéleti munkásságuk nyomán bűncselekményekkel vádolnak, az mindig komoly visszhangot kelt. Így a magyar „irodalmi pereket” – amelyek közül a legfontosabbak a két világháború között zajlottak – az alkotók szemszögéből már sokan feldolgozták. Cikksorozatomban azonban arra koncentrálok, hogy a bíróság számára milyen jogalkalmazási kérdések merültek fel, továbbá milyen döntések születtek a büntetéskiszabás szempontjából.

Ezeken keresztül olyan bűncselekményi alakzatokkal lehet megismerkedni, amelyek már régóta a jogtörténet részei, azonban a hatályos jogunkban már nem találhatóak meg. Feltárulnak egyúttal a jogalkalmazói dilemmák azzal kapcsolatban, hogy hol ér véget a szólásszabadság, amelynek történelmi korszakokon átívelően mindig van büntetőjogi vetülete. Az első részben négy szerző istenkáromlási ügyeibe nyerhet betekintést az olvasó.

Tovább

A hidzsáb története és az iszlám forradalom- Interjú Noor Shahen-el

Az idei Szaharov-díjat Masha Amininek és az iráni „Nők, élet és szabadság” mozgalomnak ítélték. Amini halála a nők elleni erőszak szimbólumává vált Iránban. Az emberek úgy fejezik ki a részvétüket, hogy levágják a hajukat, így tüntetve az erőszak ellen. De mégis hogyan alakult ez ki? Egyáltalán miért kell a muszlim nőknek nyakig takargatni magukat az arab országokban?

Tovább