Címke - karrier

„A legnagyobb álmom, hogy egyszer eljussak az olimpiára.” – Interjú Haddad Noával

Haddad Noa és édesanyja

Hogyan válik egy tehetséges joghallgató világszínvonalú versenyzővé, miközben saját vállalkozását is építi? Haddad Noa padelkarrierje ugyan csak néhány éve kezdődött, az eredményei mégis magukért beszélnek. Kitartása és küzdőképessége inspiráló példaként áll minden ambiciózus fiatal előtt. Interjúnkban szó esett kihívásokról, sikerekről és természetesen a tenisz legújabb kihívójáról, a padelről.

Jurátus: Mi a sporthoz kötődő első emléked?

Haddad Noa: A szüleim profi sportolók voltak egész életükben. Édesapám teniszjátékosként a világ legjobb 100 játékosa között szerepelt. Számtalan elismerése közül talán 2002-ben az Arthur Ashe Humanitarian Award volt a legkimagaslóbb. Ezt a díjat Rafael Nadal, valamint Roger Federer is elnyerték. Szinte már adta magát, hogy én is kövessem a szüleim példáját.  Éppen ezért nem is volt kérdés, hogy magam is versenysportolóvá váljak. Négyéves koromtól fogva rendszeresen jártam teniszedzésekre. Hatéves koromtól már aktívan versenyeztem Magyarországon kisebb vidéki – úgynevezett „play & stay” – versenyeken. Nagyjából kilenc-tízéves lehettem, amikor válaszúthoz érkezett karrierem. A versenysport terhe nehezen fért meg a tanulmányi kötelezettségeim mellett, ezért a szüleim úgy döntöttek – a saját élettapasztalatuk nyomán is – hogy maradjak csak a hobbisport szintjén. Azonban én ennél jóval többre vágytam és továbbra is intenzíven, legalább heti hat órában edzettem.

Jurátus: Hogyan találtál rá a padelre?

H. N.: Édesanyám példáján keresztül ismerkedtem meg a padellel. Történetesen a gyerekkori teniszes barátai hozták be Magyarországra a sportot és ő már 2018-ban megkezdte a versenyzést, illetve az edzést, én pedig gyakran lementem a pályára, nézni őt. A kezdetektől fogva szerette volna, hogy térjek át padelre, de még a teniszt preferáltam. Tizenhat éves koromban történt, hogy a padálpályán dolgoztam, mint recepciós és az egyik, akkortájt legjobbnak számító férfi versenyző megkérdezte, hogy lenne-e kedvem vele indulni az országos bajnokságon. Bár meglepett a kérdés, a válaszom az volt: „miért is ne?”. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy három hét volt mindösszesen hátra az országos bajnokság kezdetéig. Azonnal neki is láttam az edzésnek. Szerencsémre a teniszes múltam nagy előnynek számított, főleg egy ilyen kevésbé ismert sportág esetében. Ha jól emlékszem, nyolcadikak lettünk, ami nem feltétlenül kimagasló eredmény, de ahhoz képest nem rossz, hogy három hete játszottam padelt.

Jurátus: Tulajdonképpen honnan származik a padel és mik a főbb szabályai?

H. N.: A padelt 1969-ban találta fel egy mexikói férfi. A kertjében akart egy teniszpályát építeni, azonban nem volt elég hely hozzá, ráadásul a pálya egyik végét egy fal szegélyezte. Kitalálta, hogy minden alkalommal, ha az ellenfele kiüti a labdát a pályáról, akkor az visszapattan a falról és így megjátszhatják a lepattanó labdát is. Mivel jól működött az ötlet, a pálya másik végére is épített egy betonfalat. Így jött létre a padel. Napjainkban is léteznek még betonfallal körülvett pályák, de a sportfejlődés során javarészt áttértünk üvegfalakra. A hivatalos szabványok szerinti padelpálya egy tízszer húsz méteres terület, a közepén egy hálóval elválasztva és egy üvegfallal körbezárva. A játékot négyen játsszák, egy-egy pár. A tenisz szabályaira annyiban hasonlít, hogy a számolás megegyezik (15, 30, 40, game), illetve az előrehaladást szettekben mérjük. Kettő megnyert szett, az egy meccs. Ha két hatos szettet megnyersz, akkor megnyerted a meccset. Akkor bukod a pontot, hogyha a labdád hálót ér, vagy ha az ellenfél térfele helyett elsőként az üvegen pattan.

A padel ütő jóval kisebb, mint egy szokványos teniszütő. Egy tömör, lyukacsos ütőt kell elképzelni. A lyukacsok célja a légellenállás leküzdése. A labda kinézetre a megszólalásig hasonlít egy teniszlabdára, de a látszat csal, hiszen a padellabda némileg puhább, hogy könnyebb legyen ütni.

Jurátus: A teniszt gyakran éri az a vád, hogy az elit sportja. Ez az analógia a padelre mennyiben alkalmazható?

H. N.: Magyarországon mindenképpen igaz ez az állítás. Már csak azért is, mert megközelítőleg 70-80 padelpálya van csak az országban.  Azonban külföldön, például Spanyolországban egy kifejezetten populáris sportnak számít. Többen játsszák, mint a teniszt.

Jurátus: Mi volt az eddigi karriered legnagyobb kihívása, valamint sikere?

H. N.: A legnagyobb kihívást az évente kétszer – egyszer beltéren, egyszer pedig kültéren – megrendezett országos bajnokságok jelentik számomra. Ezekre a nagy presztízsű eseményekre készülök a legtöbbet. Természetesen vettem már részt számos Európa-bajnokságon. Nemrég Szardínián voltam Olaszországban, de jártam Bilbaoban is és Derbyben a világbajnokság-selejtezőn.

A 2022. évi országos bajnokságon második helyezett lettem nőiben és negyedik helyezett vegyes párosban. 2023-ban második helyezett nőiben és negyedik helyezett vegyes párosban, 2024-ben második helyezett nőiben és harmadik vegyesben. Közben sajnos volt egy-két sérülésem is, amelyek nem könnyítették meg a helyzetet, de így is számos első helyezést érek el a szövetség által rendezett versenyeken.

A külföldi versenyek sorából mindenképp kiemelném még az FIP-szövetség versenyét. Erre igencsak nehéz bekerülni, főképp a főtáblára, hiszen rengeteg játékos van, akik vért és verítéket nem kímélve igyekeznek bejutni. Nekem már négyszer sikerült a főtáblára kerülnöm, amely eredménnyel világranglista pont is járt. Ennek köszönhetően a világranglistán szerepelek immáron másfél éve. Hozzátenném még, hogy én és édesanyám voltunk első női játékosok Magyarországon, akik felkerültek a világranglistára a padel történetében.

Jurátus: A húgod is profi padeljátékosok útjára fog lépni?

H. N.:  Valójában ő régebb óta játszik padelt, mint én, hiszen négyéves korában kezdte. A családunk nagy reményeket fűz a jövőjéhez. Magam is remélem, hogy pár éven belül már tudok majd versenyezni vele. Az egyik legnagyobb álmom válna valóra, elvégre az édesanyámmal kezdtem a padel karrieremet és így a húgommal folytathatnám.

Jurátus: Mesélnél kérlek a padellel kapcsolatos saját vállalkozásodról?

H. N.: A vállalkozásomat a tizennyolcadik születésnapomra kaptam a szüleimtől. Ez az ajándék valójában egy kizárólagos jogot jelentett arra, hogy Magyarországon én forgalmazzam a Cork nevű portugál cég kézzel készített padel parafaütőit és sportruházatait. Az ütők egy különleges anyagból készülnek, prémium terméknek számítanak. A gimnázium befejezése után egy évet szenteltem az életemből a vállalkozásom felépítésére. Rengeteg munka árán ugyan, de szerencsére sikerrel jártam.

Jurátus: Édesanyád is vállalkozik a sportoló karrier mellett?

H. N.: Igen, Magyarország egyik legjobb padel klubját, a Premier Padel Klubot vezeti. A Feneketlen-tónál a XI. kerületben található. Mivel édesanyám nagy szerepet játszott a magyarországi padel felvirágoztatásában, mint kilencszeres magyar bajnok, így nemzetközi szinten is ismertnek számít.

Jurátus: Mit gondolsz, mi lesz a padel sorsa a következő öt-tíz évben?

H. N.: Az elmúlt egy-másfél évben rohamosan fejlődésnek indult a sportág mind hazai, mind nemzetközi színtéren. Rengeteg szponzort és új lehetőséget kap a szövetség. A legújabb szponzorunk például a CUPRA Magyarország. Emellett egyre több pálya épül, rohamosan nő a klubok, illetve a játékosok száma. Remélhetőleg, ha nem is 2028-ban, de 2032-ben már olimpiai sporttá válik a padel. A legnagyobb álmom, hogy egyszer eljussak az olimpiára. Ezért dolgozok nap mint nap.

Jurátus: Mi motivál téged arra, hogy egy ilyen komoly sportkarrier mellett a jogi tanulmányaidat is folytasd?

H. N.: Azért választottam a jogot, mert ez volt az a tudományterület, amely a sport mellett mindig is felkeltette az érdeklődésemet. Mindenképpen el szeretném végezni a szakot, mert elengedhetetlennek tartom, hogy a profi sport mellett a tanulmányokat se hanyagoljam el. Nem szabad elfelejteni, hogy a sportolói karrier véges és sajnos egy komolyabb sérülés elég ahhoz, hogy véget vessen az évtizedek munkáját maga mögött tudó karriernek.

Köszönjük az interjút Haddad Noának és további sikereket kívánunk számára. Reméljük, hogy egyszer az olimpián szurkolhatunk a győzelméért. 

KassaiLaw – A jövő ügyvédi irodája

A világ körülöttünk hatalmas változásokon megy keresztül. Az egyik nap fellendül a publikum számára korábban ismeretlen NFT, valamint kriptovaluta értékesítés, a következő nap a természetesnyelv-feldolgozás, a big data, majd a mesterséges intelligencia automatizmusai és egyéb felhasználási körei által a szemünk előtt zajlik le a negyedik ipari forradalom. Ebben a felgyorsult világban azonban az idő vasfogának és a változás szelének továbbra is makacsul ellenálló „tanúhegynek” minősül az ügyvédség, ahogyan az ügyvédi tevékenység szabályozása is a maga céhes berögzüléseivel, principálisaival, „bojtáraival” és reklámtilalmaival. Szerencsére a jövő biztos kezekben van, hála az olyan ügyvédi irodáknak, mint amilyen a KassaiLaw is. Hogy miért innovatív a KassaiLaw, arról Kádár Dórával, a Jurátus alumnájával beszélgettünk.

Tovább

Magyarország jövő időben- Interjú az Egyensúly Intézet szakértőivel

A Magyarország független agytrösztjeként ismert Egyensúly Intézet az okos Magyarország, az energetika és a klímasemlegesség kérdéseiben végez elemzéseket és háttértanulmányokat, valamint publikál szakpolitikai javaslatokat. Számos hazai és külföldi partnerrel dolgozik együtt, konferenciákon és szakértői egyeztetések megszervezésében vesz részt. Bíró Zsófiával, az Intézet projektmenedzserével és nemzetközi szakértőjével, valamint Filippov Gábor történész-politológussal, kutatási igazgatóval beszélgettünk.

Tovább

Magyar ügyvédként külföldön

Szívesen dolgoznál ügyvédként Ausztriában? Az Erasmus alatt megtetszett Olaszország, a Fejér megyei Velence helyett inkább az Adria partján nyitnál irodát? Magyar jogi diplomával a zsebben szeretnéd elkezdeni karriered Belgrádban vagy Isztambulban? Cikkünk az alábbi kérdésekre keresi a választ, miközben betekintést nyújt az uniós, illetve annak vonzáskörzetében található lehetőségek tárházába.

Tovább

Jurátusból a média világába II.

Jogi diplomával a kézben számtalan lehetőség nyílik meg előttünk, dönthetünk akár úgy is, hogy nem a klasszikus utakat járjuk be. A Jurátusból a média világába című interjúnk második részeként ezúttal olyan egykori joghallgatókat, volt Jurátus tagokat kérdeztünk, akik az egyetem elvégzését követően inkább az újságírás felé fordultak. Nagy Teodórával, az atv.hu felelős szerkesztőjével, a Spirit FM Harcosok klubjának szerkesztőjével, korábbi rovatvezetőnkkel, valamint Surjányi Dáviddal, a Hetek külpolitikai rovatvezetőjével, nemzetközi jogásszal, egykori főszerkesztő-helyettessel az újságírásról és a Jurátusban eltöltött éveikről beszélgettünk.

Tovább