Vajon igaz az a közismert állítás, hogy egy felnőtt számára napi nyolc óra alvás szükséges? Tényleg csak a stresszes életmód a felelős a modern világban egyre gyakoribbá váló alvási problémákért? Valamint milyen következményekkel járnak a hosszú ideig tartó alvási zavarok? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
A napi szükséges alvás
Annak, hogy miért lett felkapottabb az alvás témája a modern világban, több oka is van. Először is, nyilvánvalóvá vált, hogy az alvás mennyisége mellett egyéb szempontokat is mérlegelni kell, hiszen az embereknek különböző pihenési az igénnyel rendelkeznek. A kutatások szerint egy egészséges felnőtt számára általában hét-nyolc óra lenne az ideális alvásidő. De ez csak általánosságban igaz, mivel vannak olyan felnőttek, akiknek ennél jóval többet kell aludniuk ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak legyenek, míg mások néhány óra után is kipihentek és energikusak.
Ezek alapján megdőlt az a tézis, hogy mindenkinek nyolc órát kell aludni ahhoz, hogy egészséges legyen. A mai álláspont szerint az egyéni alvásigénynek megfelelően kell szervezni a pihenést. Fontos, hogy kitapasztaljuk, mennyi a számunkra megfelelő alvásmennyiség. A kutatók szerint a túl sok alvás, ami alatt az egyéni alvásigényt meghaladó szundikálás értendő, szintén nem egészséges. A napi szükségletek meghatározásánál azonban elsősorban a kor, genetikai szempontok, egészségi állapot és a napi aktivitás az irányadó.
Az alvás fázisai és a hatékony pihenés
Az alvást két fázis, a non-rem és a rem alkotja. A pihenőidő nyolcvan százalékát a non-rem fázis teszi ki, amely négy stádiumra osztható. Az első aszundítás tíz százalékát alkotó, ébrenlét és alvás közötti átmenet, melyet az éjszaka ötven százalékát kitevő felületes alvás követ, megelőzve az öt-tíz százalékot jelentő középmély alvást. A non-rem fázis utolsó stádiuma a mély alvás, mely a pihenés tizenöt-húsz százalékát alkotja.
A másik fázist a rapid eye movement, amelyet gyors szemmozgás szóból összerakva rem-nek neveznek. A folyamat húsz százalékát adó szakaszban az agyi aktivitás hasonló az ébrenléthez, az izomtónus viszont megszűnik. Az álmok itt jelennek meg. Egy, a felsorolt fázisokból és stádiumokból álló alvásciklus kilencven-százhúsz percig tart.
A hatékony pihenés szempontjából elengedhetetlen, hogy eljussunk a mély alvás stádiumába. Sokan különböző okok – mint például külső zajok, kényelmetlen ágy, vagy egy problémán való folyamatos agyalás – miatt az egész éjszakát felületes alvással töltik. A szakértők szerint ez közel sem olyan pihentető, mint a mély alvás, ahol az agyhullámok teljesen lelassulnak.
Erre alapozva nemcsak az a cél, hogy megfelelő időt töltsünk az ágyban, hanem az is, hogy az alvás fázisainak, stádiumainak megfelelő váltakozása is megvalósuljon, azaz pihenésünk minősége is megfelelő legyen.
Alvási nehézségek okai
A felületes alvás is ugyanolyan zavarnak minősül, mint a nehéz elalvás vagy a gyakori éjszakai felébredések. Az ilyen jellegű problémáknak a gyakorivá válásáért sokan a stresszt okolják. Az orvosi vélemények alapján azonban az idegesség és szorongás mellett más tényezők is felelősek lehetnek ezekért a gondokért.
Bizonyított tény, hogy a modern technológia a biológiai folyamatokra is hatást gyakorolhat. Több tanulmány is igazolja, hogy a számítógép vagy a telefon kijelzője olyan kék fényt bocsát ki, amely a napfényhez hasonló hatással van a szervezetre. Tehát a monitor előtt töltött idő a szervezetben azt a téves érzetet kelti, hogy világos nappal van. Az elalvásban pedig egy melatonin nevű hormon játszik főszerepet, mely a sötétség hatására kezd el termelődni a szervezetben. A laptop előtt ülve erre nem kerül sor, hiszen a szervezet úgy véli, hogy még nappal van. Sokan az esti filmnézés után ezért még egy jó ideig képtelenek álomba merülni. Ajánlott ezért a lefekvés előtti időszakban mellőzni az elektronikus készülékeinket.
A jelenlegi helyzetben azonban ez nem valósítható meg ilyen egyszerűen. Előfordulhat, hogy pont este kapunk egy fontos e-mailt, munka vagy tanulás miatt, amelynek következtében kénytelenek vagyunk késő estig dolgozni a számítógépen. Amennyiben ez gyakran fordul elő, érdemes lehet beszerezni egy kékfény szűrő monitorszemüveget, amely a nappali fény hatását keltő kékfény kiszűrésével gondoskodik a szem védelméről.
Az alvászavar másik oka lehet a nem megfelelően időzített koffeinfogyasztás. A koffein – annak ellenére, hogy hatása általában csak három órán keresztül érezhető – nyolc órán át jelen van a szervezetben. Így előfordulhat, hogy már nem érezzük magunkat olyan energikusnak, mint a kávéfogyasztás után, sőt fáradtak vagyunk, mégis elkerül minket az álom. Hatékony pihenés érdekében ezért a koffeinfogyasztás a lefekvést megelőző 8 órában kerülendő.
Azt is fontos tudni, hogy a kávé mellett más italok is tartalmazhatnak olyan mennyiségű koffeint, amely nem elegendő ahhoz, hogy hatását érezzük, ahhoz viszont igen, hogy a nyugodt alvásunkat megzavarja. A legtöbb gyümölcsteában, üdítőben is található ilyen anyag, ezért az esti órákban ezeket is érdemes mellőzni. Helyettük koffeinmentes gyógyteák fogyasztását ajánlják a szakértők. Valamint a cukortartalmú ételek is kerülendőek az esti órákban, mivel azok is képesek aktivizálni a szervezetet.
Néhányan azzal próbálják elősegíteni a nyugodt pihenést, hogy lefekvés előtt megisznak egy pohár bort, vagy más, alkohol tartalmú italt. Az alkohol, alkalmanként történő fogyasztása esetén, valóban növeli a mély alvást, csökkenti az álom mennyiségét és a gyors szemmozgások intenzitását. Rendszeres fogyasztása azonban felületesebbé teszi az alvást, mely ennek következtében elveszti pihentető jellegét. A gyakori alkoholbevitel napközben figyelem és memóriazavart is okozhat. Ebből kifolyólag az alkohol az alvási problémák kezelésére hosszútávon nem alkalmas. Viszont a ritkán tapasztalt elalvási nehézségekre viszont segítséget jelenthet.
Az állandó gondolkodás, agyalás is az alvászavarok okai közt szerepel. Ez nem ugyanaz, mint a stressz, hiszen egy nyugodt emberrel is megeshet, hogy teljesen belefeledkezik gondolataiba. Annyira beleéli magát egy terv megvalósításába, hogy még éjszaka sem tud kikapcsolódni. Erre jó megoldást jelenthet valamilyen pihentető tevékenység végzése, ami lehet akár sport, vagy olvasás.
A sporttal azért vigyázni kell. A késő délután vagy este végzett aktív tevékenység alvásra gyakorolt hatásával kapcsolatban nem alakult ki egységes álláspont a szakértők között. Valaki könnyebben merül álomba egy esti edzés után, míg mások inkább élénkebbek lesznek tőle. Aki azt tapasztalja, hogy a késői mozgás megnehezíti az elalvását, annak érdemes a sportolást egy korábbi időpontra időzítenie.
Az alvászavarok következményei
Az egyszer-egyszer előforduló álmatlanság egyáltalán nem veszélyes. A leggyakrabban olyan egyszerű okok állnak mögötte, mint az időjárás-változás vagy kisebb izgalmak. Nem jár komoly következményekkel, ha valaki egyszer-kétszer nem alszik eleget éjszaka.
A legtöbb embernek minimum öt órára van szüksége ahhoz, hogy másnap megfelelő teljesítményre legyen képes. Ha valaki egy éjszaka pár órával kevesebbet alszik, mint amennyire szüksége lenne, egy kis fáradtságon kívül nem igazán fog más kellemetlenséget tapasztalni. Az egyszeri álmatlanság, amikor az illető egész éjjel ébren van, sem eredményez komolyabb problémát némi koncentrációs nehézségnél, fáradtságnál vagy rosszabb közérzetnél.
Alvászavarról – orvosi nyelven insomniáról – akkor beszélünk, ha ez a jelenség hosszú időn keresztül, többször is megismétlődik. Ezt a rendellenességet viszont már komolyan kell venni.
A hosszan tartó alvászavar következménye lehet az állandó fáradtság, levertség, rossz közérzet, későbbiekben depresszió.
Mivel alvás közben regenerálódnak az ízületek, az alváshiány hosszútávon ízületi fájdalmat is eredményezhet. Ha a probléma sokáig kezeletlen marad, akár magas vérnyomás vagy cukorbetegség is lehet a végeredmény.
Az alvászavar legsúlyosabb változata, mikor valaki napokon keresztül képtelen elaludni. Ez általában valamilyen betegség, például hormonális zavarok, vagy idegrendszeri betegségek következménye. Esetleg egy rendkívül stresszes időszak is előidézheti. Minden ellenkezőhíresztelés ellenére ez a probléma sem lehet végzetes. Előbb-utóbb eljön az a pont, amikor a szervezet annyira kifárad, hogy ha rövid időre is, de sikerül elaludni.
Nem határozható meg egyértelműen, mennyi ideig lehet kibírni alvás nélkül. Eddig a rekordot egy 17 éves diák tartja, aki több mint 11 napot töltött ébren. A Guiness Rekordok Könyve azonban már jó ideje nem tartja számon ezt a rendkívül kockázatos teljesítménykategóriát. Valószínűleg azért, mert senkit nem akarnak ösztönözni, arra, hogy ezzel kísérletezzen.
Mindent összefoglalva, az alvás egy olyan összetett jelenség, amely egy újabb tudományt alakított ki az egészségügy területén, az úgynevezett alváscentrumok létrehozásával, ahol a páciensek alvással kapcsolatos nehézségeit vizsgálják ki.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
