A 2017-es jogász tanterv

law2-1

Szeptemberben elindult az első évfolyam, ami a hallgatók kritikai megjegyzéseit is figyelembe vevő 2017-es mintatanterv szerint halad majd. A friss oktatási program papíron sokkal modernebb, gyakorlatiasabb képzést kínál az előzőnél, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy tud-e alkalmazkodni a Kar az innovatív koncepcióhoz, és ha igen, mennyi idő alatt.

A 2010-es ajánlott tanrend számos elméletileg remek ötletet tartalmaz: például a modulrendszert, ami biztosítja, hogy a hallgatók már végzés előtt elkezdjenek specializálódni, vagy a választható tárgyak kisebb csoportokba osztását, ami mindenkit rákényszerít, hogy eltérő látásmóddal és technikával szervezett órákon vegyen részt. Azonban mire a 2010-es elképzelés szerint haladó hallgatók kerültek többségbe a Karon, világossá vált, hogy a tanterv sok, a megalkotásakor előreláthatatlan buktatót hordoz magában, így hosszú távon csúszásokhoz és tömeges elvándorláshoz vezet.

A HÖK és az oktatói gárda munkájának hála a 2017-es tanterv első pillantásra roppant vonzó, különösen azoknak, akik saját bőrükön tapasztalták a 2010-ben indult rendszer hibáit.

1. Nincs szigorlat/alapvizsga a történeti tárgyakból

Míg a 2010-es tanterv szerint a római jog szigorlat hiányában gyakorlatilag ellehetetlenült az előrehaladás,

az új rendszerben a római jog 2. kollokvium csak a kötelmi jognak és az évfolyamdolgozatnak erős előfeltétele.

Ugyanakkor a római jog 1. teljesítése nélkül nem kezdhetők meg a polgári jogi tanulmányok, vagyis azok a hallgatók, akik első félévben a római jogon véreznek el, továbbra is bajban lesznek.

A továbbra is első félévben oktatott magyar alkotmánytörténet (MÁJT 1.) az alkotmányjog 2. előfeltétele, a magyar jogtörténet (MÁJT 2.) pedig szükséges a büntetőjog, a kriminológia és az évfolyamdolgozat felvételéhez.

Sokat vitatott kérdés, hogy melyik évben lenne ideális oktatni az összehasonlító jogtörténetet, egyelőre azonban nem változott a helye – a többi történeti jellegű tárgytól elszakadva harmadéven kell teljesíteni a kétrészes kurzust, a büntető eljárásjog és a polgári perjog szigorlattal párhuzamosan. Jó hír, hogy a 2010-es modelltől eltérően már semminek sem az előfeltétele az összehasonlító jogtörténet, így következmények nélkül átcsúsztatható negyedévre.

2. Tételes jogi tárgyak első éven

Az alkotmányjog 1-2. és a polgári jog 1. lekerült az első évre, ami lehetőséget nyújt a gólyáknak, hogy tételes jogi tárgyakkal foglalkozzanak, ezáltal pedig még időben, a lehető legkevesebb állami félévet elhasználva bizonyosodjanak meg róla, hogy valóban jogászok szeretnének lenni.

Az egyetlen szépséghibája a tervnek, hogy az alkotmányjog tipikus buktatótárgy, vagyis ha a tanszék nem változtat az anyagon, az oktatáson és/vagy a számonkérésen, sokan már első féléven be fognak ragadni a rendszerbe (az AJ 1. az AJ 2. és az EKP 1., az AJ 2. pedig a KIG 1., az NJ 1. és az AJ 3. erős előfeltétele).

3. Csökkent a választható tárgyak csoportjainak száma

A differenciált alternatív kurzusok, a társadalomtudományi választható kurzusok, az elméleti jogi választható kurzusok és az öt részre felszeletelt fakultatív kurzusok helyett a frissen felvett hallgatóknak már csak két tárgycsoportból kell választani – 8 fakultatív és 9 választható szakmai ismeretek kurzust kell teljesíteni.

Mivel jelenleg a hallgatói elégedetlenség egyik fő forrása, hogy nem lehet bejutni elegendő differenciált alternatív kurzusra/esetleg nem arra, amelyik érdekli a hallgatót,

az új tanterv valószínűleg meg fogja könnyíteni a tárgyfelvételt.

4. Új/megváltozott/áthelyezett tantárgyak

Jogi latin helyett az idei tanévtől második féléven idegen nyelvű szakmai ismereteket fognak oktatni – ennek keretében a hallgatók angol, német, francia és olasz jogi szaknyelvet tanulhatnak majd kreditért, ingyenesen. Ez a jelenlegi helyzethez képest hatalmas előrelépést jelent, ugyanakkor az csak utóbb válik majd el, hogy a Kar valóban tudja-e biztosítani a színvonalas nyelvoktatást.

A 2017-es tanterv már nem tartalmaz önálló statisztikát, kriminalisztikát és szövetkezeti jogot, a jogászi etika és a politológia azonban felkerült a 7-8. szemeszterre.

Emellett megjelent a kétrészes környezetjog, a büntetőjog 5. részét pedig felváltotta a büntető eljárásjogi, büntetőjogi komplex szeminárium elnevezésű, feltehetőleg gyakorlatorientált kurzus.

Ezzel összhangban a büntető eljárásjog teljes egészében harmadéves tárggyá vált, ami azt jelent, hogy nem lesz két és fél hónap nyári szünet a BE 1. elfelejtésére.

A társadalomtudományi tárgyak is jelentősen átalakultak: a kétrészes filozófia helyére a társadalomtudományi alapozó szeminárium és a társadalomelmélet kurzus lépett. A jelenleg negyedévre ütemezett jog- és állambölcselet a 4-5. szemeszterre került, és már csak az egy félévre visszaszorult jogszociológia az előfeltétele.

A nemzetközi jog hatalmas ugrással másodévre került, és egyben az első szigorlati tárggyá vált.

Látható, hogy elméletileg rengeteg problémára megoldást kínál az idén bevezetett tanrend, ugyanakkor nehéz megbecsülni, mennyire fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, mivel

a Karnak nemcsak néhány technikai nehézséget kell áthidalnia a sikerhez, hanem az intézményi kultúrát is gyökeresen meg kell változtatnia.

Az erre való törekvést jelzi a HKR módosítása. Sajnos azok, akik igazán értékelni tudnák a pozitív változásokat, nem részesedhetnek bennük, mivel új tantervet csak felmenő rendszerben lehet bevezetni.

kép forrása

                     

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szövérffy Margit

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.