Drágák, de szükségesek – a gyógyszerek

Miért van az, hogy a sok ránk zúduló információ közepette elakadunk, ha arról van szó, mi egészséges, és mi nem? Valaki az Algoflexre esküszik, valaki pedig a vizes borogatásra. Hol találjuk meg a megoldást arra, mikor, mit és hogyan vegyünk be? Az alábbi cikkben a gyógyszerek helyes használatáról lesz szó.

Az orvos-beteg viszony sokat változott a történelem során. A társadalmak a kezdetek kezdetén a kuruzslásban hittek, és primitív sebészeti beavatkozásokat hajtottak végre. Majd az idő haladtával könyveket kezdtek írni, jegyzeteket készítettek. A XVII. században megjelent az egyetemeken az orvosképzés. Az orvosokat egyre jobban foglalkoztatta az ember anatómiája. Aztán az újkori felvilágosodás során fokozottan nagyobb hangsúlyt fektettek a sebészetre, szülészetre, és ekkor alakult meg a magyar orvosi rend is. A modern korban előtérbe került a gyógyszerek fejlesztése, a fejlődő tudománynak és technikának köszönhetően.

Paradox módon, minél jobban törekszünk arra, hogy ne romboljuk szervezetünket, annál inkább az ellentétes hatást érjükel. Az egészségre törekvés a sok néhol egymásnak ellentmondó információ miatt mára már-már kilátástalanságba fullad, amit az is alátámaszt, hogy az utóbbi években rohamosan megemelkedett a kereslet az online öndiagnosztikára. Manapság már úgy megyünk el orvoshoz, hogy előtte rákerestünk a tüneteinkre és tudjuk, hogy a barátunk barátjának a testvérének majdnem ilyen volt, és neki melyik gyógyszer vált be. Nem csoda, hogy sokan visszataszítónak találják a gyógyszereket, és feleslegesnek azok szedését. 

Kis túlzással azt láthatjuk, a kezdetekben lévő gyógynövénykultúra manapság visszatérni látszik, a gyógyszerek ellenzékeként. 

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Dr. Dósa Ágnes megkeresésemre elmondta, ő hogyan vélekedik az online öndiagnosztikáról és a gyógynövényekről.

Jurátus: Ön szerint az, hogy az internet segítségével rá tudunk keresni a problémáinkra, hasznos vagy inkább káros? Hisz így több félrevezető információ jut el hozzánk.

Dr. Dósa Ágnes: Az internet egy nagyon nagy áldás az életünkben, hisz az információhoz való hozzáférés hihetetlenül egyszerű lett. Az más kérdés, hogy ahhoz is kell tudás, hogy valaki megszűrje ezeket a híreket. Én azt látom, hogy az emberek nagy része nem tudja jól használni az interneten az orvosi tudnivalókat. Jelenleg a magatartástudományi intézetben dolgozom, és van egy kötelező tantárgy, aminek jelentős részében azt tanítják, hogy hogyan kell az internetről korrekt információkat gyűjteni. Például hogyan vehetjük észre, hogy egy oldal megbízható-e vagy sem.

Mennyire tartja eredményesnek a gyógynövényekkel való gyógyítást? Célravezetőnek találja ezt a fajta megközelítést?

Attól függ, mit szeretnénk kezelni. Mert egy vakbélgyulladást nem kúrálhatunk ki egy teával, viszont bizonyos emésztőrendszeri panaszokra a tea biztos, hogy jó lehet. Hiszek a bizonyítékokon alapuló orvoslásban, tehát csak arra hagyatkoznék, amire bizonyíték van. Következtetésképp így ebben a körben szerintem igen, célravezető.

Megosztaná gondolatait a gyógyszerek elutasításáról?

Amíg nem voltak gyógyszerek, addig az átlag életkor negyven év volt, a gyermekhalandóság pedig 70%. Ennek következtében tíz gyerekből kettő vagy három maradt életben. Ha most eldobjuk a gyógyszereket, akkor visszamegyünk ugyanoda, és az első fertőzés véget vethet az életünknek. Hisz ha belegondolunk, a foghúzás akkor egy halálosbeavatkozás volt, gyógyszerek nélkül pedig ma is az lenne. Nem kell elvetni a gyógyszereket, viszont feleslegesen sem kell szedni. Akkor szabad, ha tényleg muszáj, és csak annyit, amennyi kell.

Mi is az a gyógyszer, és mi határozza meg az árát?

Az 1998. évi gyógyszerhasználatról szóló törvény értelmében, a gyógyszer bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azon anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók. 

A gyógyszerek árát pedig az határozza meg, hogy melyik társadalombiztosítási csoportba tartoznak. Ugyanis vannak gyógyszerek, amik részesülnek tb-támogatásban, és vannak, amik nem. Ezek a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek például az Algoflex vagy a Coldrex. Ezeknek a gyógyszereknek az árát a gyártó saját maga határozza meg, míg a támogatott gyógyszerek árát a gyógyszer gyártója az alapján határozza meg, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő elvégez egy egészségpolitikai és költséghatékonysági vizsgálatot.

Tudvalévő, hogy vannak olcsóbb és drágább vény nélkül kapható gyógyszerek ugyanarra a panaszra. Sokszor az áll ennek a hátterében, hogy egy cég kikutat egy formulát, amely elmulasztja például a hasi fájdalmakat. Egy gyógyszer fejlesztése sok idő és még több pénz. Így mikor kikerül a forgalomba, a gyártó mindenképpen profitot szeretne az eladott gyógyszerekből, tehát aránylag magas lesz az ára.

Bár az olcsóbb gyógyszerekben legtöbbször ugyanaz a hatóanyag szerepel, mint a drágábbikban, a másik gyártó azért kínálja olcsóbban a termékét, mivel nem ő fejlesztette ki. Tizenöt évig védik egy molekula szabadalmát, ezután pedig szabadon lesz másolható.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy ebből a tizenöt évből az első körülbelül hat-tíz év a gyógyszer fejlesztésére térül.

Drága – de lehetne drágább?

Tízezer molekulából lesz egy darab bejegyzett gyógyszer, ami már itt is megmutatja, miért ilyen hosszú a gyógyszer fejlesztésének folyamata. Tudjuk, hogy ebben az iparban rengeteg a pénz. Egy gyógyszer kifejlesztéséhez körülbelül egy milliárd dollár szükséges, ami átszámolva körülbelül 326,6 milliárd forint. Ugyanakkor a befektetés nem garancia a megtérülésre, mivel tíz piacra kerülő gyógyszerből hét veszteséges. 

Manapság nagyon sok módja van annak, hogy gyógyulásunkat elősegítsük és igaz, hogy nem feltétlen kell rögtön a gyógyszer után kapni, de ezt nem nekünk, hanem egy szakembernek kell eldönteni.

Fordítsunk nagyobb figyelmet arra, hogy mi kerül a szervezetünkbe. Az interneten eljutó információkat és a tévéből ránkzúduló reklámokat pedig kezeljük szkeptikusan.

Köszönjük a válaszokat Dr. Dósa Ágnesnek!

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Képek forrásai: 1, 2


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése Szerző weboldala

Őri Dorka

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.