Több évtized után idén szeptemberben villámcsapásszerűen módosították az abortusz jogi szabályozását. A szívhang-rendelet néven elhíresült jogszabály felkavarta a téma állóvizét, új és régi vitákat hozva felszínre. Miről szólnak a változások pontosan? Segítik a magzati élet védelmét vagy csupán az állapotos nő körülményeit teszik még nehezebbé? Miért pont most került sor a minderre és miért rendeletben? Lehetnek további változtatások?
Tovább
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül.
Tovább
Jogász, politológus és szociológus. Kutatott Amerikában, kancelláriaminiszter volt, majd később alkotmánybíró lett. Mandátuma idén nyáron járt le. Novemberig nem szeretett volna interjút adni, de a Jurátussal kivételt tett. Beszélgettünk az életútjáról: a hercegkúti gyermekkorról, a szakkollégiumról, a Századvégről, az alkotmánybírói munkásságáról, és természetesen arról, hogy merre tovább, miután lejárt a megbizatása.
Alapjogi tanulmányaink során mind találkozunk azzal a kérdéssel, melyet Ferdinand von Schirach ügyvéd és drámaíró a Terror című darabjába körbejár, hiszen a téma kiemelkedő példája az állam védelmi funkciója problematikusságának. Egy terrorista szervezet repülőgépet akar belevezetni egy teli stadionba, tehát szembe találkozunk a kérdéssel, hogy melyik ér többet, 164 vagy 70 ezer emberi élet.
Akit érdekel a J. K. Rowling által megalkotott világ közjogi és gyermekjogi háttere, annak érdemes volt részt vennie az Alapjogi és Közigazgatási Jogi TDK közös ülésén, ahol Lápossy Attila és Hoffman István tanár urak válaszoltak a felmerülő kérdésekre. Az érdeklődők többek között azt is megtudhatták, hogy miért tekinthető a varázsvilág egy feudális államnak, vagy hogy miként érvényesül a szabad iskolaválasztás joga a varázslótanoncok körében. Tovább
A WHO – az ENSZ Egészségügyi Világszervezete – 2019 tíz legnagyobb egészségügyi kockázata közé sorolta az oltásellenességet. A szülők legtöbbször világnézeti, vallási meggyőződésükből kifolyólag, esetleg valamilyen gyógyíthatatlan betegségtől való félelemből kerülik el a védőoltásokat. Így fordulhatott elő, hogy 2017 és 2018 között megháromszorozódott a kanyarós megbetegedések száma Európában. Tovább
Február 22-én került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának idei első, borkóstolóval egybekötött könyvbemutatójára a Kari Tanácsteremben.
Tovább
A fantáziálás életünk része. Mi is szolgálna jobb forrásul ehhez, mint egy film vagy sorozat? Hányszor gondoltunk már rá, hogy mennyivel jobb lenne a főhős életét élni – megmenteni a világot vagy megismerni életünk szerelmét. Mi történne azonban, ha egyik nap arra ébrednénk, hogy a vászonra vetett jelenet valósággá válik?
Dr. Vig Dávid jogász, a Kriminológiai Tanszék adjunktusa, ahol 2014-ben PhD fokozatot is szerzett. 2018. december 1-jétől az Amnesty International Magyarország igazgatója. Szakmai életútjáról, kinevezéséről és az Amnesty magyarországi munkásságáról beszélgettem vele. Tovább
A multikulturalizmus számos újkeletű kérdést vet fel, kiváltképp az elmúlt évek erőszakos eseményeinek fényében. Meddig terjed a szabad vallásgyakorláshoz való jog? Az arcot teljes mértékben eltakaró kendő viselése egy patriarchális, az emberek egyenlőségét tagadó szemlélet kivetülése? Vajon a vallásgyakorlás korlátozása egyenlő mértékben érint minden vallást? Tovább
