A kötelmi jog megfogta, a polgári jogban biztos volt, de azt, hogy mi szeretne lenni, még ötödévesen sem tudta. Szeret tanítani is, de hosszú utat járt be hozzá. Egyetemünk óraadó tanárával, a Harmincas Ügyvédi Iroda vezetőjével beszélgettünk az ügyvéddé válásról és magáról az ügyvédkedésről.
Tovább
Kényszerből lett jogász, a doktori képzésre úgy kellett rábeszélni, dékáni munkáját pedig a takarításhoz hasonlította. Menyhárd Attilával beszélgettünk a diákéveiről, irodalmi példáiról, a visszajelzésekről, Churchillről és a Harry Potterről, no meg sok más egyébről.
Tovább
Minden bizonnyal elsősorban a kisgólyák, de számos esetben – sokszor kortól függetlenül – több felsőbb éves hallgató is eltöpreng azon: vajon hol található az a közeg, ahol előadásokon, szemináriumokon, könyvtárakon túlmenően – ám még mindig kötetlenül – további ismereteket gyűjthetnek be minden olyan jog– és egyéb társadalomtudománnyal kapcsolatos területről, amely felé érdeklődéssel fordulnak? Erre a válasz két szóban ragadható meg: tudományos diákkör.
Tovább
Márciusban – a tavaszi időjárással együtt – az élet is megérkezett az Egyetem térre. Ismét benépesült az A- és a B-épület előtere, és újra hosszasan lehet keresgélni, hogy vajon hol lehet az A6-os gyakorló. A koronavírus miatti korlátozások egyelőre eltűntek, azonban az ott szerzett tapasztalatok és élmények velünk maradnak. A következőkben szeretnénk pár ilyen tapasztalatot megosztani veletek, mint egy jogász és politológus hallgató emlékei erről az időszakról.
Tovább
Az interjú második részéből kiderül milyen a Bibó közösségébe tartozni, mit ad hozzá a szakkollégium az egyetemi élethez és milyen fordulatot hozott Flóra és Kende számára a csatlakozás. Tartsatok velünk!
Tovább
A két héttel ezelőtt megrendezett Educatio Kiállítás miatt úgy gondoltam, hasznos lenne a felvételi előtt álló gimnazistáknak egy „élménybeszámolót” adni, amely rámutat, milyen is az élet – a jelenleg – hibrid tanrendszer szerint működő jogi karon. Az eseményen rengeteg kérdést tehettek fel a diákok, viszont a nagy tömeg és az idő szűke miatt részletekbe – nagy valószínűséggel – nem tudtak bocsátkozni az egyetem képviselői, illetve sokak számára ijesztőnek is hathatott a tumultus. Írásom nem titkoltan egy segítség a felvételizők számára, hogy ne csak arról tudjanak, amit a kiállításon hallhattak (feltéve, hogy mertek kérdezni), hanem arról is, amit egy első félévét abszolváló diák gondol a karról. Hajas Boldizsár írása.
Tovább
Jogi diplomával a kézben számtalan lehetőség nyílik meg előttünk, dönthetünk akár úgy is, hogy nem a klasszikus utakat járjuk be. A Jurátusból a média világába című interjúnk második részeként ezúttal olyan egykori joghallgatókat, volt Jurátus tagokat kérdeztünk, akik az egyetem elvégzését követően inkább az újságírás felé fordultak. Nagy Teodórával, az atv.hu felelős szerkesztőjével, a Spirit FM Harcosok klubjának szerkesztőjével, korábbi rovatvezetőnkkel, valamint Surjányi Dáviddal, a Hetek külpolitikai rovatvezetőjével, nemzetközi jogásszal, egykori főszerkesztő-helyettessel az újságírásról és a Jurátusban eltöltött éveikről beszélgettünk.
Tovább
Joghallgatóként minden bizonnyal eljátszottunk már a gondolattal, hogy vajon milyen lenne jogi diplománkat a Harvardon, a Yale-en, vagy éppen a Stanfordon megszerezni. Ha Téged is érdekel, olvass tovább!
Tovább
A kérdés absztrakt szintjét ezúton nem árt konkretizálnunk, hiszen sokunknak a mindennapjaink része a „norma” szó, még ha nem is használjuk a hétköznapi nyelvezetünkben állandó jelleggel. De vajon mindenkinek ugyanazt jelenti ez a néhány betű?
Tovább
A teljes magyar sajtót bejárta annak a híre, hogy az ELTE épületeinek zárt tereiben és egyéb, az intézmény által rendezett események során kötelező maszkot viselnie minden jelenlévőnek. Nem csoda, hogy ez nagy port kavart, hiszen a kormány a járványügyi védekezési eszközei közül ezt oldotta fel a leghamarabb. Sőt mi több, a mai napig nem kötelező szinte sehol sem. A következőkben az ELTE járvány elleni védekezési stratégiájának ezen szeletéről lesz szó. Vajon még mindig megéri maszkot hordani?
Tovább