Érvényesen és eredményesen lezajlott a HÖK választás – olvashatjuk az Ellenőrző Bizottság határozatát az ELTE ÁJK HÖK honlapján. Azonban a mandátumok többsége nem került kiosztásra, volt olyan választókerület, ahol a választásra jogosultak 25%-a sem szavazott, évfolyamok maradtak képviselő nélkül.
Artner Gábor harmadéves joghallgató és immár évek óta évfolyamképviselő. Testvére, Artner András végigkövette, hogy bátyja mit csinál a jogon, majd miután szeptemberben elkezdte az egyetemet, ő is elindult a választáson. Szüleik orvosok, a politika nem tabutéma az asztalnál, abszolút támogatták mindkettőjüket, hogy HÖK képviselőként dolgozzanak. A testvérpárral kari közéleti munkájukról beszélgettünk.
Március 25-ére küldöttgyűlést hívott össze a HÖK elnöke. A napirenden olyan kiemelkedően fontos kérdések szerepeltek, mint az Alapszabály módosítása vagy az előző negyedév gazdasági beszámolójának elfogadása. Tovább
Az előző félév végén lezajlott HÖK-választások során mandátumot szerzett képviselők február 21-én ültek össze először: az alakuló Küldöttgyűlésen a korábbinál jóval magasabb, 70%-ot meghaladó részvételi arány volt. Tovább
November 30-án véget ért a szavazás, a HÖK választások hivatalos eredménye pedig felkerült a HÖK honlapjára.
Karunkon túlnyomó többségben jogász- és politológusképzés zajlik, ennek dacára az évfolyam-képviselők a választási kampányidőszak előestéjén sem veszik a fáradságot, hogy megjelenjenek a küldöttgyűlésen.
A választások után sem lassultak le a közéleti események a Karunkon. A kommentháború új szintre lépett, a régi HÖK tagjai a folyamatban lévő munkáikat a Facebookon teszik közzé, és az ÚHM is megkezdte tevékenységét. Kitették a programjukat, még az alakuló ülés előtt meghirdették az alelnöki pályázatok feltételeit, HÖK-ismertető előadást szerveztek, és sikeresen megsértették, majd kibékítették a Büntetőjogi Tanszéket.
Az Új HÖK Mozgalom elsöprő győzelmet aratott a választásokon. A Szövetség a Hallgatókért a harminc képviselői mandátum közül nyolcat tudott megszerezni, míg az ÚHM összesen tizenhetet. Ennek köszönhetően – a jelenlegi Alapszabály szerint – ők határozhatják meg az elnök és az alelnökök személyét, ahogy a Küldöttgyűlés határozatainak többségét is meg tudják hozni. Az ÚHM programjában szereplő Alapszabály-módosításhoz szükséges kétharmados többséget is elérhetik csupán három további képviselővel együttműködve.
A leendő elnököt, a Jurátus új főszerkesztőjét és az Ellenőrző Bizottság tagjait a Küldöttgyűlés holnapi alakulóülésén fogják megválasztani. Az ÚHM Facebook-eseménye alapján az Ellenőrző Bizottságba bárki jelentkezését továbbra is szívesen fogadják. Az alakuló Küldöttgyűlés 18.00-kor lesz a B/16-os gyakorlóban. A beérkezett elnöki és főszerkesztői pályázatokat a Választási Bizottság azonban csak ma este tette közzé, és Czabán Samu is csak a délután folyamán osztotta meg a sajátját a Közéleti Körben Oravecz Zsófia kezdeményezésére.
Az elmúlt két hét a Giró-Szász Áron vezette Elnökség számára a folyamatban lévő munkáik lezárásáról és nyilvánosságra hozataláról szólt. Megrendezésre került a Jogász mintatanterv fórum, kijöttek a mintatanterv-kérdőív eredményei, és Áron megosztotta a hallgatókkal a tantervi reformmal kapcsolatos indítványait, amelyeket még hivatali idejében a Kar vezetése elé kívánt terjeszteni.
Az ÚHM is prioritásként kezeli a tantervi reform, illetve a nyilvános minőségbiztosítási kérdőív problémáját. Az elmúlt héten rögtön komoly feszültséget okozott, amikor előzetes egyeztetés nélkül nyilvánosságra hozták a jogászképzést véleményező kérdőíveik értékelését. Az erősen sarkos és megkérdőjelezhető minőségű felmérés komoly felháborodást váltott ki a Büntetőjogi Tanszékből. A Tanszék és az ÚHM közötti megbeszélések eredményeképpen végül Samu elérhetetlenné tette a felmérés eredményeit, és elismerte, hogy hibáztak. A Tanszék vezetése pedig sértettség helyett komoly kezdeményezőkészségről tett tanúbizonyságot, amikor saját minőségbiztosítási kérdőívet kezdett kitöltetni a hallgatókkal. Természetesen ennek kivitelezésében is sok hiányosság volt, de a jövőbeli együttműködésnek mindenképpen pozitív előjele.
A nyilvános és megújított OMHV kérdése már évek óta húzódó probléma. Egyetemi szinten eddig nem sikerült megoldást találni rá, ezért másfél hónappal ezelőtt Áron kezdeményezte egy önálló, nyilvános, kari kérdőív létrehozását. A tanszékekkel egyeztetve ki is dolgozták saját kérdőívük első verzióját, amelyet tegnap osztottak meg a Facebook-csoportokban, kérve az új csapatot, hogy javaslatukat használják majd fel további munkájukhoz.
Az Egyetemmel együttműködve valószínűleg lassú folyamat lesz a végleges változat kidolgozása, de csak így lehet biztosítani, hogy a nyilvános OMHV sértés helyett konstruktív visszajelzés legyen a Kar oktatói számára.
Az ÚHM tagjai az integrációval kapcsolatban is megkezdték a munkálataikat. Felvették a kapcsolatot az Egyetem oktatóival, és elkezdődött az egyeztetés a mentorfelvételivel kapcsolatban. Jelenleg pedig nagyban szervezik az ÚHM első integrációs eseményét, az április 29-ei
Múlt hét pénteken az ÚHM HÖK Restart 1.0 programján a gazdasági ügyektől kezdve, tanulmányi és tudományos, illetve szociális ügyeken, ösztöndíjakon át a HÖK átlátható működésének kérdéseiig számos téma felmerült. Az ÚHM tagjain kívül 10-15 fős hallgatóság volt jelen az egyes előadásokon. Ez nem tűnik soknak, de még ennyi érdeklődőt se szoktak vonzani a kari közéleti események (az elnökjelölti vitát nem számítva). A meghívott előadók az EHÖK és a TÁTK HÖK tagjai, Nagy Marianna, a tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes, illetve Karunk Tanulmányi Hivatalának munkatársai voltak. Az esemény pontos beszámolóját az ÚHM ígérete szerint hamarosan közzé fogja tenni.
Az ÚHM az HÖK Restart meghívottjainak személyéből kiindulva erősíteni szeretné a kapcsolatait az Egyetem többi részével. A jelenlévő képviselők kérdései is elsősorban arra irányultak, hogy a többi Karon és az EHÖK-ben miként folyik jelenleg a munka. Az erőteljesebb EHÖK részvétel, és a más Karokkal való kapcsolatok kiépítése a hosszú távú együttműködésen túl a jelenben is alapvető fontosságú az ÚHM számára. Az elődjeik helyett ugyanis elsősorban tőlük kaphatnak bővebb információt a HÖK tényleges működéséről, illetve működőképes, már kipróbált ötleteket a reformjavaslataikhoz.
A választások idején mindkét elnökjelölt azt nyilatkozta, hogy nyitottak az együttműködésre a másik párt képviselőivel. Sőt, konstruktívnak és kifejezetten jónak tartották a plurális küldöttgyűlést. A választások alatt és után kibontakozó vita azonban messze túlment a korrekt verseny keretein. A becsületsértés határait feszegető komment- és közleményháborút végül Gosztonyi Gergely tanár úr közbeszólása tudta csak leállítani. A személyeskedő támadások mindkét oldalról komoly sérelmeket okoztak, lehetetlenné téve a jövőbeli együttműködést. Ezt támasztja alá az is, hogy a régi HÖK tagjai látszólag nyilvános Facebook-posztok formájában adják át megkezdett munkáikat.
A leendő elnökség tagjai eddig csak kívülről szemlélték – és kritizálták – a HÖK működését, ezért pontosan nem ismerhetik a jelenlegi kereteket, nincsenek saját tapasztalataik. A tudásátadás és a tényleges együttműködés a korábbi HÖK-kel azonban valószínűtlenné vált az elmúlt hetek eseményei után.
Összességében az ÚHM már az új Küldöttgyűlés hivatalos megalakulása előtt nagy lendülettel kezdett neki a feladatainak. A lelkesedésük mellett azonban rögtön megtörténtek az első súrlódások is az új csapat és az Egyetem között. Kérdéses, hogy milyen gyorsan lesznek képesek túllendülni a tapasztalatlanságukon, és megfelelni a beléjük vetett bizalomnak. Az ÚHM tervei és a kari közélet iránti érdeklődés fellendülése mindenképpen üdvözlendő tények, a valós eredményekre azonban még várnunk kell.
