Akár szereti valaki Tarantino munkásságát, akár nem, annyi bizonyos, hogy aki látta valamely filmjét, arra erős benyomást tett. Mi is áll valójában korunk kétségkívül egyik legsikeresebb, egyesek szerint zseni, mások szerint őrült filmrendezőjének népszerűsége és egyben megosztó mivolta mögött?
Emlékeztek a Mielőtt lemegy a nap című csodás filmre? És arra a jelenetre, mikor Celine azt mondja Jessenek, hogy az a Notre Dame egyszer el fog tűnni?
A Sisi hercegnő kalandjai című rajzfilmsorozaton nőttem fel, és a királyné kislánykori példaképemmé vált, bár akkor még csak a mesebeli, bájos, romantikus életét ismerve, nem tudva a valódi megpróbáltatásairól. Később gyerekkori rajongásom Sisi élete iránti érdeklődésre váltott át, így nem volt kérdés, hogy a Perjátszó Kör A Sisi merénylet – Legendák és valóság című előadásán ott a helyem az első sorban.
Budapest tele van kiváló éttermekkel. A legtöbben a jó hangulatú családi vagy a meghitt romantikus vacsorák miatt szeretik ezeket a helyeket, azonban ma már nem mehetünk el szó nélkül az ugyancsak szemet és ízlelőbimbókat gyönyörködtető bruncholás mellett sem.
A mozikban már játsszák Antal Nimród új filmjét, A Viszkist. Nem nehéz kitalálni, az alkotás Ambrus Attila, a jégkorongozóból lett bankrabló életét dolgozza fel. Számos kérdés felmerült bennem a filmmel kapcsolatban, többek között az, hogy vajon mennyi lehet igaz a sztoriból, illetve hogy a filmben megvalósított cselekmények egyáltalán fizikailag lehetségesek voltak-e abban az érában. A történet hitelességéről nem tudok nyilatkozni, hiszen az igazságot csak Ambrus tudhatja, ám a dilemmáimra talált válaszokat szívesen osztom meg azt veletek.
A huszonhat éves színésznő szerepelt a #Sohavégetnemérős és a Brazilok című filmekben, a Semmi bogár kisfilmben, a Katona Társulat tagja, színpadon alakította már Nyinát a Sirályból, és volt már Emilia Galotti is… Egyre gyakrabban találkozunk „ezek a mai fiatalok” és „bezzeg az én időmben” témájú cikkekel – ezekről és más aktualitásokról beszélgettünk egy sikeres huszonévessel.
Gróf Széchenyi István. A legyőzhetetlen csodakanca. Ötvennégy győzelem. Csalogány, az igaz barát. 161975 Kincsem nevű aszteroida. 7,9-es IMDb értékelés. Kincsem Park. Ahogy ezekből látszik, a magyar csodaló hírünket vitte a nagyvilágban, mi mégis nevetségesen keveset tudunk róla. Ki is volt Kincsem, a maximalista angol telivér, aki egyszer sem kegyelmezett Európa derbijeinek?
Valószínűleg, ha máshol nem is, az általános iskolai kirándulásokon már mindenki megismerkedett a hagyományőrzés világával, mégis képesek vagyunk elfelejteni, hogy magyarnak lenni nem csak annyit jelent, hogy népdalokat tanulunk énekórán, március 15-én kokárdát viselünk, vagy augusztus 20-án megnézzük a tűzijátékot. Azok számára, akik szünetet tartanának a tanulásban, és szívesen vennének részt kulturális fesztiválokon vagy táborban, az alábbiakban ajánlok pár lehetőséget.
Magyarországon az elmúlt egy évben a figyelem középpontjába került az Oscar-gála. Tavaly Nemes-Jeles László Saul fia című alkotása nyerte meg a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat. Ezt követően idén februárban újra egy magyar alkotásnak drukkolhattunk a gálán, és nem hiába: Deák Kristóf Mindenki című kisjátékfilmje érdemelte ki a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat. Azonban e közelmúltban történt sikereken kívül már korábban is lehetett örülni a díjak kiosztásakor magyar, illetve magyar származású művészeknek.
Március 12-ig a budapesti Hősök Terén lévő Műcsarnok ad otthont az utóbbi évek egyik legnívósabb festészeti kiállításának, amelyen az Osztrák-Magyar Monarchia kiemelkedő művészeinek alkotásai tekinthetők meg.
