Archív - március 2016

Elnökjelölti vita – El nem hangzott kérdések #2

Az elnökjelölti vitán el nem hangzott kérdésekből összeállított cikksorozatunk második részében megtudhatjuk az elnökjelöltek álláspontját a HÖK szervezetével, javadalmazásával és kommunikációjával, illetve a rangsorolásos jelentkezéssel és az átsorolással kapcsolatban is.

Milyen (konkrét) javadalmazást tartanátok jogosnak egy HÖK-elnök számára? Probléma-e szerintetek, hogy erről a KGY határoz?

Oravecz Zsófia (O. Zs.): Nem változtatnám meg a jelenlegi javadalmazási rendszert, ugyanis hiszem, hogy annak, aki dolgozik, jár fizetés. A HÖK nem egy önkéntes diákszervezet, amibe annyit teszel bele, amennyit szeretnél. Ez egy munkahely. Az elmúlt egy évben az elnökségben többször is volt olyan, hogy valakinek az ösztöndíja levonásra került, mert egy munkát nem készített el határidőre, illetve a legjobb oktatónak és tanszéknek járó díjat például az ösztöndíjunkból dobtuk össze és fizettük ki. Az ösztöndíjak mértékét bármikor megtekinthetitek a honlapon, azt hiszem, nem olyan magas összegek, amit egy hallgató egy szinte teljes munkaidős állásért ne érdemelne meg.

Rituper Roland (R. R.): Szerintük az lenne a legkorrektebb, ha nem a KGY döntene egy ilyen fontos kérdésben, hanem maga az érintett, vagyis a HÖK-elnök.

Czabán Samu (Cz. S.): A jelenlegi havi 85 ezer mindenképpen túlzás. Az elnök és az elnökség javadalmazása lehet jogos, ugyanakkor jelenleg a hallgatók felé semmilyen elszámolás nincsen, beszámolók nem érhetők el, az elnökség munkája távoli, megfoghatatlan és átláthatatlan. Ezért jelen pillanatban a bizalom erősítése végett mi nem szeretnénk pénzt felvenni elnökségi munkáért. Az már garancia, hogy az elnöki és elnökségi juttatás ösztöndíj-pályázat útján vehető csak fel, és az összegét a KGY határozza meg, persze utóbbi csak akkor működik garanciaként, ha maga a KGY is képes ellensúlyként működni.

Tehát szerintem nem probléma, hogy a KGY dönt erről, a KGY ezzel kapcsolatos döntéseit precízen nyomon lehet követni a honlapon, mondjuk a 4/2015. (IX. 23.) KGY határozat szerint „A Hallgatói Önkormányzat Elnöke diszkrecionális jogkörében eljárva csökkentheti, illetve megvonhatja közéleti ösztöndíját az Elnökség bármely tagjától”, ezt a rendelkezést nem egészen értem hogyan működhet, de nem tűnik fairnek az eljárás.

Mit gondoltok, együtt tudnátok működni azokkal az évfolyamképviselőkkel, akik nem a ti pártotokból kerültek ki?

O. Zs.: Három éve vagyok küldöttgyűlési képviselő, mindig voltak olyanok, akik nem az én „pártomból” kerültek ki, és sosem fordult elő olyan, hogy ne tudtunk volna vele együttműködni, sőt olyan is volt, hogy függetlenként kerültem be. Másfél éve egyedüli ellenzékiként kerültem be az elnökségbe mint politológus ügyekért felelős alelnök, és munkánk során sosem volt nézeteltérésünk, sosem kezeltek máshogy a többiek. Részemről biztosan konstruktívan működne, remélem, a másik oldal is így van ezzel, nem szeretném a képviselőségem feladni nézeteltérések miatt.

R. R.: Nem.

Cz. S.: Természetesen. Nem szeretnénk stigmatizálni senkit. A célunk pont egy plurális HÖK létrehozása, aminek a lényege, hogy tényleg különbözően gondolkodó és vitázó emberek legyenek benne. Ennek kifejezetten jót tesz, ha sokfélék vagyunk, más „pártokból” jövünk.

Mi alapján választanátok az alelnököket?/Hisztek-e abban, hogy az alelnököket közvetlen módon kellene választani a hallgatóknak?

O. Zs.: Én személy szerint a jelenlegi rendszert látom a legműködőképesebbnek, a tapasztalataim is ezt mutatják. Fontos, hogy az elnökség tagjai ugyanazt a programot és ugyanazokat a célokat képviseljék, ne legyenek nagy különbségek, hiszen akkor állandósulnának a nézeteltérések, és az érdemleges munka állna. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy egy olyan elnökségnél, ahol folyamatosan egymással kell hadakozni, háttérbe szorulnának a hallgatók érdekei, és inkább önös érdekek mentén működne. A közvetlen elnökválasztást azonban támogatnám, amennyiben a hallgatók is ezt preferálják.

R. R.: Három szó: kő, papír, olló.

Cz. S.: Az elnökválasztásnál mindenképpen a közvetlen választást támogatom, a tavalyi EHÖK által készített hallgatói felmérésben az ÁJK-s kitöltők 80%-a is ezt támogatta. A tisztán évfolyamképviselői kampány leválasztása az elnökiről egyébként a pártosodást is értelmetlenné tenné, ami szintén üdvözlendő. Az alelnököket viszont egyértelműen szakértelem és a szakterületi elképzeléseik alapján választanám, választásukat a KGY kezébe adnám, egyéni pályázati rendszerrel.

Le fog mondani a leendő elnök, ha a programját nem tudja megvalósítani, és a hallgatói elégedetlenség nem csökken?

O. Zs.: Ha én leszek az elnök, biztosan lemondanék, ha nem sikerülne a programom megvalósítani, illetve magas lenne a hallgatói elégedetlenség. Nem presztízs miatt indulok elnöknek, hanem azért mert rengeteg dolgot szeretnék megvalósítani.

R. R.: Mi biztos nem mondunk le! Sőt valószínűleg még a választásokat is beszüntetnénk.

Cs. S.: Szerintem azzal nincsen probléma, ha egy elnöki vagy bármilyen tisztségviselői program ambiciózus, és ezért nem valósul meg maradéktalanul, ezért még nem kell lemondani. A hallgatói elégedetlenség más kérdés, egyik hétről a másikra nem lehet alapjaiban átalakítani egy rendszert, bizonyos eredmények eléréséhez (úgy, mint a tanulmányi reform) hosszú idő kell. Vannak viszont olyan területek, ahol a hallgatók elégedettsége rövid távon is kulcskérdés, mint a tanulmányi tájékoztatás, a HÖK-kommunikáció vagy az átláthatóbb működés, ezekben a kérdésekben amint lehet, reagálni kell.

Milyen szisztémát alakítanátok ki arra, hogy az évfolyamok megfelelően legyenek tájékoztatva a tantárgyi követelményekről, változásokról, strukturális felépítésről?/Miért nem átlátható a követelményrendszer? Miért a hallgatóknak kell utánajárni olyan dolgoknak, amikről általános szinten kellene tájékoztatni minket? Lásd: évfolyamdolgozat, kreditelhagyás, modulos faktok stb. Hogyan lehetne ezen változtatni?

O. Zs.: Mi megpróbáltunk minden információt eljuttatni az adott évfolyamokhoz, azonban az egész HKR-t nem tehetjük ki minden nap a csoportokba, illetve senkit nem kötelezhetünk arra, hogy olvassa a Neptun-üzeneteit és a Facebook csoportját. A HÖK honlapját szeretném olyan szintre fejleszteni, hogy ott percre pontosan pár kattintással mindenki megtalálja azt, amire szüksége van, illetve tájékoztató előadásokat szeretnék tartani, ami a politológus hallgatóknál bevált módszer.

R. R.: Mi ilyen kérdésekkel nem foglalkozunk!

Cz. S.: A tanulmányi tájékoztatás nagyon fontos lenne, az, hogy most ennyire alacsony a színvonala, az az évfolyamképviselői rendszer, a tanulmányi érdekképviselet és a kommunikáció közös problémája, továbbá valahol a mentorrendszeré is. Szemléletváltással és a tanulmányi tájékoztatás egységes, rendszeres, az előbb említett csatornákat párhuzamosan használó rendszerével szerintem megoldható, hogy tényleg minden hallgatóhoz eljussanak a szükséges információk. Ez egyébként egy kifejezetten gyorsan és látványosan orvosolható probléma.

Az egyik jelölt szóba hozta a Facebook csoportok problémáját. Mi a jelöltek véleménye arról, hogy a HÖK monopolizálja ezek adminisztrációját, az ízlésének nem tetsző kommenteket törli, és alternatív csoportok esetében akár fenyegetésekkel kívánja megszüntetni azokat?

O. Zs.: A tanulmányi csoportokat a Hallgatói Önkormányzat adminisztrálja, de a monopolizálja kifejezést kicsit túlzásnak érzem. Felőlem lehetne akárki adminja a csoportoknak, de biztosan szervezetlenek lennének a csoportok. Nem törlünk kommenteket a csoportokból, és soha senkit nem fenyegettünk meg az alternatív csoportok megszüntetése érdekében, rengeteg ilyen csoport van, és ez így van jól.

R. R.: Szerintünk ez teljesen rendben van, sőt még szigorítani is kéne a cenzúrát.

Cz. S.: Az, hogy a HÖK minden évfolyam számára működtet egy csoportot, szerintem nagyon fontos, gyakorlatilag ez a hallgatók elsőszámú interakciós felülete, viszont számomra érthetetlen, hogy ez miért zárná ki más csoportok létét. A jelenlegi centralizáltság már abszurd, most az az álláspont, hogy még az évfolyamképviselőknek se legyen admin jogosultsága a csoportokhoz. Ezekre a csoportokra ugyanúgy alkalmazható kell legyen, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nem szabad korlátozni, kivéve, ha szándékosan sértő, bántó vagy mások személyiségi jogait sértő megjegyzés születik, de az admin ebben az esetben sem azért van, hogy egyből, figyelmeztetés nélkül töröljön.

 Facebook csoportban spam csökkentésére van-e lehetőség?

O. Zs.: Megmondom őszintén, én még erről a vélt problémáról nem hallottam. Nem szeretnénk szétspammelni a csoportokat, nem ez volt a célunk, szerintem ezt mindenki látja, azonban fontosnak tartjuk, hogy minden információról minél előbb értesüljetek. A jövőben azt tartanám a legideálisabbnak, ha minden a HÖK honlapon lenne elérhető, de ezt meg végső soron a hallgatók nem szeretnék, úgyhogy minden javaslatot szívesen fogadunk, hogy hol szeretnétek értesülni a fontos információkról.

R. R.: NINCS!

Cz. S.: Egyrészt a propagandakommunikáció beszüntetése ezt eleve csökkenti. Másrészt tervezek nagyobb, összkari vagy az adott szakon tanuló összes hallgatót tömörítő Facebook csoportokat létrehozni, ami tehermentesítené az évfolyamcsoportokat például a különböző események reklámjaitól, és nagyobb teret engedne  a specifikus problémáknak. Továbbá nagyon jó lenne bevezetni a más egyetemek csoportjaiban működő, tantárgyankénti és témánkénti #-et (azaz hashtaget) használó posztokat, a könnyebb visszakereshetőség és tehermentesítés érdekében a csoportokban.

Mi az elnökjelöltek véleménye arról, hogy felkérésre posztoltatnak kampány céljából Facebookon, azaz a „bérkomment” jelenség működéséről?

O. Zs.: Erről leginkább Samut érdemes kérdezni. Pártállástól függetlenül láthatja mindenki, hogy a barátai, csapattársai és azok barátai (egy elég szűk mag) azok, akik akár személyeskedően sértegettek engem. Bulikban nem egyszer „kurváztak le” stb. Méltatlan az, ahogy kezelték ezt a kampányt.

R. R.: http://cdn.meme.am/instances/65694565.jpg

Cz. S.: A rossz HÖK és közéleti kultúra egy számomra rendkívül szórakoztató mellékterméke. De hozzátenném azt is, hogy elég sokan vagyunk ezen a karon, és mindenkinek megvan a joga saját véleményéhez, és ennek kifejtéséhez is. Nem kellene minden ellentétes véleményt, kritikát bérkommentnek titulálni.

Hogyan reformálnátok meg a rangsorolásos jelentkezést?

O. Zs.: Én személy szerint a teljesítményalapú rendszerben hiszek. Azonban szükségesnek tartom, hogy a rangsorolás-pontrendszert úgy alakítsuk át, hogy minél kevesebb differenciálódás legyen a csúszott és a mintatanterv szerint haladó hallgatótársaink között. Fontos, hogy szem előtt tartsuk azt a szempontot, hogy az évfolyamok ne csússzanak össze, ami a jelenlegi rendszerrel ki lett küszöbölve, így nem fog a Neptun összeomlani.

R. R.: Pártunk tagjai és szimpatizánsai előnyben fognak részesülni.

Cz. S.: Az, ahogyan most a rangsorolásos jelentkezés működik, az ELTE HKR szabály alapján történik. A rangsorolásos időszak viszont indokolatlanul hosszú ideig, egy hétig tart, valójában viszont az első néhány órában és az utolsó fél napban van érdemi mozgás csak, a kettő közötti időben mindenki csak várakozik: ez bőven lecsökkenthető lenne, hiszen ezt követi még a versenyjelentkezéses időszak. A differenciálás problémáit a vitán kifejtettem, ez a rendszer egészének a konfliktusa, amit Neptunon belül nem lehet feloldani.

Mi a véleményetek a jelenlegi átsorolási rendszerről?

O. Zs.: A jelenlegi átsorolási rendszert én nagyon korrektnek tartom, hiszen a tanulmányi eredmények alapján kerülhetnek át a legjobban teljesítő hallgatótársaink. Az átsorolásnál szerintem nem is szabad a tanulmányi eredményen kívül más szempontot figyelembe venni. Ami esetleg feladatunk lehet a jövőben, az az, hogy felmérjük, hogy hogyan lehetne bővíteni az átkerülő hallgatók létszámát.

R. R.: Azt sem tudjuk, az mi pontosan.

Cz. S.: Átérzem, hogy nehéz. Én önköltségesen kezdtem, és első év után kerültem át átlaggal, abban az évben ketten voltunk így, és vért izzadtunk. Most nincs igazi átjárási lehetőség, és az a baj, hogy nincs rendes átmenet a rendszerek között. Ha differenciált lenne, például átlaggal, jó tanulmányi eredménnyel tudná az ember csökkenteni az önköltségét, az sokkal méltányosabb rendszert hozna létre. Csak erre a HÖK-nek nagyon ráhatása nincs, maximum ösztöndíjak létrehozásával tud ezen segíteni, például a kompenzációs ösztöndíjjal, csak ahhoz meg, hogy ezek érzékelhető javulást hozzanak, sokkal több pénzt kéne beleönteni, amit nem látom, honnan lehetne lehívni.

Harvard LL.M. képzés – Jogi mesterdiploma a tengerentúlról

A Suits című sorozatból ismert Pearson Specter Litt ügyvédi irodában minden ügyvéd a Harvardon szerezte jogi diplomáját (ha egyáltalán szerzett), Magyarországon azonban csak elvétve találkozunk ilyen jogásszal. Március 7-én egyikük az ELTE-n tartott előadást.

Dr. Jádi Németh Andrea egy véletlen folytán kötött ki a Harvard LL.M. képzésén, az ösztöndíját ugyanis, amit eredetileg elnyert, az amerikai kormány a költségvetés lefaragása jegyében később megszüntette. Andrea ekkor adta be jelentkezését a Harvardra, amit azóta is élete legmeghatározóbb döntései közt tart számon.

Előadásán a legtöbb hallgató arra volt kíváncsi, hogy miért érdemes a Harvardon tanulni, mit kaphatunk, ha elvégzünk egy jogi mesterképzést a világ talán leghíresebb egyetemén. Erre a kérdésre nem egyszerű, rövid választ adni, de van pár tényező, amit mindenképpen érdemes kiemelni. Egyik legfontosabb előnyként Andrea megemlítette a „szókratikus tanítási módszert”, melynek lényege, hogy az oktatók kérdésekkel bombázzák a hallgatókat, ezáltal párbeszédre és gondolkodásra ösztönözve őket. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy mennyivel jobban megmarad az az ismeret, amire magunktól jövünk rá, mint az, amit másoktól hallunk vagy valahol olvasunk, és az állandó kérdések éppen ezért segítenek megszerezni a biztos tudást. A módszer további előnye, hogy interaktívvá teszi az órákat, illetve tanórán kívüli készülésre is ösztönöz, mert egyfajta egészséges versenyhelyzetet teremt a hallgatók között, amiben kínos lesz nem tudni a válaszokat. Jellemzően gyakorlatias, jogesetközpontú órákra lehet számítani, ahol mindenki elsajátíthatja, hogyan kell felépíteni egy jogi érvelést.

Nem elhanyagolható az oktatói kiválóság sem, ismert és elismert professzorok, gyakorló jogászok, közéleti személyek adnak elő hétről hétre. Páratlan a campus felszereltsége is, könyvtárát a világ legnagyobbjai között tartják számon, az egyetemnek pedig még saját képtára is van, amelynek gyűjteménye világhíres múzeumokkal vetekszik. A szakmai kötelezettségek és elvárások alapján reálisnak tűnne megijedni, ennek ellenére mégsem kell attól tartani, hogy a tanulás felemészt minden szabadidőt, a Harvardon ugyanis kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a tanórákon kívüli tevékenységekre is. Színjátszó körök, sportegyesületek tömkelege, kórus és számos más szervezet segít levezetni a hallgatókban felgyülemlett feszültséget. Az említett programok nemcsak a szabadidő tartalmas eltöltésére szolgálnak, hanem olyan kapcsolati háló kiépítésére adnak lehetőséget, amit talán sehol máshol nem tudna megszerezni az ember, elég csak megnézni a Harvard oktatóinak és egykori hallgatóinak névsorát.

Röviden tehát ezek az okok, amiért érdemes jelentkezni a képzésre. És most lássuk, hogyan lehet ezt megtenni. A felvételi eljárás legfontosabb eleme egy úgynevezett „Personal Statement” megírása, amiben a jelentkezőknek meg kell fogalmazniuk egy, az érdeklődési körükhöz kapcsolódó releváns jogi problémát és egy erről szóló rövid elemzést. A lényegre törő megfogalmazás fontos, ugyanis az esszé terjedelmének nagyjából jelen cikk hosszával kell megegyeznie. Ebben a tömör irományban kell kifejteni azt is, hogy kik vagyunk, mik a motivációink és mit tudnánk nyújtani az egyetemnek. A felvételi során természetesen olyan embereket keresnek, akik elhivatottak, szakmailag kiemelkedőek és az angoltudásuk is megfelel a követelményeknek.

A legfontosabb mégis az, hogy olyan, sokoldalú személyiségeket keresnek, akik vissza akarnak adni valamit a társadalomnak mindabból, amit az évek során kaptak.

A Personal Statementen kívül két ajánlást is kell csatolni. Nem előnyös, ha barátaink, szüleink írják meg ezeket, de az sem veszi ki jól magát, ha olyan tanár adja, aki valójában nem tudja, kiről is ír jellemzést.

A nyelvi kritériumokat tekintve minimum száz pontos TOEFL vizsgát kell teljesíteni. Ez nem egyszerű feladat, ugyanakkor még mindig nem jelenti, hogy a kiutazó gond nélkül fog boldogulni és nem lesznek nyelvi nehézségei kezdetben. A képzés végére viszont garantáltan olyan szintű jogi angol nyelvtudást lehet megszerezni, amit itthon sokkal nehezebb lenne, azt pedig senki sem kérdőjelezi meg, hogy ma már a legtöbb jogász számára elengedhetetlen munkaeszköz a nyelvismeret.

A Harvard persze nem olcsó mulatság, és érthető módon a képzés 57.200 dolláros díja (ca. 16,5 millió forint), az ezenfelül fizetendő lakhatási költségek, a tankönyvek ára és egyéb kiadások sokak kedvét elvehetik a jelentkezéstől. Ugyanakkor ezt a problémát is ki lehet küszöbölni, mivel a hallgatók több mint kilencven százaléka részesül valamilyen ösztöndíjban. Ennek mértéke átlagosan 24.800 dollárt tesz ki, de a teljes finanszírozás megszerzése sem lehetetlen. A legnagyobb esély erre akkor van, ha nem sok évvel az alapdiploma megszerzése után jelentkezünk, a vélekedésekkel ellentétben tehát a (hosszú) szakmai tapasztalat nem jelent előnyt. Az ösztöndíj mellett segítséget jelenthet, hogy heti 10-12 órás diákmunkával meg lehet keresni 3.500 dollárt egy évben és léteznek diákhitel konstrukciók is.

LL.M. képzést természetesen nem csak a Harvardon lehet végezni, és mivel nincs két ugyanolyan profilú egyetem, érdemes alaposan utánanézni, hogy melyiknek mik az erősségei, mielőtt beadnánk a jelentkezési lapot. A hallottak alapján a Harvardon gyakorlatorientált oktatást folytatnak, és a neves Harvard Business School hatása is erősen érezhető a tananyagban. Ezzel szöges ellentétben áll például a Yale által meghirdetett program, mely inkább a teoretikus oktatásra helyezi a hangsúlyt, és nem titkolt célja a jövő kutatóinak kinevelése. Ha tehát valaki kedvet kapna, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, ne csak egy-egy jól csengő név alapján válasszon, hanem tájékozódjon az egyetemspecifikus jellemzőkről is.

Kétségtelenül vannak munkaadók, akik úgy vélik, hogy nincs összefüggés a munkahelyi teljesítmény és az egyetemi diploma között, emiatt nem veszik figyelembe, hogy a jelentkezők hol és milyen minősítéssel szerezték diplomájukat. Az előadáson hallottak azonban rácáfolnak a fenti állításra, mivel megismerhettük egy ilyen típusú képzés számos előnyét. Andrea szerint a külföldi LL.M. program elvégzése hatalmas előnyt jelenthet a munkahelyeken.

Dr. Jádi Németh Andrea Harvard Club of Hungary elnöke. A szervezet tagjai Magyarországon élő vagy tartózkodó Harvard Alumni tagok, professzorok és kutatók, akik szívesen megválaszolják a Harvarddal kapcsolatos kérdéseiteket.

Elérhetőség:

harvardclub.hu

hchungary@post.harvard.edu

+36 1 429 4000

Elnökjelölti vita – El nem hangzott kérdések #1

Rég mozgatott meg esemény az ÁJK-n annyi embert, mint a március 21-i elnökjelölti vita. A hallgatók a facebookos kommentháború után végre élőben követhették a történéseket, és a vita végére rengeteg kérdés fogalmazódott meg mindenkiben. Ezek közül csak párat tudtak helyben megválaszolni a jelöltek. Szívesen vállalták azonban, hogy – a vita szabályainak megfelelően a személyes kérdések kiszűrése után – legfeljebb három-négy mondatban összefoglalják az el nem hangzott felvetésekkel kapcsolatos álláspontjukat. Cikksorozatunk első részében a különböző támogatásokkal és ösztöndíjakkal kapcsolatos válaszaikat mutatjuk be.

Mit gondoltok a különböző támogatások odaítélési rendszeréről? Szándékoztok-e nyilvános szempontrendszert kiadni, hogy mindenki számára világos legyen, miért kapnak támogatást a különböző diákszervezetek, szakkolik, ill. mennyit és mire?

Czabán Samu (Cz. S.): Azoknál a pályázatoknál, ahol most nincs bírálati szempontrendszer, ezt mindenképpen pótolnám, ezek hiánya nagyon veszélyes, pláne, hogy nem is nagyon derül ki semmi a megítélt összegekről, a szempontrendszer a pályázást és a bírálatot is megkönnyíti.

Mindenképpen emelni kell a nyilvánosságot, például közzé lehetne tenni, hogy egyes pályázatokon hány pályázat volt, mennyi felelt meg a követelményeknek, mennyit támogattak és átlagosan milyen összegekkel, hogy a későbbi félévek pályázói ebből tudjanak tájékozódni. Ott, ahol valamilyen konkrét tevékenységet támogat a pályázat (pl. egy diákszervezet rendezvényét), ezt is közzétenném, hiszen a támogatás célja, hogy másokat is buzdítsunk az adott tevékenység végzésére, és ez csak a nyilvánosság útján tud megvalósulni.

Oravecz Zsófia (O. Zs.): A programunk tartalmazni fog egy csatolmányt, ahol az új szervezeti, illetve kulturális ösztöndíj pályázati kiírása szerepelni fog. Ezekben bevezetünk egy teljesen új és objektív szempontrendszert, illetve világosabbá válik a döntési folyamat is.

Valamint ehhez a kérdéshez kapcsolódik szorosan a szervezeti regisztráció kérdésköre. Ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjunk állami pénzeket osztani, elengedhetetlen, hogy a pályázó szervezetek regisztrálva legyenek az egyetemen. Így egyértelművé válna, hogy ki az, akinek a kari/egyetemi működését elismeri az egyetemünk.

Rituper Roland (R. R.): Csak az kaphat bármilyen támogatást, aki minket is támogat.

Mi a véleményetek arról, hogy az önköltséges képzésben részt vevő, de éppen Erasmus félévet/évet töltő diákoknak ugyanúgy kell fizetni a képzési költséget?

Cz. S.: Az erasmusosok helyzetéről és például kedvezményes fizetési lehetőségekről mindenképpen tárgyalnék a kari vezetéssel, ugyanakkor a HÖK által például sokkal közvetlenebbül és gyorsabban elérhető cél, hogy a kari kiutazási támogatás ne csak szociális alapon, hanem egyéb (kiemelkedő tanulmányi, tudományos) tevékenység alapján is pályázható legyen, illetve összességében is bővítsük az Erasmus-ösztöndíjasok támogatási lehetőségeit.

O. Zs.: Véleményem szerint sokak emiatt nem mennek Erasmus tanulmányútra, mert nagyon nagy terhet jelent nekik, hogy ugyanúgy ki kell fizetniük a tandíjat. Mindenképpen el kell érnünk, hogy az egyetem csökkentse a tandíjukat, illetve a tanulmányi kötelezettségeiket is. A jelenlegi elnök tárgyalt erről Dr. Sonnevend Pállal, a nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettessel, aki támogatta a kezdeményezést. Amennyiben elnök leszek, rám vár a feladat, hogy a konkrét megoldást is megtaláljam.

R. R.: Semmi, mert a párttagok mind államin vannak, szóval ez minket nem érdekel.

Várható-e az önköltséges hallgatók tanulmányi eredményeik, és nem szervezeti tagságuk alapján történő ösztöndíjazása?

Cz. S.: Jelenleg ez a problémám a kompenzációs ösztöndíjjal, aminek a céljával abszolút egyetértek, ám a többi szempont miatt csak részben éri el ezt. Szeretnénk tisztítani a pályázat profilját, legalább a tisztán más pályázatokon támogatható (például HÖK-tevékenység a közéleti ösztöndíjon) tevékenységeket kivenni.

O. Zs.: Jelenleg a kompenzációs ösztöndíjnál az arány most is 75-25% (300-100 pont) az ösztöndíjátlag után kapható pontok javára, az egyéb pontokkal szemben. A tisztán csak tanulmányi eredményre alapított ösztöndíj létrehozása – a jelenlegi, csak államisok számára elérhető tanulmányi ösztöndíjon kívül – az Nftv. rendelkezéseibe ütközne. Természetesen elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kompenzációs ösztöndíj anyagi és alanyi körét tovább bővítsük. Erre most meg is lesz a lehetőségünk. Ami még lehetséges, az az önköltség tanulmányi átlag alapján való csökkentése. Erről még nyáron tárgyalt a jelenlegi elnök a Dékáni Hivatallal. Az ő álláspontjuk szerint ez megoldhatatlan. Azonban fontos kiemelni, hogy a hivatal szerint a kompenzációs ösztöndíj is az volt. Ígérem, hogy ahogy a kompenzációs ösztöndíj esetében is, most is mindent megteszek azért, hogy ez megvalósulhasson.

R. R.: Ha minket támogatnak, igen.

Szociális ösztöndíjjal kapcsolatban milyen elképzelések vannak? (Önköltséges hallgatókra is nézve…) / A jelöltek véleményére lennék kíváncsi a szoctám rendszer azon hiányosságáról, mely lehetővé teszi magas jövedelmű szülőkkel bíró hallgatók számára, hogy egy, a család által nem használt ingatlanba bejelentve öneltartottként nagy összegű szociális támogatást kapjanak. Mit tennétek ez ellen?

Cz. S.: A szociális juttatások biztosítása kulcsfontosságú, elsődleges lenne az átlagosan megítélt pénzösszegekről statisztika készítése, hogy a hallgató tudjon előre kalkulálni. A visszaélések kiszűrése nehéz feladat, ezzel más Karokon is küzdenek, a visszaéléseket szűrő jó gyakorlatok felkutatása és kialakítása nagyon fontos lenne az ELTE HÖK többi részönkormányzatával.

O. Zs.: Látni kell, hogy a rendszeres szociális támogatás már egyetemi szintű szabályozás alá került, és csak az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíj Bizottságnak (a továbbiakban: EHSZÖB) van hatásköre módosítani azt. Azonban a problémákat mi is látjuk, és felterjesztünk javaslatokat többek között arról, hogy az öneltartottak szabályozása még koherensebb és a lehető legszigorúbb legyen, hogy ne lehessen kijátszani (például: kötelező közjegyzői igazolások, hivatalos környezettanulmányok készítése). Az önköltségesek szociális támogatására jelenleg ipso iure nincs lehetőség, ezt az Nftv. nem teszi lehetővé. Mi kezdeményezni fogjuk egy egyetemi szintű (az EHSZÖB-öt bevonva) megoldás keresését, mert ez minden Karon probléma. Fontos azonban kiemelni, hogy ehhez összegyetemi támogatás és döntés szükséges, leginkább a kancelláré.

R. R.: Ez a rendszer nyilván nem jó, mert rengeteg pénzt kapnak úgy a hallgatók, hogy nem minket támogatnak, de erre még nincsen konkrét tervünk, mert a szakértőink még mindig dolgoznak ennek a megoldásán, de igazából akármilyen megoldás fog születni, az úgysem fog soha érvényesülni, mert hamarabb fogjuk ezeket a pénzeket elcsalni, mintsem hogy ki lehetne osztani őket.

Említettétek az önköltségesek ösztöndíját, azonban az államisok tanulmányi ösztöndíjáról nem esett szó. A többi egyetemhez képest nálunk ez egy nevetséges összeg, pedig nem hinném, hogy az ELTE-ÁJK-t könnyebb elvégezni, mint pl. a BGE-t. Tervbe van véve bármelyik „párt” részéről ennek az összegnek az emelése?

Cz. S.: Az állami ösztöndíjasok tanulmányi ösztöndíját nem a HÖK, hanem az Egyetem finanszírozza, jelenleg a hallgatói ösztöndíj-támogatás 53%-át fordítja erre, a többit pedig más ösztöndíjkeretekre, mint a szociális ösztöndíjak. Az összeg tapasztalataim szerint valóban alacsony, fontos lenne, hogy ezek színvonala emelkedjen, ez nem elsősorban a HÖK-ön és még csak nem is az ELTE-n múlik, ennek érdekében a HÖOK is tárgyalásokat kezdett az oktatási államtitkársággal néhány hónapja.

O. Zs.: Fontos leszögezni, hogy a tanulmányi ösztöndíj nem a Hallgatói Önkormányzat vagy a Kari Ösztöndíj Bizottság hatáskörébe tartozó kérdés, hanem törvényi és rendeleti szintű szabályozás kérdése, továbbá kari szinten az adminisztrációs feladatokat a Tanulmányi Hivatal látja el. A Karon eddig a különböző szakokra járó hallgatók különböző nagyságrendű ösztöndíjat kaptak ugyanolyan ösztöndíjátlag után. Egyeztettünk a Kar vezetésével, illetve a Tanulmányi Hivatallal a helyzet megváltoztatásának érdekében, aminek eredményeképpen ebben a félévben már a különböző szakos hallgatók hasonló átlagokra hasonló mértékű ösztöndíjat nyertek el. A jövőben ezeket az egyeztetéseket szeretnénk folytatni.

R. R.: Nem akarjuk emelni, sőt csökkenteni is akarjuk, mert ha emeljük, akkor mi kevesebbet tudunk sikkasztani.

Elnökjelölti vita az ÁJK-n

Hétfőn a Nagy Ernő auditórium adott otthont Karunk első HÖK elnökjelölti vitájának, amely valószínűleg meghatározó jelentőséggel bír majd nemcsak az idei választások, hanem az egyetemi közélet fejlődésének szempontjából is. Az érdeklődő hallgatók jóval kezdés előtt elfoglalták a terem közel hatszáz férőhelyét, és hibái ellenére közel kétszázan nézték a közvetítést Ustreamen.

A küldöttgyűlési választások március 7-ei kiírása után érezhetően felpezsdült a közélet a Karon. A Szövetség a Hallgatókért évfolyamképviselő-jelöltjeivel szemben idén a független indulókon kívül egy friss hallgatói csoport, az Új HÖK Mozgalom tagjai is versenybe szállnak a szavazatokért. Továbbá a Facebookon elszabaduló indulatokra reflektálva a hónap közepére megalakult a programja szerint nyíltan korrupt Belus Szövetség is, melynek fő célja az Elsőpolgár (Beluscsák Dávid) hatalomra juttatása.

Az évfolyamképviselői mandátumok megszerezéséért folytatott küzdelem tétje az elnöki szék, mivel jelenleg a hallgatók közvetetten, a küldöttgyűlésen keresztül választják az elnököt. Ez, illetve a HÖK szervezett kihívóinak hiánya indokolhatja, hogy miért csak az idei tanévben jelentkezett az igény az elnökjelölti vitára. Az est páratlan lehetőséget biztosított az indulók koncepciójának és személyének megismerésére.

Már a vitát megelőzően bebizonyosodott, hogy sem Oravecz Zsófia (Szövetség a Hallgatókért), sem Czabán Samu (Új HÖK Mozgalom) nem szűkölködik rettenthetetlen támogatókban, akik a Facebook bármely felületén és feltehetőleg személyesen is sokra képesek, hogy megvédjék szervezetüket és vezetőjüket. A vitán azonban egyértelművé vált, hogy bár az elnökjelöltek sem mennek a szomszédba némi személyeskedésért, mindketten képesek kiállni a nézeteikért, és megválasztásuk esetén komolyan, felelősségteljesen fogják megvalósítani a programjukat.

A Belus Szövetséget képviselő Rituper Roland Elnökpolgár vitán való szereplését sok kétség övezte, mivel a szervezet viccpárt-jellege miatt még azok számára is csak az Elnökpolgár első felszólalását követően vált világossá, hogy pontosan mire számíthatnak a Belus Szövetségtől, akik támogatták Roland részvételét a megmérettetésen.

A vita moderátorának szerepét Orbán András vállalta, ő azon kevesek közé tartozik, akiknek a korrektségét egyik jelölt sem vonja kétségbe. András 2014-ben a HÖK, majd 2015-ben az EHÖK Ellenőrző Bizottságának elnöke volt, a vitán szigorú időméréssel, illetve a felszólalások sorrendjének kialakításával biztosította a jelölteknek az egyenlő feltételeket.

Az est a felek nyitóbeszédével kezdődött, melynek során mindannyian bemutatkoztak, és kiemelték elnöki programjuk sarkpontjait. Samu meglátása szerint három fő területen van szükség változtatásra: az integrációban, a tanulmányi rendszerben és a HÖK-kultúrában – a vitában később ezek a témák központi szerephez jutottak. Zsófia elmondta, hogy elsősorban személyekről, nem szervezetekről szólnak az évfolyamképviselő-választások, és hangsúlyozta: a HÖK-kel szembeni sértettség miatt eddigi eredményei ellenére is nehéz helyzetből indul.

Roland a Belus Szövetség korruptív ideológiájának alapjait vázolta fel, ami a csoport Facebook oldalán is megtalálható, ezt azonban későbbi felszólalásai során nem tudta érdemben kiegészíteni, így a vita előrehaladtával a közönség egyre kisebb érdeklődést mutatott iránta, és a szakpolitikai blokk közepétől már csak egyfajta ütközőként szolgált Zsófia és Samu között.

A szakpolitikák kapcsán számos megosztó téma felmerült, azonban néhány olyan kérdés is akadt, amiben az Új HÖK Mozgalom és a Szövetség a Hallgatókért jelöltje egyetértett. Mindketten nagyra értékelték a Külügyi Bizottság munkáját, és ezen a területen az Erasmus miatti csúszások elkerülését tartották a legnagyobb kihívásnak. A Tudományos és Kulturális Bizottság tevékenységét attól függetlenül kiemelkedőnek ismerték el, hogy a fejlődés irányát másképpen határozták meg.

A vita egészén végighúzódott a HÖK gazdasági átláthatóságának kérdése.

Míg Zsófia váltig állította, hogy a HÖK aktuális gazdasági beszámolói elérhetőek a HÖK honlapján, mivel az elmúlt fél évben semmit sem költöttek, Samu a régi elszámolások minőségét is kifogásolta, és minden pénzügyekkel kapcsolatos területnél hangsúlyozta, hogy a tökéletes transzparencia elérése a prioritásai között szerepel. Zsófia elismerte, hogy jogos igény van a jelenleginél részletesebb tájékoztatásra a HÖK gazdasági működésével kapcsolatban, és ezt alátámasztandó utalt arra, hogy a gazdasági élőfolyam koncepcióját már a találkozót megelőző hétvégén megosztotta az évfolyamcsoportokban.

Az est másik neuralgikus pontját a tantervi reformok képezték. A jelöltek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi mintatanterveken változtatni kell, mivel a csúszók aránya túl nagy, azonban ennek megvalósítását eltérően képzelték el.

Zsófia már a nyitóbeszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a HÖK április 7-én hallgatói fórumot tart a mintatanterv megvitatására, Samu javaslata szerint pedig külön bizottságot kellene létrehozni a tanrendi reformok hatékony kidolgozására. Kétszakos hallgatóként Zsófia hangsúlyozta, hogy a politológusok a jogászokkal egyenlő odafigyelést érdemelnek, ezért az ő mintatantervükkel kapcsolatban már tartottak egy fórumot, illetve megkezdték az együttműködést a Politikatudományi Intézettel. Samu elismerte, hogy a politológus ügyekre nincs kellő rálátása, azonban javasolta a politológus ügyekért felelős alelnök szerepének erősítését és egy politológus dékánhelyettes pozíció létrehozását.

A tanulmányi reformokhoz szorosan kapcsolódó kérdés a hallgatói visszajelzések kezelése és a Neptun-probléma megoldása. Samu indítványozta a jogsérelmi referens létrehozását, akihez a hallgatók szabadon fordulhatnának, és határozott fellépést javasolt a diszfunkcionális tanszékekkel szemben. Hozzátette, hogy az OMHV eredményeinek közzététele a hallgatók alapvető érdeke, és ha a HÖK ezt nem tudja elérni, akkor saját minősítési rendszert kell kidolgoznia.

Zsófia elmondta, hogy az OMHV nem kari kompetencia, ettől függetlenül a jelenlegi HÖK is ambicionálja az értékelések nyilvánosságra hozatalát, és ennek érdekében már hosszas tárgyalásokat folytattak az illetékesekkel. Azonban az erőfeszítéseik eredménytelennek bizonyultak, ezért egy új, független értékelési rendszert létrehozása mellett döntöttek. Ezen felül kiemelte, hogy bár a Neptun jelenlegi működése nem ideális, ez a magyar felsőoktatásban uralkodó rendszer, emiatt a lecserélésére sajnos nincs lehetőség. Azonban a vizsgafelvétel két turnusra bontását reális megoldásnak látja a Neptun gyakori összeomlására.

A felek egyetértettek, hogy a rangsorolásos tárgyfelvétel nem kielégítő: a probléma forrását a csúszók, illetve a mintatanterv szerint haladók érdekellentétében látták. Mivel az igények összeegyeztetését még nem sikerült megoldani, mindketten célul tűzték ki egy élhetőbb rendszer kialakítását, konkrét javaslattal azonban egyikük sem állt elő.

A HÖK szerepfelfogása körüli vita végre kilépett szokásos medréből, az elitizmus kritizálásából, és a szakpolitikák kapcsán mindenki számára megválaszolandó kérdésekké alakult.

Felmerült, hogy mekkora és milyen részt vállaljon a HÖK az integrációban, különösen az Instruktori Kör megszüntetését követően, hogyan támogassa a tőle független szervezeteket, illetve miként segítse elő a tudományos élet fejlődését és a hallgatók kapcsolatépítését.

A mintatanterv szerint haladó, illetve tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatók érdekképviselete a vita tanulsága szerint egyik elnökjelölt prioritásai között sem szerepel, ugyanakkor a szavazók tömegeit érintő kompenzációs ösztöndíj elbírálási rendszerével, bővítési lehetőségeivel és a csúszások elkerülésével kimerítően foglalkoztak.

Ennek kapcsán Samu kifejtette, hogy szerinte kizárólag tanulmányi alapon kellene odaítélni a kompenzációs ösztöndíjat, mivel az a koncepció, hogy a jól teljesítő önköltséges hallgatók eredményeit is honorálja a rendszer. Zsófia azonban rámutatott, hogy a HÖK nem hozhat létre csak tanulmányi alapú ösztöndíjat, így szükségszerű, hogy más elbírálási szempont is szerepeljen.

Záróbeszédében Zsófia kiemelte, hogy kész szerepet vállalni a pozitívabb egyetemi légkör kialakításában, és csak mert a Szövetség a Hallgatókért színeiben indul, nem kerékkötője a konstruktív változtatásoknak. Egyúttal felvetette, hogy az új jelöltek közül vajon hányan viselik a szívükön a hallgatók sorsát, és kik azok, akik csak a jelenlegi HÖK megbuktatását tartják szem előtt.

Samu zárásként elmondta, hogy a HÖK-kel szemben megfogalmazott éles kritikája nem öncélú, mivel ha legitimálni akarja az Új HÖK Mozgalom megalapítását, ki kell fejtenie, hogy miért elégedetlen a fennálló rendszerrel. Kifejezte abbéli reményét, hogy a Karon létező párhuzamos valóságok közötti szakadék a vérfrissítéssel áthidalhatóvá válik, és hangsúlyozta, hogy a választások eredményétől függetlenül hatalmas előrelépésnek tartja a közélet felélénkülését.

Az elnökjelölti vita végeztével a hetek óta tartó kommentháború zavartalanul folytatódott, ugyanakkor az est megerősítette, hogy Karunk életében történelmi jelentőségű változások indultak el.

Míg a küldöttgyűlési választásokon rendszerint alacsony a részvétel, idén több százan úgy vélték, érdemes feláldozni a hétfő estéjüket a vitáért, sőt maguk is kérdéseket tettek fel a jelölteknek.

Bárhogy is alakuljon a küldöttgyűlés összetétele, a következő elnök mindenképpen kilóg majd a sorból.

Amennyiben az Új HÖK Mozgalom és Czabán Samu nyer, olyan elnököt köszönthetünk, aki megszervezett egy, a jelenlegi HÖK-től teljesen független, kritikus csoportot, és nagyon rövid időn belül sikerre is vitte azt.

Ha Oravecz Zsófia és a Szövetség a Hallgatókért bizonyul eredményesebbnek, emberemlékezet óta az első nőnemű és alapvetően politológia szakos elnökkel lesz dolgunk, akinek HÖK-ös színekben induló, évfolyamképviselői tapasztalattal rendelkező hallgatóként szokatlanul keményen kellett megküzdenie a pozícióért.

Rendőrségről pro és kontra – Avagy milyen a rendszer gyakornoki szemmel

Mondanom sem kell, mekkora meglepetés ért, amikor rádöbbentem, hogy a Gyilkos elmék sorozatban szereplő esetek nyomozati háttere mennyire eltér a magyarországi büntetőeljárások milyenségétől. Minden ember szeme előtt egyetlen kép lebeg, melyben a nyomozó a multifunkcionális csapatával egy hiperveszélyes ügyön dolgozik mindaddig, amíg a bűnöst elő nem kerítik. A halasztás és a meghosszabbítás fogalmát nem ismervén, akár az életük árán is, de az ügyet lezárják.

A mai Magyarország bűnüldözési rendszerét csakis akkor láthatjuk át igazán, ha személyesen éljük át, akár egy szakmai gyakorlat letöltése során. Tudni illik, hogy a rendőrség munkáját mindinkább nehezítő bürokratikus rendszer teljes egészében akadályoztatott és fejlődni képtelen hálózatot alkot. Emiatt a rendőrség rendszere a maga dependenciazavarával képtelen más szervezetekkel szemben autonóm módon működni. Az innovációhiány okaként megemlíthető elsősorban az újonc rendőrök utasításra nevelése, akik a saját logikájuk és gondolataik kinyilatkoztatása helyett mások elvárásai szerint cselekednek. Ennek folytán a rendőrök rászoknak az utasításos rendszer működésének elveire. Mire egy rendőr nyomozói pozícióba kerül, képtelen utasítások és engedélyek nélkül dolgozni, igaz, a rendszer továbbra sem követelni meg az önálló, innovatív gondolkodást. Nem egy olyan fiatal nyomozóval, illetve osztályvezetővel sikerült találkoznom a kerületi rendőrkapitányságon, akinek voltak újszerű ötletei az ügyek hatékonyabb kezelésére, valamint a munka eredményesebb kivitelezésére, viszont ezeket senki sem vette figyelembe.

Inkább gépnek éreztem a rendőrök többségét, mint embernek, amit nem önmaguknak, hanem az elmaradott rendszernek köszönhetnek.

Legnagyobb hátrányként az Ügyészség felülvizsgálatát és a kevés munkaerőt említeném. Mivel csekély negyven ügy esik egy nyomozóra, és sajnos az osztályvezetőre sem kevesebb, fogalmazhatunk úgy, hogy túlterheltek a nyomozók. Egyszerű lenne még több rendőrt felvenni, de sajnos az is szabályhoz kötött, hogy melyik osztálynak átlagban mennyi nyomozóra van szüksége. E kritériumok miatt ismerhetjük meg a havi hosszabbításos ügyeket, melyekre egyszerűen nem jut idő a tömérdek eset mellett.

Ha mindez kevés lenne, felettük áll még az Ügyészség színe-java, akik a már lezárható ügyekre is újabb nyomozati eljárást indíttatnak, mellesleg a szigorú időhatárok megszabásával is nehezítik a felderítések helyes eljárását. Gondoljunk hát bele, hogy milyen nyugodt munka folyik olyan környezetben, ahol a nyomozót, az alosztályvezetőt, az osztályvezetőt és a kapitányt is egyazon ügy miatt kerestet az Ügyészség.  esetleges félreértés miatt. A túlterhelt Robotzsaru rendszerének „tökéletességéről” már nem is beszélve.

Azt viszont nem mondhatjuk, hogy a rendőrség maga nem hatékony, hiszen egyre több bűncselekményt tárnak fel egyre kevesebb idő alatt. Az eltűntek megkeresésének és megtalálásának statisztikája azt mutatja, hogy a célkörözéses osztályok is hatékonyan működnek. Mindezen sikereket az informatika fejlődésének is köszönhetik, hiszen az internet segítségével bárkit gyorsabban és hitelesebben tudnak leellenőrizni. A rendőrség maga egy komplexumnak fogható fel, melyben a különféle osztályok más és más területre szakosodnak, mint a célkörözéses, rablási, értékelő, térfigyelő, életvédelmi, ifjúságvédelmi, gazdaságvédelmi és bűnmegelőzési osztályok. Minden osztálynak megvan a maga feladata, mellyel más osztály nem foglalkozik, és minden nyomozónak a maga területe, melyben a leghatékonyabb. E hatalmas szervezet miatt sokszor elcsúszhat a kommunikáció, és esetleg hibák is létrejöhetnek, melyekért csakis az embert, mint tökéletlen halandót okolhatnánk, értelmetlenül.

Legérdekesebb az osztályok közül az életvédelmi, mely összehasonlítható a Gyilkos elmék sorozatban szereplő nyomozati eljárásokkal. Magyarországon ez az osztály egy vezetővel és két csapattal rendelkezik. Az egyik csapat az ismert, a másik az ismeretlen tettesekkel foglalkozik. Mindkét esetben a bizonyítás a legfontosabb, de nem mindegy, hogy miképp.

A sorozatban látottak alapján azt hinnénk, hogy a nyomozati eljárás java része terepen történik, holott ez legfőképp irodai munkát jelent.

A nyomozó ritkán megy ki terepre kérdezősködni, felderíteni, leginkább telefonon, e-mailben és adatlekérdezéssel – ha kap engedélyt az adatlekérdezésre – követi a tettest. Két alkalommal mindenképp terepre megy, ha holttestet kell megtekinteni, és ha boncoláson kell részt venni. Sajnos minden más információ a jegyzőkönyvből és a szakértői véleményekből, papíralapon jut el a nyomozóhoz. A kihallgatások legtöbbje egy irodában történik, amely ugyancsak különbözik a sorozatban látottaktól, csakis a veszélyesebb elkövetőket hallgatják ki külön helyiségben.

Hátránya a kihallgatásoknak, hogy nem készülnek felvételek, illetve hogy egyetlen ember végzi a meghallgatást és a feljegyzést is, így nem tud kellően odafigyelni a tanú vagy az elkövető magatartására. Tehát a mai nyomozati eljárások legizgalmasabb része, a terepmunka elveszni látszik, viszont az elkövetők felderítése egyre hatékonyabbnak bizonyul. Tudni illik, hogy a rendőrség maga, mint minden más intézmény, nem elektronikus formában juttatja el az információt például az Ügyészséghez, hanem papíralapon, eredeti és több másolatban, amely cseppet sem gazdaságos.

Minden felhozott negatívum és pozitívum mellett tudnunk kell, hogy a rendőrök és a nyomozók végzik a legnehezebb munkák egyikét.

Ahol félelemmel és izgalommal párosulnak álmatlan éjszakáik – mert ha egy rendőrnek éjszakai szolgálata van, nem mondhatja, hogy most nem megyek, mert alszom –, melyek életük hátralevő részét megpecsételik, és végérvényesen felforgatják, mindezt csakis társadalmunk biztonsága érdekében. Munkájuk során megfagynak értünk egy rendezvényen – ne gondoljuk, hogy a ruhájuk bélelt –, biztosítják a bűntett helyszínét több órás várakozással, napokon át megfigyelnek egy elkövetőt, éjjel-nappal készen állnak a szolgálatra, s mindezt étlen-szomjan – hiszen az új törvényeknek köszönhetően rendőrautóból még ételért sem szállhatnak ki.

Remélhetőleg így a rendőrök megítélése talán kevésbé lesz negatív, hiszen amíg ők értünk dolgoznának, addig rendszerbeli problémákkal is meg kell küzdeniük, melyek egyre inkább gátolják őket a sikeres bűnüldözésben.

Top 5 tavaszi beülős helyek

Lassan egyre tavasziasabbra fordul az idő, és beköszönt az a tipikus napos, a lakás melegségéből kicsalogató, egy finom teáért, kávéért, gyümölcsturmixért vagy épp egy könnyed limonádéért  kiáltó időszak! Azt mindannyian pontosan tudjuk, hogy tényleg nagyon nehéz olyan helyet találni, ami valóban közel áll a szívünkhöz, nem tolonganak ott százával, és még a pénztárcánkat sem viseli meg túlzott mértékben. Ebben a kisebb ajánlóban Budán kettő, Pesten pedig három olyan helyet szeretnék bemutatni, ami később akár a törzshelyeddé is válhat, ahová magaddal viheted a kedvenc jogszabályaidat vagy épp egy barátodat!

1. Café Ponyvaregény

Az első egy lebilincselő, varázslatos kis hely, Budán található, és a Café Ponyvaregény névre hallgat. Lehet, hogy van valaki, akinek ismerősen cseng ez az elnevezés, hiszen a Kopaszi-gáton is megnyílt a vállalkozás egy másik vendéglátóegysége. De térjünk vissza a Bercsényi utca 5. szám alá! Aki nem ismerős errefelé, könnyedén eltéveszthetné ezt hangulatos, XIX. századot idéző kávézót, de a bejáratnál, az épület homlokzatán rögvest útba is igazítanak minket a katonás sorban álló könyvek. Belépve ebbe a „létterembe” mi is szabadon elengedhetjük a fantáziánkat, és ha épp úgy tartja kedvünk, az asztalokon található kis füzetekbe verseket, rajzokat vagy üzeneteket véshetünk. A könyvektől roskadozó polcokról tetszésünk szerint vehetünk le könyveket vagy társasjátékokat, de a kávézó aktuális és friss újságjait is nyugodtan átböngészhetjük. Az étlapról erősen ajánlott Hádész forrócsokoládéja (forrócsoki chilivel gazdagítva) 590-ért, a Sparhelt (forralt bor aszalt gyümölcsökkel) 690-ért és az áfonyás fehércsokoládé torta 390-ért.

2. Kelet Kávéház és Galéria

Hol is folytassuk? Á, megvan! A Kelet Kávéház és Galéria. A bejáratnál egy kínai agyagkatona áll őrt, így nem nehéz eltéveszteni a különleges atmoszférájú helyet a Bartók Béla út 29. szám alatt. A Kelet több méteres, falig érő polcain közel 5000-6000 könyv található, de összetételük folyamatosan változik, hiszen itt is működik a cserekönyv-mozgalom (vagyis ha hozunk magunkkal egy könyvet, akkor helyette elvihetünk egy másikat). Ha már itt járunk, igyunk egy finom valódi török kávét, ami a hely különlegessége! Jó azt is tudnunk, hogy délelőtt 11-ig ingyenesen újratöltik a csészénket, ha hosszúkávét rendelünk, illetve 10%-os engedményt kapunk bármilyen, a kávé mellé rendelt étel árából. Az egész helyből árad a melegség, a konyhája keletiesen gazdag, és ha szeretjük a finom, minőségi, kézműves cseh söröket, ezt a helyet nekünk találták ki!

3. BigBen Teaház

Most kalandozzunk át Pestre, méghozzá az Egyetemtér közelébe! Aki szereti a valódi, minőségi teát, annak most egy nagyon jó hírem van, hiszen a BigBen Teaházban hatalmas kínálatból csemegézhetünk, és itt a mennyiség nem megy a minőség rovására! Aki pedig a kávé szerelmese, az se csüggedjen, mert itt olyan különlegességeket próbálhat ki, mint például az indonéz Kopi Luwak, ami hazánkban tényleg igazi ritkaságnak számít. A Veres Pálné utca 10.-ben található ez az aprócska, falatnyi delikát hely. A teázó egyben egy kis shop is, ahol kedvünkre válogathatunk a csészék, kannák, különleges teák és egyéb kisebb apróságok sokasága közül. Ha időnk engedi – akár egy lyukasóránkban –, térjünk be a BigBenbe egy finom, forró fűszeres teára!

4. Vörös Oroszlán

Aki már járt a Vörös Oroszlánban, maga is tudja, milyen bűvös légkör lengi körül ezt a misztikus, a tearajongó spirituális lelkek által látogatott, semmiképpen sem mindennapi helyet! A teázó a VI. kerület szívében, a Jókai utcában, a 8-as szám alatt bújik meg. Legyünk óvatosak, két ajtaja is van, de az egyik csak egy kis shopba vezet (itt is vásárolhatunk kiváló minőségű teákat, kis csészéket vagy épp félliteres bögréket, a teákhoz kapcsolódó kis apróságokat). Az emeletre érkezve több, egymástól elkülönült és funkciójában más helyszín közül is választhatunk. A szeparé egy meghitt vagy épp romantikus, általában 2-3 fő részére, fogyasztás fejében fenntartott, roppant népszerű, apró zug, így ha erre járunk, ne csodálkozzunk, ha mindig foglalva találjuk (érdemes akár egy nappal korábban odatelefonálni, hogy tartsák fenn a számunkra, tényleg varázslatos keleti élményt nyújt, függönyei behúzhatóak, így akár teljesen kizárható a külvilág). További termekbe cipőt levéve tudunk belépni, itt kellemesen elnyújtózhatunk a puha babzsákok között. Azok is megtalálják itt a számításukat, akik inkább hagyományosan, asztalnál ülve (és cipőben!) szeretnék elfogyasztani a teáikat. A teák átlagosan 850 forint körül mozognak, de tudnunk kell, hogy ezért az árért egy kisebb 4 dl kannát (ez akár 2 fő részére is elég) és egy nem mindennapi élményt kapunk. Ha már itt vagyunk, de inkább kávét választanánk, érdemes megkóstolni a Marrochinót (ez nem más, mint eszpresszó kávé a tetején sűrű kakaópor réteggel, amelyet meleg, habos tejjel öntenek fel). A Vörös Oroszlánban kipróbálhatjuk az oxigénbárt is.

5. Mozaik Teaház és Kávézó

Az utolsó állomás… Mit is hagytam a végére? Ez nem lehet más, mint a Mozaik Teaház és Kávézó! Ez a hangulatos hely a folyton nyüzsgő Király utcában található, még pontosabban a 18-as szám alatt. Itt is válogathatunk a kedvünkre való kávékülönlegességek és az izgalmas szálas teák közül, de talán a legegyedibbek az alkoholos teakeverékek (érdemes egyszer kipróbálni!). A Mozaik különlegessége, hogy az emeleti falakat táblafestékkel lefestették, így erre bárki írhat krétával, és kiélheti a kreativitását! A kávézóról tudnunk kell, hogy napközben tökéletes csendes elfoglaltságokhoz, így olvasáshoz, tanuláshoz vagy épp elmélkedéshez, de este az egész hely egy nyüzsgő, belvárosi forgataggá válik, kötelező az asztalfoglalás! A konyhája igazán mesés, nagyon ajánlott betérni reggel egy frissen sült, valódi vajas croissant-ra!

Neked melyik tetszik a legjobban?

View Results

Loading ... Loading ...