Európa utolsó diktatúrájának tartják, napról napra érkeznek a hírek tüntetésekről, letartóztatásokról, külföldi beavatkozásokról és diplomáciai állásfoglalásokról. Fehéroroszország eddig is a kontinens egyik „legizgalmasabb” állama volt, ez az utóbbi hetekben még inkább fokozódott. Nézzük, mi történt az elmúlt hónapokban ebben a sok szempontból sajátos országban!
Címke - választás
Novemberben tartják az Egyesült Államok soron következő elnökválasztását, amelyen a jelenlegi elnök, a republikánusok támogatását élvező Donald Trump és a demokratapárti Joe Biden számít a két fő esélyesnek. Cikkemben az elnökválasztás több mint kétszáz éves történetéből és hagyományaiból válogattam ki néhány érdekességet.
Érvényesen és eredményesen lezajlott a HÖK választás – olvashatjuk az Ellenőrző Bizottság határozatát az ELTE ÁJK HÖK honlapján. Azonban a mandátumok többsége nem került kiosztásra, volt olyan választókerület, ahol a választásra jogosultak 25%-a sem szavazott, évfolyamok maradtak képviselő nélkül.
Október 13-án tartják az önkormányzati választásokat, melynek keretében a budapestiek a főpolgármesterre is voksolhatnak. Nem volt ez mindig így, eleinte a király, majd a kormányzó jelölte ki a tisztség betöltőit, majd jött a tanácsi rendszer, az első közvetlen választásra pedig 1994-ig kellett várni. Nézzük, hogyan alakult e különleges pozíció története az elmúlt közel százötven évben!
November 30-án véget ért a szavazás, a HÖK választások hivatalos eredménye pedig felkerült a HÖK honlapjára.
Az idei Hallgatói Önkormányzati választáson négy jelölt is versenybe száll a HÖK elnöki pozíciójáért. Mind a négyen részletesen kidolgozott programot készítettek a hallgatók számára, amely segítségével négy különböző víziót ismerhetünk meg, ezáltal négy különböző jövőképből választhatunk. Tovább
Az amerikai időközi választásról sokat hallhattunk az elmúlt hetekben, azonban arról kevés szó esett, hogy mi is ez igazából. Donald Trump már majdnem két éve áll az Egyesült Államok élén, mégis sokak szerint ez az első igazi megmérettetése. Miért is volt ekkora jelentősége ennek a választásnak? Tovább
November 14-én, kedden este a ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzata Szabó Tamás elnök vezetésével alakuló küldöttgyűlést tartott.
Tovább
Franciaország az Európai Unió és az ENSZ alapítótagja. Az EU második legnépesebb, területileg pedig legnagyobb tagállama. A kontinens legtöbb atomerőművel rendelkező állama, egyben a világ negyedik legjelentősebb fegyverexportőre. Turisztikai szempontból a világ legkeresettebb országa. Az EU politikai, gazdasági, illetve biztonságpolitikai vérkeringésének kardinális csomópontja, ennél fogva vezetőjének döntései és személyisége 66 millió fős lakosságánál sokkal több ember életét befolyásolja. Eme hatalmasság legmeghatározóbb személyéről döntenek idén tavasszal a franciák. Tovább
Az elmúlt héten tovább folytatódtak az események a HÖK átadásával kapcsolatban. Kedd este kirívóan ellenséges hangulatban, de számszerűsíthető eredményét tekintve sikeresen zajlott az alakuló küldöttgyűlés: megválasztották Czabán Samut a HÖK elnökének, és számos más pozíció is betöltésre került. Az eseményen heves vita alakult ki, amely a Közéleti Körben folytatódott, és az elnökség szerdai lemondásához vezetett.
Alakuló küldöttgyűlés
A küldöttgyűlés megalakítása az évfolyamképviselők legelső hivatalos feladata: ezután felelősségük teljes tudatában kell szavazniuk a hallgatóság sorsát döntően befolyásoló kérdésekről, és megbízatásuk ideje alatt meg kell valósítaniuk kampányígéreteiket, ha a következő választáson is mandátumot akarnak szerezni.
A leköszönő HÖK elnök, Giró-Szász Áron Sujtó Attilát, az EHÖK kommunikációs alelnökét kérte fel az ülés levezető elnökének, és mind az Új HÖK Mozgalom, mind a Szövetség a Hallgatókért számára elfogadható személyként Ottóffy Zsófiát bízta meg a jegyzőkönyv vezetésével. A Választási Bizottságot Kiss Botond képviselte, aki megállapította, hogy a küldöttgyűlés határozatképes – a mandátummal rendelkező jelenlévők száma az esemény folyamán 22 és 29 fő között ingadozott, ez Karunkon kiemelkedően magas részvételi arány, mivel a teljes létszám 30 fő.
Áron elnöki évértékelőjében nem részletezte az elmúlt év konkrét eredményeit, ezek megtekinthetőek a HÖK honlapján. Megköszönte az elnökség kemény munkáját, és kifejezte afelőli reményét, hogy az ÚHM megtartja azokat az intézményeket, melyek vitán felül jól működnek.
A HÖK elnöki pozíciójára csak Czabán Samu, az ÚHM elnökjelöltje nyújtott be pályázatot. A jelenlévők hagyományosan keresztkérdéseket tehetnek fel a jelölteknek, a küldöttgyűlés ezen szakasza azonban indokolatlanul elhúzódott: a személyeskedő vita olyan mélységeket ért el, hogy a Közéleti Körben felbukkanó posztok és kommentek ahhoz képest belső meggyőződésből fakadó udvariasságról tanúskodnak.
Samu ígéretet tett a politológus hallgatóknak, hogy a HÖK semmiképpen sem fogja másodrendű polgárokként kezelni őket, illetve a kriminológusokat is biztosította, hogy támogatni fogja a mesterképzés mihamarabbi akkreditációját. Végül a küldöttgyűlés 24 igen és 2 nem szavazattal megválasztotta őt a HÖK elnökének.
A Jurátus főszerkesztői pozíciójára Máté Csilla adta be pályázatát: a küldöttgyűlés egyhangúan megválasztotta, a tanév végéig azonban Ottóffy Zsófia marad hivatalban.
Csilla beszédében hangsúlyozta, hogy szeretné megerősíteni a Jurátus függetlenségét, így elsődleges célja a főszerkesztő választásának megreformálása olyan módon, hogy a szerkesztőségnek is legyen szava a kérdésben.
Az évfolyamképviselők az EHÖK küldöttgyűlés rendes tagjának választották Hegedűs Arnót, Nagy Teodórát és Ványa Bertalant, póttagnak pedig Nagy Zsoltot, Vágvölgyi Gergelyt, Simon Andrást és Kovács Norbertet szavazták meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjait, Király Martint, Jádi Olivért és Gregs Gábort vita nélkül választották meg.
Az elnökség lemondása
Áron elnöksége szerda éjjel lemondott tisztségéről: az ehhez vezető vita az alakuló küldöttgyűlésen indult el, a Közéleti Körben már csak a háború utolsó csatája olvasható.
A küldöttgyűlésen az elnökség számos jogos és a teljes hallgatói közösséget érintő kérdést felvetett, azonban ezek modortalan megfogalmazása és az általános felhördülésben manifesztálódó reakció következtében érdemi eszmecserére alig volt lehetőség.
Sárhegyi István kérdésére Samu az elnökség díjazásával kapcsolatban elmondta, hogy a tisztségviselők csak ebben a ciklusban nem kapnak fizetést: amint elérték a teljes transzparenciát, csökkentett mértékben, de vissza fogják állítani az elnökségi juttatásokat. A HÖK pályázatokon való részvételét érintő kérdésre azonban nem adott érdemi választ (hogyan tud a HÖK pályázni, ha nem állítják vissza az alapítványi rendszert).
Oravecz Zsófia afelől érdeklődött, hogy van-e valóságtartalma a pletykának, miszerint Urbán Kristóf lesz a szervezetekért és integrációért felelős alelnök, vagyis a mentorprogram diákvezetője is – Zsófia álláspontja szerint ez elfogadhatatlan lenne, mivel Kristóf korábban az ÁJK-s botrányokkal összefüggésben feloszlatott Instruktori Kör elnöke volt, ráadásul pozíciójához egy minősíthetetlen tartalmú pályázattal jutott.
Samu tájékoztatta a küldöttgyűlést, hogy a kérdéses IK elnöki pályázatot nem ismeri, de feltett szándéka az alelnöki pozíciókra jelentkezőket jelenlegi pályázatuk alapján megítélni, és nem is ő egy személyben fogja kinevezni az alelnököket.
A vita ezen része a küldöttgyűlés végeztével a Közéleti Körben folytatódott: az elnökség ultimátumot adott Samunak, miszerint ha nem zárkózik el Kristóf kinevezésétől, lemondanak tisztségükről. Mivel az új elnök Kristóf pályázatainak fényében erre nem volt hajlandó, az alelnökök szerda éjjel bejelentették tényleges lemondásukat.
Jelenleg az ÚHM tájékoztatása szerint az elnökségi hatáskörbe tartozó problémákkal az évfolyamképviselőket lehet keresni, és egy ügyvezető bizottság fog választ adni a felmerülő kérdésekre. Az új alelnökök választására jövő hét csütörtökön kerül sor.
Kezdeti nehézségek
A küldöttgyűlés megalakításával és az elnökválasztással az évfolyamképviselők elkezdhetik érdemi munkájukat, azonban sok adminisztratív teendő még hátravan.
Mivel Áron elnöksége beváltotta a fenyegetését, és idő előtt visszalépett, Samu átmenetileg magára maradt a HÖK-vezetésben. Az elnökség taktikája erősen megkérdőjelezhető, ugyanakkor ha lemondás alatt azt értjük, hogy munkájukat egyáltalán nem hajlandóak átadni az utódaiknak – mivel amúgy is csak pár napig lettek volna még hivatalban, másképpen nincs súlya a lemondásnak –, komoly gondot is okozhatnak a következő generációnak.
Felmerül a kérdés, hogy ezt a drasztikus lépést az új elnökség vagy a hallgatóság fogja jobban megszenvedni, de az biztos, hogy a SzaH népszerűségi indexén nem javított a döntés. A hallgatóság mostanra egyértelműen belefáradt a közéleti cirkuszba, ez azonban a műsor aktív résztvevőit a jelek szerint egyáltalán nem zavarja, ahogy Gosztonyi tanár úr közbeavatkozása sem gyakorolt tartós hatást az eseményekre.
A fejlemények fényében különösen nehéz feladat elé néz a HÖK: nemcsak jelentős választási ígéreteiket kell megvalósítaniuk, hanem a dolgok jelen állása szerint egyedül vagy minimális segítséggel kell eligazodniuk az egyetemi közéletben. Ahogy Áron mondta, az ÚHM ereje a lelkesedésében rejlik: ez segítette a szervezetet a választás megnyeréséhez, és ennek kell kitartania a teljes ciklus alatt, hogy sikerre vigye a programját.
Bármelyik oldalon álljunk is a vitában, meggyőződésem szerint a vizsgaidőszak közeledtére való tekintettel közös érdekünk a viszályok legalább olyan mértékű félretétele, hogy azok ne akadályozzák a mindennapi félévzárási problémák orvoslását.